„Nem szabad megpróbálni megfelelni a bal­oldalnak” – Bayer Zsolt a Mandiner hetilapnak

A Bayer Zsolttal készült nagyinterjúnk még a Szájer-ügy kirobbanása előtt készült, ez az oka annak, hogy a témát nem érintettük a beszélgetésben.

„Teszek rá, hogy elismernek vagy sem. Engem naponta legitimál az a száz-e­zer olvasó, aki elolvassa a cikkeimet” – mondja Bayer Zsolt Szilvay Gergelynek adott interjújában, amikor az újságírók közötti vitákról kérdezzük őt. 

Saját vaskos kijelentéseiről azt mondja: „Igen, tudok rondán beszélni, de számomra vannak tabuk, szent dolgok, amelyekből nem csinálunk viccet. A végtelen, mindent elöntő cinizmus szerintem elviselhetetlen. Ezt amúgy ki kellene nőni.”

Hozzáteszi: „A média világának beszédmódjáért biztosan én magam is felelős vagyok. Viszont amit a túloldal megenged magának, annak mi a huszadát sem. Ha megtennénk, menne a hiszti. Ha mi annak a töredékét írnánk róluk, mint amit ők például az igazságügyi miniszterről, akkor hatalmas #metoo-tábla mögött vonulnának fel.”

A nemzetközi csatározásokról kifejti: „Nemcsak hátrébb vagyunk a fejlődésnek nevezett hanyatlásban, hanem másik utat járunk. Ami most van, az nem jobb- és baloldal régi harca, sőt nem is pusztán nemzetiek és globalisták csatája, hanem már a normális és az abnormális küzd egymással.”

A Demeter-ügyről úgy vélekedik: „Egyik héten a Jobbikot és Bíró Lászlót hátba veregetni és szeretgetni judapestezéssel meg tetűcsúszdázással együtt, másik héten Demetert nyilvánosan kivégezni – ez tisztességtelen. Mint ők maguk.”

A konzervativizmus és nemzeti érzület kapcsán Bayer azt mondja: „Amikor a Monty Python vagy a Gyalog galopp kiröhögi az angolságot, az birodalmi önreflexió és önirónia. Egy közép-európai nemzet, amely ötszáz évig a létéért küzdött, talán érthetően kevésbé önironikus, ha a közösségéről van szó. És ilyen szempontból még a románokat is megértem: iszonyatos kisebbségi komplexus forrása lehet, hogy ha bemész Kolozsvár főterére valamelyik környező Ceaușescu-barokk lakótelepről, akkor Mátyás király néz le rád.”

Saját jövőjéről Bayer Zsolt úgy vélekedik: „Sajnos önsorsrontó módon fel tudok háborodni a politikai ellenfeleinken. Ha nem írhatnám ezt ki magamból, megbolondulnék. És persze a kötelességtudat is szerepet játszik. De elmennék már az elefántcsonttoronyba. Van még pár könyv, amit szeretnék megírni, néhány film, amit szeretnék megcsinálni. Utána már csak horgászni és vadászni tervezek.”

Bayer Zsoltot a konzervativizmus helyzetéről, a kultúrharcról és a médiaviszonyokról, valamint a Demeter-ügyről is kérdeztük nagyinterjúnkban, amely csütörtökön megjelent hetilapszámunkban, valamint előfizetőink számára itt teljes egészében olvasható.