Az örmények a népirtás megismétlődésétől rettegnek – helyzetjelentés Hegyi-Karabahból

2020. október 7. 19:05
Bár a bombázások mindennaposak Hegyi-Karabahban, az ott élő örmények rendkívül higgadtan kezelik a helyzetet, és szervezik meg a mentési munkálatokat. Mi áll az újra kiéleződő kaukázusi harcok hátterében, és hogyan terebélyesedhet nagyhatalmi konfliktussá Karabah ügye? Egy humanitárius szervezet helyszínen tartózkodó magyar delegáltja mutatta be a kaukázusi tűzfészket lapunknak.

Nem csillapodnak a harcok a Kaukázusban. Az azeri erők rakétákkal lövik Hegyi-Karabah székhelyét, Sztepanakertet, az örmény erők pedig több azeri várost támadnak. A két hete tartó fegyveres konfliktus több száz halálos áldozatot követelt már. Hogyan élik meg az örmények a háborús helyzetet, és milyen az élet a hegyi-karabahi enklávéban? Gergely (teljes nevét kérésére nem írjuk le) egy nemzetközi humanitárius szervezet munkatársaként dolgozik Sztepanakertben; most lapunknak mesélt a frontvonalból.

Az örmény-azeri konfliktus a Szovjetunió széthullása óta jelent folyamatos területi vitát és katonai villongásokat. Az utóbbi években ebből mi volt érezhető a térségben? Hogyan gondolkodnak Jerevánban a szomszédról?

A legutóbbi nagyobb összecsapásra 2016-ban, a négynapos háború alatt került sor. Ezt követően állandósultak a határvillongások, de ezek rendszerint kisebb-nagyobb „átlövések” voltak, azaz katonai célpontokat támadtak a felek, azonban civilekre egyik ország sem célzott. Idén nyáron egy komolyabb határsértés történt, az azeri-örmény határon egy azeri teherautó minden figyelmeztetés ellenére áthajtott a tűzszüneti zónán, majd a benne ülők visszarohantak az országba. Az ezt követő rövid tűzharc során egy azeri magas rangú katonai vezető életét vesztette, ami országos tiltakozási hullámot indított el Azerbajdzsánban, az emberek követelték Hegyi-Karabah (Artsakh) visszafoglalását, és bíráltak a katonai vezetés gyengeségét. Ezt követően az addig jellemző 2-300 lövésváltás felkúszott heti 3000-re is. Az elmúlt egy hétben, amit Jerevánban töltöttem, a hangulat viszonylag nyugodt volt, nem tapasztalható olyan Azerbajdzsán-ellenes uszítás, mint ami a szomszédban az örmények ellen folyik. Az embereknek itt nem is az azeri néppel van elsősorban gondjuk, hanem Aliyevvel, Azerbajdzsán elnökével.

Az összes utcai bokszautomatára az ő képét helyezték – mondanom sem kell, igen népszerűek lettek ezek a masinák a napokban.

Sokkal inkább félnek a nyugati szomszédtól, Törökországtól: rettegnek ugyanis a nagyjából száz éve történt örmény népirtás megismétlődésétől.

A múlt hétvégi azeri támadásból mi volt érzékelhető Örményországban? Milyen visszhangja volt az újra élesedő konfliktusnak?

Szeptember 27-en vasárnap reggel én Stepanakertben a bombák robbanására ébredtem, majd a nap végén elhagytuk a várost, és az örményországi Goris városában töltöttük az éjjelt. Az úton rengeteg katonai szállítmányt és behívott férfiak és fiúk, illetve önkéntesek hosszú sorát láttuk. Az egyből érezhető volt, hogy az örmények nem estek pánikba, hanem összefogtak az első hírek hallatára, és megszervezték a mentési munkálatokat, az ellátás biztosítását és a menekültek elhelyezését. Az azeri támadás híre nem lepte meg az örményeket, ám Törökország Azerbajdzsán melletti nyílt kiállása sokak számára volt egyszerre rémisztő és dühítő is.

Oroszország régóta katonai támaszpontokat működtet Örményországban, míg Törökország többször jelezte Azerbajdzsán támogatását, közös hadgyakorlatokra is sor került. Mennyire tekinthetőek nagyhatalmi konfliktusnak az azeri-örmény harcok? Mit gondolnak erről az örmények?

Jelenleg ott tartunk, hogy Törökország kinyilvánította elkötelezett támogatását Azerbajdzsán mellett, míg Oroszország próbál a békéltető oldalon maradni, és összehozni a feleket. Hétfőn először került szóba komolyabban az oroszok beavatkozása, de ez mindeddig kimerült nyilatkozattételekben és diplomáciai telefonhívásokban. Ugyanakkor itt kell megjegyezni, hogy az örmény-nahicseváni határon (Azerbajdzsán enklávéja, amely délnyugaton határos Örményországgal), feltehetően az orosz támaszpontoknak köszönhetően egyelőre nyugodt a helyzet. Geopolitikailag természetesen beszélhetünk „nagyhatalmi játszmákról”, hiszen ez az a terület két katonai nagyhatalom ütközőzónája. És ne feledjük a harmadik fel, Irán szerepet sem! Az ország mindeddig a mediátor szerepét töltötte be, mivel mindkét országgal határos, valamint területén örmény és azeri etnikai kisebbségek is élnek.

Ha a jelenlegi konfliktus elfajul, legelőször Törökország fog bevonódni,

mint meghatározó szereplő, amelyet valószínűleg Oroszország követ, ám ha ez bekövetkezik, akkor azok a harcok már nem Karabah birtoklásáról fognak szólni...

Milyen a helyzet most a Hegyi-Karabahban, mit lehet tudni az ott élő örmény közösség sorsáról?

Jelenleg eléggé elszomorító állapotok uralkodnak, mindennaposak a központot, Stepanakertet érő bombázások, amik elsősorban a civil infrastruktúrák, lakóházak, iskolák ellen irányulnak. Az ott maradt helyi kollégák, barátok beszámolói alapján a városban nagyon sok lakóépület megrongálódott, az emberek a nap legnagyobb részét óvóhelyeken töltik, ám csak a lakosság egy része hagyta el a várost – főleg idősek, nők és gyerekek. Nagyon sok önkéntes dolgozik az utcákon is. Mégis rendkívül türelmesek, higgadtak, fegyelmezettek maradtak a legtöbben. Ha bárki kérdezi őket, a válaszuk az, hogy

már hozzászoktak ehhez, és győzni fognak, mert ez az otthonuk. 

Mire készül most Jereván, milyen a közhangulat az országban?

A városban nyugodt hangulat uralkodik, igaz, múlt hét csütörtökén egy azeri, ám török gyártmányú felderítő drón ellen indítottak támadást az örmény erők 16 km-re Jerevántól. Az emberek egy része örmény és karabahi zászlókba bugyolálva jár az utcákon, gyakoriak az autós felvonulások, és néhol óriáskivetítőkön lehet követni az eseményeket.  A kormány továbbra is bízik a tárgyalásokban, ám amíg ez nem történik meg, viszonozzák a támadásokat. Az örmény emberek alapvetően nem akarnak háborút, és bíznak a konfliktus mihamarabbi nem fegyveres rendezésében. 

Mennyire biztonságos a térségben tartózkodni, akár a háborús zónától távolabb?

Ez nagyban függ attól, hogy a térség mely pontján tartózkodunk. Karabah jelenleg, talán a nyugati részeit leszámítva nem tekinthető biztonságosnak, ugyanakkor Örményország északkeleti része is változó intenzitású támadásnak van kitéve. Jereván biztonságos, ez igaz Gyumrira, az ország második legnépesebb városára is, hiszen itt található ez egyik orosz katonai bázis is. Ugyanakkor egy másik vonzata a harcoknak a koronavírus: a járvány itt is felütötte fejét, az óvóhelyek zsúfoltsága pedig kedvez a gyors terjedésnek.

***

Fotó: MTI

Összesen 150 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Hegyi Karabah Örmény föld. A szovjetek közigazgatás miatt csatolták a 20-as években Azerbajdzánhhoz. Ekkor még 95%-ban örmények által lakott terület volt, majd a szovjet idők alatt ez 77% csokkent, és később a Hegyi-Karabah függetlenedéségekor újra 95%-ra emelkedet.

Gyanítható, hogy az EU miért nem lép fel a Törökök és Azeriak ellen, úgyhogy azok minden konzekvencia nélkül nekimehetnek a szegénységben élő Örményeknek. Az egyik ok az, hogy az EU-nak szüksége van az Azeri gázra és kőolajra, mely Európába Grúzia és Törökországon keresztül jut el. A tranzit költségek miatt ez jó üzlet a Grúzoknak is. Íme:
https://s6m4f6i4.stackpathcdn...

Válaszok:
Csomorkany | 2020. október 7. 23:42

Az örmények csak a középkor óta vannak ott dokumentálva, a 17. századtól.

Tévedsz. I.e. 782 alapítottak Jerevánt és Karabah i.e. 2. sz. az Örmény királysághoz tartozott, majd a 4. században lett felosztva Örményország a Római és Perzsa birodalom közt.

"Mondják ezt az örmények, ahogy a románok"

Ezt mondja az angol wikipédia is. Itt egy térkép az i.e. 150 évvel előtti Örményországról. https://en.wikipedia.org/wiki/..:Arshakuni_Armenia_150-en.svg

Ez a link az ősi Örményoszág térképéről talán müködni fog: https://upload.wikimedia.org/w..

"Na épp ez itt a kérdés, hogy hol van az örmények országának határa."

Ez szerintem nem kérdés. A Hegyi-Karabahban összefüggő tömbben ősidők óta élnek örmények. Ezt a területet akarják az azeriak Török segítséggel megkaparintani csak azért, mert 1920-ban a szovjetek valamilyen okokból az Azeriekhöz csatolták Hegyi-Karabakh-ot, s közben semiféle sem történelmi, sem más joguk erre nincs.

Itt mindenki elfelejti, hogy orosz csapatok állomásoznak Örményországban. Bármennyire is harciasak a törökök/azeriek Moszkva nem hinném, hogy megengedne egy "népirtásszerüséget". Úgy kell ugyan az oroszoknak ez a konfliktus, mint hátukra egy púp, de nem mutathatnak gyengeséget a törökök felé.

A fizetőképes felet....

"Karabahban pedig lemészároltak alsóhangon 50 000 azerit."

Az 1992-1994 Karabakhért vívott háborúban, mely Karabakh (Örmények) és az Azeriak közt volt, 25500-ra saccolják az Azeri áldozatok számát, és 17500-ra az Örmény áldozatokat.

Válaszok:
Gregorius | 2020. október 7. 20:58

Az örmények úgy 300-tól, azaz a legrégebbi időktől kezdve keresztények. Az országban több a VI-VIII. századból származó templom is van.

Válaszok:
Himalája | 2020. október 7. 20:57

Ök voltak hivatalosan is, az első kereszteny nemzet. És valószinüleg, ők lesznek az első keresztény nemzet is, mely el fog tűnni.

A harcok után inkább egy csendes népességcsere volt. Hegyi-Karabah mellett egy fontos, de elég zárt azeri terület van, Nahicsevan. Az ottani örmények átszivárogtak Karabahba, amíg a karabahi azerik Nahicsevanba.

"Örmény és nyugati források."

Ha a nyugatnak érdeke lenne támogatni az Örményeket, úgy már rég elismerték volna a független Hegyi-Karabakh köztársaságot. Egyébként a Török-Azeri befolyás sem akármilyen. Elég ránezni Németországra.

"...A Hegyi-Karabahban összefüggő tömbben ősidők óta élnek örmények...2

"Ez egyáltaán nem így van. Volt közben egy ezeréves pauza, amikor csak törökök lakták."

Ennek az állításnak ellentmond az a tény hogy ezt a Hegyi-Karabahban épült keresztény kolostort a 17-ik sz. végén építették az Örmények.

https://en.wikipedia.org/wiki/..

"A XVIII-i században nemhogy karabahban de sehol sem volt független Örményország, csak egy nagy területen (a mai örényország területének tízszeresén) szétszóródott örmény diaszpóra. "

Én sosem írtam arról, hogy volt-e, vagy nem volt-e független Örményország, hanem arról írtam, hogy Hegyi-Karabah mindig ősi örmény és örmények lakta föld volt. És ennél fogva ezerszer több joguk van Hegyi-Karabakhoz, mint az Azerieknek. Ezt bizonyítja a múlt is, és a jelen is. Még pld. ez is: https://en.wikipedia.org/wiki/..

"Úgyhogy majd a fegyverek eldöntik."

Sajnos, ez az igazság.

"ahogy látod még ez a kolostor is teljesen új, 300 éves csak"

Te arról írsz, amit azt előző hozzászólásomban linkeltem, azt a másik linket pedig, melyet az azt követő hozzászólásoman adtam meg el sem olvastad. Mert a másodikban már egy jóval régebbi kolostorról van szó, mely egyben az egyházmegye székhelye is volt.

Idézet a cikkből:
A kolostor megalapítása óta az oktatás és a kéziratok előállításának központja volt. Kortárs források szerint az 1700-as évek elején Gandzasar pátriárkája mintegy 900 falu felett rendelkezett hatalommal, amelyek mindegyikében több száz háztartás volt, paraszt és kereskedő örményekből.

Ezt a kolostort nem a 17. sz. építették hanem jóval korábban. A második link még egyszer: https://en.wikipedia.org/wiki/..

Mi is az azeriak mellett állunk. Szijjártó nyilatkozta. Néha nagyon szégyellem a kormányunkat.

Válaszok:
Himalája | 2020. október 7. 23:52

Mivelhogy az Északi áramlat 2 akadozik (pld. Navalnij miatt) szükség van a Törökökre meg az Azeriekre. Az EU valószínüleg emiatt bénult le és nem tesz semmit az Örmények érdekében. Ráadásul Németrszágban egy rakat mohamedán török is van.

https://www.eia.gov/todayinene..

"Mi is az azeriak mellett állunk. Szijjártó nyilatkozta."

Sajnos a politika már csak ilyen. Az elvek néha a háttérbe szorulnak.

"Miből gondolod, hogy el sem olvastam. Ismerem azt a kolostort, voltam benne. Azon a területen kb. 800- éve csak diaszpóra örménység él, ami néhány ezer (!) örményt jelentett,"

Abból gondolom hogy el sem ovastad, mert a cikkben világosan áll, hogy a Hegyi-Karabahban lévő egyházmegyéhez 900 falu, örmények lakta falu tartozott. Ez nem néhányezer ember, hanem legalább néhány tízezer, vagy akár százezer is. Ez egy igen nagy népesség egy hegyvidékre. A 17-ik században ennyi talán még Pest megyének sem volt. Így nezett ki Pest a 17. században: https://upload.wikimedia.org/w..

"Eleve nem élt többszáz család semmilyen kaukázusi faluba 300 éve!"

Igen, természetesen tudom. Azokban az időkben, ahol vol öt család és három ház, az már könnyen lehet, hogy falunak számított. De ha csak 50 fő, az akkor is 45 ezer ember.

Kösz a linket. Érdekes. Csak futva olvastam (már későre jár), holnap alaposabban is átolvasom.

azt hol olvastad hogy ormenyek tamadtak? Azerbajdzsan tamadta meg Karabahot

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés