Pandémia és szellemünk, lelkünk

„Másféle szempontokra is szükség lesz a világjárvány után, mint amikről hallunk. Azt már tudatosítottuk, hogy a gazdaságot gyorsan talpra kell állítani, az értékteremtő munkát mindenütt be kell indítani. Tudjuk, a hulladékkal teleszórt folyókat, vizeket ki kell tisztítani. A levegő gátlástalan szennyezését – ahogyan a járvány előtt tettük – szükséges alaposan csökkenteni. Erdők, mezők, városi parkok, utcák, gyárak legyenek olyan tiszták, akár a ragyogóra mosott üvegpoharak. Bőven sorolhatnám még a külső terek megújítandó részleteit. Szerencsére sok jó írást olvashatunk erről, hallhatunk, figyelhetünk okos beszélgetéseket a média csatornáin. Mindez nagyszerű.

Mindez roppant kevés.

Mélyebbre kellene ásni! És célpontba helyezni az ember belső tereit. Miképp újuljon meg a szellem és a lélek a vírustámadás után? Külső terek, belső terek végzetesen hatnak egymásra, kölcsönösen építheti, gazdagíthatja és rombolhatja, mérgezheti egyik a másikat. Bármelyikük hiányzik a tettek palettájáról, csámpás lesz az eredmény, billeg, aminek szilárdan kell állni.

A mélyebbre figyelés elindítható onnan: mi a Teremtő gondolata a pandémia utáni emberről? Mi a keresztény működés alapja most, a jelenben? Ha szívesebben támaszkodunk egyszerűbb, földibb nagyságokra, a Természetre és Gaiára, a Földanyára, ezt is tehetjük. Mit üzennek égi és földi nagy erők a kataklizmákkal, özönvízzel, Bábel tornyával, sáskajárással, spanyolnáthával, cunamikkal, koronavírussal?

Lehetséges, hogy a Természet immunrendszere beindított egy gyógyulási folyamatot a Covid–19 és a klímaválság képében. Jim Loveloch elmélete szerint a Föld élővilága önszabályozó rendszer, Gaia élőlény. Mi, emberek vagyunk az idegrendszere. A világegyetem teljessége arra tart, hogy a Föld tudatos lénnyé váljék. A soron lévő evolúciós ugrás az, hogy Gaia nemcsak tudatos, hanem öntudatos Földanya legyen. Pierre Teilhard de Chardin világhírű jezsuita filozófus és természettudós hasonló irányba halad, mikor a világegyetem és a Föld fejlődéséről beszél. A Földnek gondolkodóburka van (nooszférának nevezi) élő, érzékeny protoplazmaburok, gondolkodó réteg, összesíti az emberi tudatok energiáit.”