Beváltatlan terveket hagy maga mögött Abe Sinzó

2020. szeptember 10.
Új lendületet kívánt adni a helyben járó gazdaságnak, bátrabbra hangolta a külpolitikát, kevésbé önkritikus nemzeti múltértelmezést akart megvalósítani – mi lett végül a távozó japán kormányfő életműve?

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Augusztus 28-án egészségi okokra hivatkozva lemondott posztjáról Abe Sinzó, Japán leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke. Az eset nem példa nélküli: a hivatalába 2012-ben visszatérő kormányfő már 2007-es első lemondásakor is egészségi állapotának romlásával indokolta távozását. Miként akkor, idén is felsejlenek egyéb okok a hirtelen lemondás mögött.

„Nem tudtam lerázni magamról a szorongató érzést, hogy kicsivel többet kellene tennem” – fogalmazott Abe augusztus 28-ai sajtótájékoztatóján. A mondat találó volt: egyszerre utalt Abe romló fizikai képességeire és arra, hogy a hozzá legközelebb álló politikai célokat nyolc év alatt nem tudta megvalósítani. A kamaszkora óta fekélyes végbélgyulladással küzdő kormányfőt augusztus 17-én több mint hét órán keresztül kezelték a Keió Egyetem tokiói kórházában, munkaképességéről ezután kezdődtek el a spekulációk.

Abe, aki augusztusban vette át a leghosszabb egybefüggő hivatali időért járó képzeletbeli vándorkupát rokonától, az 1964 és 1972 között kormányzó Szató Eiszakutól, „Koizumi óta a legmeghatározóbb, legkarakteresebb miniszterelnök” – mondja lapunknak Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A politikus óriási tervekkel kövezte ki visszatérésének rögös útját: stratégiai gyémánt címszó alatt haditengerészeti szövetséget tervezett Ausztráliával, Indiával és Hawaii állammal; szorosabbra akarta fűzni a japán–indiai és a japán–amerikai kapcsolatokat; az Abenomics néven ismertté vált gazdasági modell keretében monetáris lazítással, fiskális ösztönzéssel és strukturális reformokkal szerette volna kihúzni a csávából az ország valaha legendás gazdaságát; és hadat üzent az alkotmány Japánt örök fegyvertelenségre ítélő kilences cikkelyének is.

„Abe a protekcionista Japánt a szabadkereskedelem élharcosává tette”

A szakértő szerint a kormányfő nyolcéves ténykedésének legnagyobb eredményei nem is e tervekhez kapcsolódnak, hanem a kereskedelemhez: Vasa szerint Abe volt az, aki „a protekcionista Japánt a szabadkereskedelem élharcosává tette”. Tavaly monumentális kereskedelmi megállapodást tárgyalt le az Európai Unióval, és óriási szerepe volt abban, hogy a Transz-csendes-óceáni partnerség (TPP) nevű, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség között létrehozandó szabadkereskedelmi egyezmény nem futott zátonyra Donald Trump amerikai elnök 2017. januári kiszállása után. A miniszterelnök sikereket ért el az indiai és az amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésében is, azonban a hazai gazdaság felvirágoztatásában nyújtott teljesítménye már fe­lemás megítélés alá esik. „Abe alatt volt a japán gazdaság leghosszabb növekedési ciklusa a kilencvenes évek buborékja után” – mutat rá Vasa László; ugyanakkor ezzel párhuzamosan példátlan mértékben megugrott az államadósság is.

Abe egy sintó pap mögött vonulva az ősi iszei szentélyben.<br>Fotó: REUTERS / Kyodo

A most távozó kormányfő mumusa volt az alkotmány kilences cikkelye, amely szerint az ország örökre lemond a hadviselésről mint nemzeti jogról, ennek következtében pedig soha nem tart majd fenn földi, tengeri vagy légi egységeket, sem pedig bármilyen más hadieszközt. Abe Sinzó – és vele pártja, a Liberális Demokrata Párt (közkeletű rövidítéssel: Dzsimintó) jobboldali patriótái – számára ez az amerikai megszállás alatt elfogadott alkotmány az ország második világháborús vereségét, megaláztatását szimbolizálja. A miniszterelnök 2012 óta számos apró lépésben igyekezett tompítani a fegyvertelenségi cikkely élét: a középiskolai tankönyvekben visszaszorította az erősen önkritikus történelmi narratívákat, 2013-ban megalapította a nemzetbiztonsági tanácsot, 2014-ben új államtitoktörvény megalkotását kezdeményezte, 2015-ben pedig keresztülvitte a törvényhozáson azt a javaslatot, hogy az Önvédelmi Haderő a „közös önvédelem” okán a szövetséges államok hadseregeivel közös külföldi bevetéseken is részt vehessen. Abe nyolcéves regnálása alatt tizenhárom százalékkal növekedtek a költségvetés katonai költései, F-35-ös vadászrepülőgépeket szereztek be, és elkezdődött az Izumo osztályú hadihajók repülőgép-anyahajóvá való átépítése. Kóno Taró hadügyminiszter idén még azt is felvetette, hogy Japán csatlakozhatna a Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada fémjelezte Öt Szem titkos­szolgálati együttműködéshez.

„El kellett halasztani a nagy lelkesedéssel szervezett tokiói olimpiát”

Címlapkép: REUTERS / Andrew Kelly

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés