Biden győzelme sem térítené el Közép-Európát
Néhány héttel ezelőtt Közép-Európában járt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, látogatásáról pedig az általam nagyra becsült, bolgár Ivan Krasztev írt érdekes véleménycikket. A liberális gondolkodó írásának két fő tézise van: egyrészt úgy véli, Pompeo a Habsburg Birodalom egykori országaiból építene Brüsszel-ellenes szövetséget az EU-n belül, másrészt szerinte Trump veresége a novemberi amerikai elnökválasztáson a „populista” erők visszaszorulásához vezetne a térségben. Szerintem Krasztev mind a két pontban téved.
Az tény, hogy az USA folyamatosan keresi Brüsszel ellenében az EU-n belüli szövetségeseket, bár ez alapvetően skizofrén vállalkozás. Egyrészt a Nyugat fő problémája most nem az Európa és Amerika közötti konfliktus, hanem sokkal inkább a kihívók jelenléte. Így ha pusztán azt nézzük, hogy az Egyesült Államok status quo hatalomként meg akarja őrizni egyre fogyatkozó hegemóniáját, akkor szüksége van egy erős Európára, amely legalább a saját hátsó udvarában – a Balkánon, a Kaukázusban, Kelet-Európában – rendet tud tartani. Persze az EU az USA gazdasági riválisa is, azonban a gazdasági összefonódások elválaszthatatlanná teszik a két térséget. A republikánus külpolitikai gondolkodásban valóban ott van Wess Mitchell korábbi külügyi államtitkár gondolkodásmódja – a Habsburg Birodalomról írt doktori disszertációja a közelmúltban magyarul is megjelent –, de aki azt hiszi, hogy a volt Habsburg Birodalom országai ellensúlyai tudnának lenni a német–francia tengelynek, az súlyosan téved.
Igaz, politikai szinten van néhány ország, amely irányt mutat és mutatott az utóbbi években. Sebastian Kurz Ausztriája vagy éppen Magyarország tényleg másképpen gondolkodik az unió jövőjéről, mint a brüsszeli fősodor, de hogy ezeket az országokat biztonsági garanciákon keresztül meg lehetne nyerni az amerikai céloknak – ahogyan azt Krasztev állítja –, az legalábbis súlyos tévedés. Nézzünk csak végig az egykori Habsburg-tartományokon.
