Legutóbb 2012-ben készült ilyen dokumentum. A mostani többek között kiemeli, hogy önálló magyar hadiiparra van szükség, és a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot végre kell hajtani.
„Széles spektrumú az új Nemzeti Biztonsági Stratégia” – hangsúlyozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
A szakértő elmondta, a dokumentum már hatályba lépett, de a minisztériumok december 31-ig kaptak határidőt, hogy a rájuk vonatkozó pontokat végrehajtsák. Nógrádi György kifejtette, 2012 – a legutóbbi biztonsági stratégia megjelenése – óta a világ helyzete alapvetően megváltozott. Az új dokumentum is kiemeli, hogy Magyarország biztonságos, pénzügyi és gazdasági rendszerünk stabil, de egy válságokkal teli világban élünk.
Az ország stratégiai partnerei közül a dokumentum első helyen Németországot, a másodikon Lengyelországot, a harmadik helyen az Egyesült Államokat említi. Törökország, Oroszország és Kína azon országok között szerepel, amelyekkel a kapcsolatok javítására törekszünk. Külön kiemeli továbbá a visegrádi országokat (V4), hiszen egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban és a NATO-ban. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az energiabiztonság kulcskérdés. „E tekintetben azt írják, hogy ma Magyarország energiabiztonsága atomerőművek nélkül nem elképzelhető” – mondta a szakértő. A külpolitikai prioritásoknál kiemelik, hogy a biztonságon belül a katonai biztonság felértékelődött, hogy önálló magyar hadiipar kell, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot végre kell hajtani.
A stratégia rögzíti, hogy Magyarország számára meghatározó a NATO és az európai uniós tagság. Továbbá azt is írja, hogy Európának úgy kell fejlődnie, hogy a nemzetállamok megmaradjanak. Az illegális migrációról azt írja a stratégia, hogy a migránsokkal új veszély jön a koronavírus miatt. „Azt is rögzíti továbbá, hogy Magyarország szeretne egy egységes migrációs politikát, de ez jelenleg nehezen elképzelhető” – ismertette Nógrádi György.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
Akad némi közös történelmünk.
