A szerencsés és a pechvogel

2020. május 28.

Lánczi András

Immár tíz éve halljuk, hogy gazdasági téren Orbánnak szerencséje volt. Mostanában az is sláger, hogy a veszélyhelyzet kezelésében Orbánnak szerencséje volt. Azt értem, hogy a politikai ellenfél semmilyen teljesítményét nem szabad elismerni. Van itt azonban egy mélyebb jelenség is, mégpedig az, hogy a liberalizált baloldal követi a régi kommunista-­balos gondolkodás mintáját: minden tradicionális-­racionális értelemmel bíró fogalmat meg kell semmisíteni vagy ki kell üresíteni, hogy új jelentéssel ruházzák fel.

A modern baloldali politikai szándékok egyik árulkodó jele, hogy egyszerű szavak elé valamilyen jelzőt tesznek, vagy klasszikus fogalmakat elavultnak tekintenek – akárcsak az olyan intézmény­eket, mint a család. F. A. Hayek az ilyen jelzőket menyétszavaknak nevezte, mert ahogy „a menyét állítólag képes anélkül kiüríteni egy tojást, hogy ennek látható jelét hagyná maga után”, a mérgező szavak megfosztják a fontos fogalmainkat az eredeti jelentésüktől. Hayek 160 főnevet sorol fel, amelynek mindegyikét a ’szociális’ jelző minősíti: felelősség, igazság, jó, akarat… Mintha ezek önmagukban nem állnák meg a helyüket a valóság megismerésében.

„A liberalizált baloldal szerint minden tradicionális-racionális értelemmel bíró fogalmat meg kell semmisíteni vagy ki kell üresíteni”

Amiről Hayek írt, az nyelvi-gondolkodási stratégia. Bővítsük a mérgező, azaz a szavak értelmét megsemmisítő balos fogalmak körét! Az egyik a „kritikai gondolkodás”. Mi szükség van a ’kritikai’ jelzőre ebben a kifejezésben?

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés