A magyar kormány vétója nagyon nehezen védhető

2020. november 17. 15:19

Király Miklós
Facebook
Viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló.

„A magyar kormány vétója az EU joga tükrében

A koppenhágai kritériumok (1993) értelmében Magyarország EU csatlakozásának egyik alapvető feltétele volt a jogállamiság (rule of law) tiszteletben tartása. Ezt soha nem kifogásoltuk a csatlakozási tárgyalások során. 2007 decemberében a magyar Országgyűlés, a FIDESZ frakció lelkes támogatásával, a tagállami parlamentek közül elsőként erősítette meg az Európai Unióról szóló szerződést (EUSz).

Az EUSz szerint »Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. …« (EUSz 2. cikk). Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködéselvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. (EUSz 4. cikk (3))

Az uniós jog érvényesülését, betartását, egységes értelmezését végső soron az Unió intézményei biztosítják. A fentiek alapján, a jogállamiság szempontjait érvényesítő uniós költségvetéssel szemben emelt magyar vétó nagyon nehezen védhető, viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 124 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. Akkor mit is jelent a jogállamiság? A Rule of Law?

2. "egységes értelmezését végső soron az Unió intézményei biztosítják."
Hogyan, ha még egy EU-s képviselő is elismeri, hogy egységes kritériumok nincsenek?

"Jogállamisági kritériumok
Mandíner, 2019. október 3
DONÁTH ANNA EP-képviselőként én mindenképpen partner leszek abban, hogy egységes jogállamisági kritériumokat dolgozzunk ki."

Az ELTE egy bolsevik szemétlerakat.

Milyen tákolmányról beszélsz?

Itt többen azt írják, hogy szerzőnk egy jogász.
Ha igen, nagy baj, hogy nem ismeri azt a jogi alapelvet, amit Ius proferendumnak hívnak és azt jelenti, ha egy dokumentumban kétértelműség maradt, akkor azt az értelmezést kell elfogadni, amit a dokumentum megfogalmazóinak kihívója állít.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés