Az információt a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni.
A legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül elállt ettől a súlyos lépéstől – közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő. Kérését Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott múlt csütörtöki megbeszélésen adta elő, amelyen kormányának nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes vezető tagjai voltak jelen, köztük Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller nemrég kinevezett ügyvivő védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője – mondta el a tisztségviselő.
Tanácsadói állítólag lebeszélték
A Reuters hírügynökség által idézett tisztségviselő megerősítette a találkozóról a The New York Times című lapban megjelent beszámolót, amely szerint tanácsadói meggyőzték Trumpot arról, hogy ne vágjon bele egy ilyen csapásba, mivel az egy szélesebb konfliktus kockázatát hordozza. „Lehetséges változatokat kért tőlük. Felvázolták a forgatókönyveket, és ő végül úgy döntött, hogy nem vág bele” – mondta a tisztségviselő. Elnökségének négy éve alatt Trump mindvégig agresszív politikát folytatott Iránnal szemben, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a mások mellett demokrata elődje, Barack Obama által letárgyalt iráni atomalkuból, és széles körben gazdasági szankciókat vetett ki Iránnal szemben.
Irán megszegte a megállapodást
A csapásmérés lehetséges változataira vonatkozó kéréssel egy nappal azután állt elő, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy bizalmas jelentésében rámutatott, hogy Irán 12-szeresére növelte dúsítotturán-készletét a 2015-ös nemzetközi megállapodásban megengedett mennyiséghez képest. A megállapodásban vállalt kötelezettségeit Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan felmondani, miután az amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból.
Idén januárban Trump utasítására egy bagdad közeli amerikai dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornokot, az elnök azonban nem ment bele egy szélesebb katonai konfliktusba, minthogy hivatali ideje alatt mindvégig arra törekedett, hogy kivonja az amerikai katonákat a világban zajló háborús forró pontokról, és azt ígérte, hogy véget vet a „végeláthatatlan háborúknak”. A Reuters megállapítása szerint az Irán legfontosabb, natanzi nukleáris létesítményét célzó esetleges katonai csapás könnyen regionális konfliktussá terebélyesedhetne, súlyos külpolitikai helyzetet teremtve a következő amerikai elnök kormányzata számára.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Alijev azeri elnök az országát ért iráni támadások után bosszút ígér.
Nem kertelt az USA elnöke.
Rém egyszerű történet, mégis jól jön egy egész vasárnap a feldolgozásához. Francesca Rivafinoli írása.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
