viszont erős támogatottsági problémákkal küzdöttek a fiatalok és a kistelepülések lakóinak körében.
Gyorsuló zuhanás
Ettől kezdve az MSZP megindult lefelé a lejtőn. 2017 május végén Botka László kerítésbontási terveiről nyilatkozott a Reutersnek. Ez rossz húzás volt, állásontja ugyanis az MSZP-szavazók körében is népszerűtlen volt, s mindezt tetézték a gazdagodásával kapcsolatos felvetések. Így kormányfői reményei 2017 őszére szertefoszlottak. Botka után az MSZP kormányfőjelöltje Karácsony Gergely, azaz a szövetséges Párbeszéd társelnöke lett, ami egyértelműen presztízsveszteség volt.
Karácsonnyal az élen a 2018-as MSZP-P közös lista belföldön 12,4, összességében 11,9 százalékos eredményt ért el. Budapesten ez 18, a megyei jogú városokban 14 százalékot jelentett. A Medián választási kutatásából kiderült azonban, hogy 30 alatt mindössze 6, 60 év felett viszont 22 százalékot kapott az MSZP-P lista.
A szocialisták népszerűsége az ezt követő egy évben stagnált, majd az EP-választás előtti hónapban zuhanni kezdett. Az EP-voksolás óriási kudarc volt, a szocialisták csak 6,6 százalékot értek el. A párt a községekben 5 százalék alá került, míg a fővárosban 9 százalékot szerzett. Különösen fájó volt, hogy egy ekkori háttérkutatás szerint
az MSZP az érettségizetteknél mindössze 4, a diplomásoknál 5, és az időseknél is csak 5 százalékos támogatottsággal bírt.
Tudomásunk szerint az MSZP-t a következő hónapokban már több nagyvárosban is az 5 százalékos küszöb környékén, esetenként az alatt mérték. A párt számára létkérdés volt a baloldali összefogás az önkormányzati voksoláson.
Míg 2019 őszén több fővárosi kerületben és megyei jogú városban győzött az MSZP-s (közös) polgármester-jelölt, így Salgótarjánt és Szegedet megtartották, Szombathelyt pedig megszerezték, a megyei közgyűlésekben ismét katasztrofálisan szerepeltek. Önállóan csak Csongrádban értek el 10 százalék feletti eredményt.
Az MSZP vidéki infrastruktúrája végelgyengülésben van, országos pártként a létük megkérdőjeleződött. Akinek ugyanis nincs infrastruktúrája, az nem nagyon éri el a vidéki szavazókat. A pártot a voksolás után elhagyta Botka László, majd két győztes kerületi polgármester is.
Jelenleg, a tisztújítás előtt az MSZP támogatottsága több mérés szerint is 5 százalék alatt van. A párt megint kényszerhelyzetben van,
ellenzéki összefogás nélkül veszélyben lenne a parlamenti létük is.
Kik hagyták ott a szocialistákat?
Az MSZP már nem mondható az idősek pártjának. Míg 2011-ben még 42, 2018-ban 48, addig idén már csak a tábor 18 százaléka 60 évnél idősebb. Mindez azt jelzi, hogy az idősek jelentős tömegei hagyták el a pártot.
Azonban nem csak az idősek, hanem a diplomások is elpártoltak az MSZP-től. 2011-ben a párt szimpatizánsainak 14, 2018-ban 26, idén viszont már csak 6 százaléka rendelkezik diplomával. Viszont több mint kétharmaduk érettségivel sem (69 százalék).
Érdekes, hogy 2011-ben még több férfi szocialista szimpatizáns volt, mint nő (53-47), jelenleg viszont már az MSZP-tábor közel kétharmada nőkből áll (64-36 százalék).
A településtípus szerinti megoszlás esetében az érdekesség az, hogy szinte alig változott az utóbbi 10 évben: táboruk 15 százaléka fővárosi, de a kisebb településekről is 29 százaléknyi MSZP-szimpatizáns jön.
Miért változott az MSZP tábora?
A pártra és annak szavazótáborára a legnagyobb hatást egyértelműen a pártból kiváló, majd a saját pártját megszervező Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció jelentette – ennek tudható be az idősek kihátrálása is a párt mögül. Ugyanis
egyértelműen a DK volt az, ami „beleharapott” a szocialista pártba,
s ennek kicsúcsosodása a 2019-es EP-választás volt. Tetézi a dolgokat, hogy az ellenzéki táboron belül egyébként is jelentős az átszavazási hajlandóság a pártok között, ez pedig kiemelten igaz az MSZP és a DK esetében.
Míg az idősek a DK-hoz pártoltak, a fiatalok potenciális MSZP-szavazó rétege a Momentumban talált politikai otthonra.
Az európai parlamenti választások tehát duplán fontos fordulópontot jelentettek az MSZP számára, hiszen ekkor mutatkozott először jelentős előny Gyurcsány Ferenc pártja javára és a szocialisták hátrányára. Valószínűleg ekkor sokan szavaztak a DK-ra pillanatnyi, akár rövidtávú tényezők hatására, az EP-kampánynak, vagy Dobrev Klára szerepeltetésének köszönhetően olyan szocialisták is, akik egyébként nyitottak lennének továbbra is egy erős MSZP irányába.
Azonban az EP-választás megmutatta, hogy a DK már erősebb az MSZP-nél, így
a politikai gravitáció törvénye egyre inkább Gyurcsány Ferencékhez húzta ezt a tábort.
Ma az MSZP-re főleg azok szavaznak, akik az egykori tábor keménymagját alkotják, s akiket valamiféle termék nélküli márkahűség jellemez: tűzön-vizen át az MSZP-vel tartanak, történjék akármi is.
Az MSZP jelentős problémákkal küzd, amiben bizonyára nem lesz segítségükre az, hogy korábbi masszív táboruk immár elsősorban nem velük szimpatizál. Ha nem fog bekövetkezni jelentős változás az MSZP-n belül, akkor könnyen a süllyesztőbe kerülhetnek; azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ellenzéki tábor egy jelentős része bármely párt irányába nyitott, így egy drasztikus változással akár régi szavazói visszacsábítása sem lehetetlen a szocialista párt számára.