Trump négy éve, Palkovics, Karácsony, a borvilág Beatlese – megjelent az új Mandiner hetilap!

Beváltott és beváltatlan ígéretek, újjáélesztett amerikai politikai élet, külpolitikai fordulatok – íme a Trump-örökség! E heti lapszámunkban mérleget vontunk az újrázásra készülő amerikai elnök négy év évéről.  

Gazdasági sikerszéria után koronavírus-válság, konzervatív térnyerés a bíróságokon, elszabaduló faji feszültségek és befékezett bevándorlás – megnéztük, hogy melyek voltak a Trump belpolitikáját meghatározó körülmények és döntések.

„A munkásosztálybeliek értékelik, hogy az elnök felrúgta a munkásosztály hanyatlásáért vastagon felelős szabadkereskedelmi paradigmát, amint azt is, hogy kiállt az elit által lesajnált társadalmi-kulturális értékeik mellett” – mutat rá írásában Leimeiszter Barnabás.

A külpolitika terén sem volt eseménytelen a ciklus. Keményvonala Kína-politika, hatalmas szimbolikus és gyakorlati támogatás Izraelnek, közel-keleti stabilizáció, észak-koreai látogatás, marginalizált Európa: a világ mostani rendje nagyon is magán viseli Donald Trump és a republikánus külpolitikai élcsapat keze nyomát. 

„Kínától Izraelig, Irántól Szaúd-Arábiáig, Németországtól Kongóig mindenhol csavart egyet Trump az ügyek folyásán” – írja elemzésében Kohán Mátyás a Trump-diplomáciáról.

Összeállításunkban amerikai és magyar szakértőket, mások mellett a The European Conservative főszerkesztőjét, valamint a Republikánus és a Demokrata Párt magyarországi képviselőit kérdeztük arról, hogyan értékelik Donald Trump és a trumpi Amerika négy évét.

Közélet

Fog-e tárgyalni a kabinet a színművészetisekkel? Mi lesz a lex CEU-val? Miért nem ül le Palkovics László ebédelni Freund Tamással? Közélet rovatunkban interjút olvashatnak az innovációs és technológiai miniszterrel, akivel a kormányban betöltött szerepéről, a tudomány függetlenségéről, klímacélokról és járványkezelésről is beszélgettünk.

Karácsony Gergely népszavazási akciója látszólag helyi ügyet szolgáló kezdeményezés, ám valójában már a miniszterelnök-jelölti kampányának része lehet. Baloldali politikusokat és elemzőket kérdeztünk a főpolgármester motivációjáról és a népszavazás jogi megvalósíthatóságáról. 

L. Simon László író, országgyűlési képviselő publicisztikájában a szocializmusból rajtunk maradt utcanévtáblák eltüntetését, és a jogszabályi környezet változtatását sürgeti.

Külhon

Új magánmúzeum mutatja be a helyi zsidóság történetét Kolozsváron, amelynek alapítói vallják, hogy a személyes élettörténetek szintézise sokkal emészthetőbb a nagyközönségnek, mint a száraz történeti tények bemutatása. Külhon rovatunkban a projekt megálmodóit, Dan és Flavia Craioveanu-t kérdeztük. 

Precedens és Makronóm

Európának minél hamarabb fel kellene zárkóznia az új technológiák fejlesztésében az Egyesült Államokhoz és Kínához, ebben Közép-Európa vezető szerepet tölthetne be – mutat rá lapunknak adott interjújában Lennart Brand, a Zeppelin Egyetem intézetigazgatója, akit az EU jövőjéről, a brexit hatásairól és Közép-Európa kitörési lehetőségeiről kérdeztünk. 

Smuk Péter, az NKE dékánja a politikai vezetőkről, azok szerepfelfogásáról ír véleménycikkében. 

Mi az állam szerepe az innovációban? Nyertese lehet Magyarország a következő uniós költségvetésnek? Lesznek-e haszonélvezői a vírus elleni háborúnak? Makronóm rovatunkban Essősy Zsomborral, a Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a  magyar gazdaságról, a hazai cégnek jövőjéről.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Hogyan tudnak a városok, a városépítészet alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez, s miként lehet hatékonyabban helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet? Tudomány rovatunkban körbejártuk a kérdést. 

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Daniel Yergin Pulitzer-díjas szerző könyvét ajánlja,  aki szerint vágyálom, hogy a világgazdaságot a megújuló energiaforrásokra épített alapokon szervezzük újjá, és úgy véli, a fosszilis erőforrásokat még évtizedekig nem tudjuk kiváltani. 

Béres Sándor jegyzetében az elmúlásról, elhunyt szeretteinkre való emlékezésről ír.

A Feminens oldalán Polcz Alaine íróra és pszichológusra emlékezünk, aki élni, halni és gyászolni tanította olvasóit, követőit. 

Sopronban soproni bort akarunk készíteni – vallja ifjabb Franz Weninger, aki burgenlandi poncichterként a határ mindkét oldalán borászkodik. Számára a borkészítés művészet, amelynek a természettel való kölcsönhatásban szabad csak kiteljesednie. Élet rovatunkban önkifejezésről, szabadságról és identitásról beszélgettünk Sopron legendás borászával a balfi birtokon. 

Ezen a héten egy kiállítást ajánlunk a figyelmükbe: a Barabási Lab az elmúlt huszonöt évben a természet, a társadalom, a nyelv és a kultúra többnyire láthatatlan összefüggéseire derített fényt, amelyek eredményeit most adatszobrokon és a képzőművészet határterületeit érintő infografikákon ismerhetjük meg a Ludwig Múzeumban.

Olvasnivalónak Zoltán Gábor Szép versek 1944 – abszurd antológia című kötetét ajánljuk. 

A rovat tárcáját Csender Levente írta.

„A fiút Ferdinandy Györgynek hívják. Csak 85 éves. Remélem, hogy ez a régebb óta fiatal forradalmár is hamarosan feltűnik egy szájmaszkban a Sashegyen, mert ő nagyon jól el tudja mesélni ötvenhatot. Legutóbbi sétánkon benéztünk a Spinoza kávéházba, ahol az a Soós Tibor zongorázott, aki 1956-ban a Kedves eszpresszóban is játszott. A két élő történelem megölelte egymást. Hely nem volt, így továbbsétáltunk Budapest utcáin Sashegy felé. Megkérdeztem, hogy mi volt a legmeghatározóbb élménye 1956 őszéről. Azt felelte, hogy az együvé tartozás érzése. Akkor, 1956 őszén mindannyian ugyanazt akartuk. Néhány napig nem voltunk magányos farkasok, és azért a néhány napért érdemes volt végigcsinálni az életet.”

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ács Ferenc az utóbbi három évtized egyik legviharosabb politikai eseményére, a taxisblokádra emlékezik: „A főváros útjain keresztül-kasul lehetett gyalogolni, az autóforgalom az idei karanténidőszakira hasonlított. A hidakon a taxisok őrizték hadállásaikat" – idézi fel a szürreális állapotokat.