Erre azért lenne szükség, mert péntek éjjel 87 éves korában elhunyt Ruth Bader Ginsburg, az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság liberális tagja.
Több demokrata párti politikus elutasította vasárnap, hogy Donald Trump republikánus elnök új alkotmánybírót terjesszen elő, miután péntek éjjel 87 éves korában elhunyt Ruth Bader Ginsburg, az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság liberális tagja.
Precedens nélküli helyzet
A demokraták álláspontjához csatlakozott két republikánus szenátor, Susan Collins Maine-i és Lisa Murkowski, alaszkai szenátor is. Mindketten többször együtt szavaztak – más ügyekben – a demokrata párti törvényhozókkal. Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök az ABC televízió „Ez a hét” című, szokásos vasárnapi vitaműsorában azt hangoztatta, hogy a demokrata párti törvényhozók minden rendelkezésre álló eszközt és stratégiát latba vetnek, hogy megakadályozzák Donald Trump alkotmánybíró-jelöltjének meghallgatását.
A műsorvezető, George Stephanopoulos – aki Bill Clinton elnöksége idején a Fehér Ház kommunikációs igazgatója volt – felvetette, hogy a demokraták nem indítanának-e újabb impeachment-eljárást az elnök és ezúttal William Barr igazságügyi miniszter ellen is, ha az elnök és a republikánus többségű szenátus megindítaná a jelölt meghallgatási eljárását. Nancy Pelosi kitérő választ adott, s úgy fogalmazott: „országunk nagy kihívások előtt áll. Ez az elnök még azzal is fenyegetődzött, hogy nem fogadja el a választási eredményt. (...) Most tehát a legfőbb célunk a választások sérthetetlenségének megőrzése és az amerikai nép védelme a koronavírustól”. A műsorvezető másodszor is feltette ugyanezt a kérdést, mire a házelnök leszögezte: „arra tettünk esküt, hogy megvédelmezzük az Egyesült Államok alkotmányát Felelősséggel tartozunk az amerikai nép igényeinek teljesítéséért. S amikor demokráciánk védelméről van szó, akkor mindent igénybe veszünk”. Pelosi nem részletezte, hogy a demokraták milyen eszközöket kívánnak igénybe venni.
Két demokrata párti szenátor, a minnesotai Amy Klobuchar és delaware-i Chris Coons arra emlékeztette a republikánusokat, hogy
Chris Coons a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: konzultálni fog republikánus szenátortársaival, hogy meggyőzze őket a hagyomány tiszteletben tartásáról, és kövessék a 2016-os precedenst, amikor Antonin Scalia konzervatív alkotmánybíró halála után, a választási kampány idején, nem választottak új bírót. Elemzők ezzel kapcsolatban arra emlékeztettek, hogy 2016-ban nem azért nem választottak új alkotmánybírót, mert a demokraták lemondtak volna erről, hiszen jelölték Merrick Garland bírót, hanem mert a republikánus szenátorok megakadályozták a demokrata párti jelölt megszavazását.
Biden óvna
Amy Klobuchar szenátor a CNN hírtelevízióban arról beszélt, hogy a Republikánus Párt „nyers politikai hatalommal él a választási kampány közepette”. Megszólalt Bill Clinton volt elnök is, aki szintén a CNN-ben, valamint az ABC televízióban ostorozta a republikánusokat. „Szerintem mind McConnell szenátornak, mind Trump elnöknek elsődlegesen a hatalom a fontos” – nyilatkozta a volt elnök a CNN-nek adott interjújában. Az ABC-ben úgy fogalmazott: a Republikánus Párt „bármit megtesz a hatalom maximalizálása érdekében”.
Ted Cruz, texasi republikánus szenátor az ABC televízióban kijelentette:
„Azt hiszem, különösen fontos, hogy a szenátus még a választások előtt megszavazza az új jelöltet, mert Joe Biden (demokrata párt elnökjelölt) világosan fogalmazott. Azt mondta, hogy ha nem ő győz, akkor megóvja a választási eredményt. (...) már nagy létszámú jogászcsapatot is felkért. Hillary Clinton (volt demokrata párti elnökjelölt 2016-ban) azt mondta Joe Bidennek, hogy semmilyen körülmények között ne fogadja el a vereséget. Minderre tekintettel, komoly a kockázata egy alkotmányos válságnak, ha Joe Biden is vitát kezdeményez, mint láttuk azt Bush és Gore esetében” – szögezte le Ted Cruz, utalva a 2000-ben tartott elnökválasztásra, amikor vita volt George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata párti elnökjelölt között a választás eredményét illetően, és végül a szövetségi legfelsőbb bíróság döntött Bush javára.
(MTI)
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
