A szurkoló szidjon vagy éltessen, csak közömbös ne legyek számára

2020. július 2. 13:37

Juhász Roland
24.hu
Faluról elég nehéz kitörni. Interjú.

„Gyermekként Tápiószentmártonban nőtt fel, mégis tízévesen Tápiószecsőn lett igazolt labdarúgó. Huszonhat év távlatából mi jut eszébe a szecsői pályáról?

Királydinnye. Sok-sok királydinnye. Két pályát használtunk Szecsőn. A Sági útit és a laktanyában a honvédségit. Ha az utóbbi, szépen karbantartott füves pályájára egy-egy bajnoki erejéig ráengedtek, madarat lehetett velünk fogatni. A Sági útin edzettünk és a meccsek zömét is ott játszottuk. Ez volt a királydinnyés. Emlékszem, telente, amikor egyszer-egyszer bennhagytuk a cuccunkat, majd másnap a fűtetlen szertárból vettük ki szerelést, az öltözői radiátoron osztozott a csapat, azon próbáltuk a kifagyott cipőket, a melegítőket felpuhítani. Nem műfüvön, nem a legjobb minőségű pályán, nem a legjobb labdákkal edzettünk, de nem is ismertünk mást. Ez tűnt természetesnek.

Ma melyiket választaná; a királydinnyéset, vagy a műfüvet?

A királydinnyéset, nem kérdés. Hosszú távon inkább edzek azon. Kifejezetten boldog vagyok amiatt, hogy keveset játszottam a pályafutásom alatt műfüvön.

Mi a gond a műfűvel?

Hiába javul évről évre a technika, a minőség, vagy figyelnek egyre jobban a pálya előírásszerű felépítésére, hosszú távon az ízületeket jobban igénybe veszi. Kíváncsi leszek a mai fiatalok, akik lényegében csak műfüves pályákon nőnek fel, a felnőtt futballba érve mennyire lesznek sérülékenyek.

Miért kellett Tápiószentmártonból Tápiószecsőig menni a futballért?

Mert Offela Zoltán, aki a környékbeli településekről, így a mi iskolánkból is összegyűjtötte a mozgékonyabb srácokat, ott, a Tápiószecső FC-ben verbuvált belőlük csapatot. Hálás vagyok neki, mert faluról elég nehéz kitörni. Ha senki sem látja, hogy ügyes vagy, akkor mit érsz vele? Offela agilitásának, szervezőkészségének köszönhetjük jó páran, hogy később feljebb tudtunk lépni. Ha mindez nincs, ma lehet, nem ülök itt, és nem beszélgetünk labdarúgásról.

Szülei hozták, vitték a két település között?

Anyu könyvelőként, apu, aki 13 éve már nincs köztünk, villanyszerelőként dolgozott. A futballkarrieremhez vezető út legfontosabb és elengedhetetlen döntése részükről, hogy tízévesen elengedtek a tápiószecsői suliba. Ötödiktől egyedül közlekedtem. Bár nincs nagy távolság a két település között, kocsival alig húsz perc, de mivel mindketten dolgoztak, nem tudtak reggel iskolába vinni, este megvárni az edzés végét, majd haza autóztatni. Ezért megbeszéltük, vállalom, hogy háromszögben előbb busszal előbb Nagykátára, majd onnan vonattal Szecsőre megyek minden nap, majd este haza ugyanezen az útvonalon. Mivel az út bő egy óra, ezért minden reggel hatkor keltem.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tiszteletre méltó karriert futott be a királydinnyés pályáról indulva.

Hát pedig... Annyira pl. nem érdekeltél, hogy elolvassam.

https://youtu.be/Khpe0TSfwYc

Bizony, ezt csak a foci tudja...
Juhász büszke lehet magára, mert ő tett is ezért...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés