Soha nem látott erősségű a lengyel-magyar együttműködés

2020. november 27. 11:26

Deák Dániel
Facebook
Folyamatosan puhul a brüsszeli álláspont.

„Soha nem látott erősségű a lengyel-magyar együttműködés, a tegnapi találkozón a két miniszterelnök egyértelművé tette: nem kompromisszumot akarnak az uniós költségvetés és a helyreállítási alap kapcsán, hanem megoldást. Az eddigi érdekérvényesítése a két országnak sikeres, folyamatosan puhul a brüsszeli álláspont.

Így állunk jelenleg:

A kiindulópont az, hogy a »jogállamisági« rendeletet Brüsszelben leválasztva kezelték az uniós segélyalapról és az uniós költségvetésről. Azért választották le, mert a költségvetéshez és a segélyalaphoz mindenképpen konszenzusos szavazás kell, és mivel ezeket a lengyel és a magyar kormány sem ellenezte, abban bíztak Brüsszelben, hogy nem fogják majd megvétózni. A külön kezelt »jogállamisági« rendeletet pedig minősített többséggel fogadják el, így ehhez nincsen szükség a lengyelek és a magyarok szavazatára.

A »jogállamisági« rendelet lényegében elfogadásra került – a magyar és a lengyel kormány képviselői viszont nemmel szavaztak és emiatt vétózzák a költségvetést és a segélyalapot. A magyar és lengyel kormány tehát egy olyan intézkedésre szavazott nemmel, amelyet egyébként támogatnak, mindezt azért, mert egy másik, számukra elfogadhatatlan rendelet elfogadását nincs módjuk megakadályozni.

Brüsszel ugyanis azt szeretné, hogy az állítólagos jogállamisági jogsértés tényét az Európai Bizottság állapíthassa meg, és az Európai Tanács minősített többséggel dönthessen róla, amelyet nem követhetne jogorvoslat – azaz a tagállamok többsége elmarasztalhatna egy államot. A vétóhoz több tagállam ellenszavazata is szükséges, egy-egy tagállam így nem tudna bevédeni egy másikat. Magyarán politikusok politikai motivációk által döntenének jogi kérdésekben. Ez elfohadhatatlan.

Mint azt a két nappal ezelőtti bejegyzésemben is írtam, sikeres a lengyel-magyar kiállás, nagyon sok olyan jelzés érkezik a nyugat-európai vezetők részéről, hogy hajlanak egy kompromisszumos megállapodásra, hiszen a dél-európai országoknak égetően fontos lenne miharabb elfogadni az uniós segélyalapot.

Ennek keretében belemennének abba, hogy ne politikai döntésen múljon, hogy jogállam-e egy ország, hanem jogi kérdés, így például az Európai Bíróságon dőljön el a jogállamiság ügye. Ez a változat ugyanakkor szintén nem elfogadható a lengyeleknek és a magyaroknak, hiszen ebben is ott van a kockázata annak, hogy politikai motivációk alapján születik döntés olyan kérdésekben, amelyek a nemzeti szuverenitásunkat (pl. bevándorlás) érintik.

Mivel Magyarország és Lengyelország számára sem olyan sürgető az uniós segélyalap elfogadása, sőt igazából szükségük sincsen rá, így nagyon jó alkupozíciókkal rendelkeznek. Orbán Viktor és a lengyel miniszterelnök is egyértelművé tette, hogy egyáltalán nem tartják elfogadhatónak az úgynevezett »jogállamisági« mechanizmus összekapcsolását az uniós források kifizetésével, tehát a nyugatiak által javasolt kompromisszumos álláspontot sem tartják jelenleg elfogadhatónak.

A német soros elnökségnek is fontos az uniós pénzekről szóló döntés meghozatala, így várhatóan ők is újabb javaslattal fognak majd élni, azonban a mostani állás szerint egyre kisebb a realitása annak, hogy a december 10-i uniós csúcson megállapodás szülessen, hiszen a felek álláspontjai bemerevedtek.

Folyamatosan követem az eseményeket, ha lesz újabb fordulat az ügyben, jelentkezem velük!”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés