Franciaországban enyhítenek a vallási szertartásokat érintő korlátozásokon

A francia katolikusok üdvözölték az államtanácsnak azon döntését, amely elrendelte a koronavírus-járvány miatt a vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalmak enyhítését, a többi keresztény, valamint zsidó és a muzulmán vezetők viszont óvatosabbnak mutatkoztak.

Eddig csak temetni lehetett

A legmagasabb szintű közigazgatási szerv több katolikus egyesület és egyéni kérelem alapján hétfő este arra utasította a kormányt, hogy nyolc napon belül oldja fel a vallási helyeken az általános gyülekezési tilalmat, miután az súlyosan sérti a szabad vallásgyakorlás elvét. Jóllehet a templomok nyitva tarthatnak és oda bárki betérhet imádkozni, a kormány a egészségügyi rendkívüli állapot keretében megtiltotta a templomokban, a zsinagógákban és a mecsetekben a vallási szertartásokat a gyülekezési tilalomra hivatkozva, s azokon az általános karantén május 11-én megkezdett fokozatos feloldásakor sem enyhített, csak a temetési szertartásokat engedélyezte, maximum húsz fő részvételével.

A rendelkezés az államtanács megítélése szerint aránytalan jellegű tiltás, ezért „kevésbé szigorú keretintézkedések” meghozatalára utasította a kormányt. Emlékeztetett arra a testület, hogy a nyilvános helyeken tíz főig már engedélyezett a gyülekezés, s ehhez hasonló intézkedések elrendelését javasolta a vallási szertartások esetére is.

A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy a vallási helyek megnyitását engedélyezze a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt. A kormány szerint addigra fog kiderülni a karantén feloldását követő járványhelyzet alapján, hogy új erőre kapott-e a vírus. „Igazság szolgáltatott. Velünk rosszabbul bántak, mint a többi állampolgárral” – mondta Vincent Neymon, a püspöki konferencia szóvivője. Jelezte, hogy várják a kormányrendelet mielőbbi revízióját, lehetőleg még a pünkösdi ünnepek előtt.

A rabbi szerint veszélyes lenne a zsinagógák megnyitása

A katolikus egyház az elmúlt hetekben több javaslatot is tett a szigorú egészségügyi előírások betartatására a kormánynak annak érdekében, hogy szűk körben újra lehessen vallási szertartásokat tartani a templomokban. A muzulmánok és a zsidók, valamint a többi keresztény egyház azonban óvatosabbnak mutatkoztak a kérdésben. A mecsetek és a zsinagógák – ellentétben a templomokkal – zárva vannak. A muzulmán vallás franciaországi ernyőszervezetének, a CFCM-nek elnöke szerint képtelenség a vallási szertartásokat szűk körben megrendezni a mecsetekben.

„Hiába vezeti be a miniszterelnök a 10 vagy 15 fős korlátot, az nem jelenti azt, hogy a nagy vallási szertartások újraindulhatnak” - mondta Mohammed Moussaoui. „Ezek kis találkozók lennének, de nem vallási szertartások” – tette hozzá.A CFCM és a párizsi nagymecset az államtanács döntésének ellenére is ellenzi, hogy országszerte megtartsák a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet május 23-án vagy 24-én. „A még nagyon bizonytalan egészségügyi helyzetre tekintettel irreális lenne gyülekezetekben gondolkodni az al-fitr imára” – hívták fel a figyelmet a muzulmán vezetők, emlékeztetve arra, hogy az államtanácsi döntés nem jelenti a vallási szertatások újraindulását és a mecsetek megnyitását. Haim Korsia, francia főrabbi szerint veszélyes lenne egyelőre megnyitni a zsinagógákat.

„Semmi nem változik. Nem fogunk a zsinagógákba rohanni. Továbbra is az élet védelme a legfontosabb, csak akkor fogunk elemezgetni, ha már biztonságos az egészségügyi helyzet. És ehhez még meg kell várni a karantén feloldásának következményeit” – hangsúlyozta a főrabbi. „Mi azt szeretnénk, ha a döntés a politika kezében maradna, miután nagyok az egészségügyi kockázatok” – mondta Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns szövetség részéről. Az evangélikusok pedig azt kérték a hívektől, hogy minden hatósági ajánlást tartsanak tiszteletben.

Franciaország a járvány egyik fő európai gócpontja, több mint 28 ezren vesztették életüket, még jelenleg is csaknem 2 ezren vannak lélegeztetőgépen, de a súlyos betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. Aznap 7148-an szorultak lélegeztetőgépre.

(MTI)