Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor

2020. szeptember 24. 10:53
A V4-es vezetők Ursula von der Leyen meghívását fogadták el.

„A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak”adja hírül az EUrologus.

A cikkből kiderül: csütörtök délelőtt kevéssel tíz óra után érkezett az Európai Bizottság központi épületébe Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh kormányfő. Matovic szlovák miniszterelnök nem tudott eljönni, őt lengyel kollégája képviseli majd. A V4-es vezetők Ursula von der Leyen meghívását fogadták el. Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövetségéről származó információk szerint a napirenden az uniós költségvetése, az újjáépítési alap és a szerdán bemutatott új migrációs törvénycsomag szerepel, valamint „egyéb releváns témák”.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ursula von der Leyen személyiségéből adódóan remélni lehetett, hogy elődeinél sikeresebben teljesíti feladatát.

A KORRUPCIÓ ELLENI FELLÉPÉSBEN 2011-TŐL EGYÜTTMŰKÖDŐ ÁLLAMI SZERVEZETEK VEZETŐINEK KÖZÖS NYILATKOZATA2020. 09. 23. 09:30
A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozata.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.

* * *

Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.

Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés.

Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.

Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.

A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.

Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.

Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.

* * *

KÖZÖS NYILATKOZAT


JOINT DECLARATION

A közös nyilatkozatot tették:

Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke



Budapest, 2020. szeptember 23.

A KORRUPCIÓ ELLENI FELLÉPÉSBEN 2011-TŐL EGYÜTTMŰKÖDŐ ÁLLAMI SZERVEZETEK VEZETŐINEK KÖZÖS NYILATKOZATA2020. 09. 23. 09:30
A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozata.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.

* * *

Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.

Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés.

Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.

Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.

A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.

Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.

Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.

* * *

KÖZÖS NYILATKOZAT


JOINT DECLARATION

A közös nyilatkozatot tették:

Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke



Budapest, 2020. szeptember 23.

A KORRUPCIÓ ELLENI FELLÉPÉSBEN 2011-TŐL EGYÜTTMŰKÖDŐ ÁLLAMI SZERVEZETEK VEZETŐINEK KÖZÖS NYILATKOZATA2020. 09. 23. 09:30
A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozata.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.

* * *

Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.

Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés.

Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.

Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.

A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.

Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.

Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.

* * *

KÖZÖS NYILATKOZAT


JOINT DECLARATION

A közös nyilatkozatot tették:

Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke



Budapest, 2020. szeptember 23.

Örömmel olvasom az ilyen bejegyzéseket, mert látom, hogy muszáj írnotok valamit, de semmi értelmes érvere nem futja tőletek.

A zuglói meccset eléri.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés