Amerikai konzervatív lap hasábjain álltak ki Magyarország és Lengyelország mellett

„Miért csapott le a média Magyarország és Lengyelország koronavírus ellenes intézkedéseire" – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a The American Conserative hasábjain pénteken.

A spanyolnátha óta a koronavírus a legtöbb halálos áldozattal járó vírus Európában, így érthető, hogy a média figyelme ennek a megállítására irányult – kezdi a cikket Anna Wellisz, aki egy washingtoni tanácsadó cégnél tölt be vezető pozíciót.

Ezért is meglepő, hogy indokolatlanul támadtak meg a centrum jobb oldalát képviselő kormányokat Közép-Európában, konkrétan Magyarországot és Lengyelországot. Nem azért, mert nem foglalkoznak az egészségügyi helyzettel, hanem mert ugyanazokkal a rendkívüli felhatalmazásokkal éltek, amivel a világ többi demokratikusan megválasztott vezetője is – folytatja.

És mit csinál a két említett kormány az újonnan szerzett hatalmával? – teszi fel a kérdést a szerző. Lengyelország és Magyarország egyaránt március 4-én azonosította az első megbetegedéseket. Magyarország hét nappal később bezárta az iskolákat, másnap pedig Lengyelország is hasonlóan tett. Az első esetek után hat nappal Lengyelország bevezette a távolságtartást, Magyarország egy nappal később. Lengyelország 11 nappal a járvány észlelése után lezárta határait, még mielőtt halálos áldozatok lettek volna, Magyarország egy nappal később tette meg mindezt. Lengyelország az otthonmaradást a kezdetekhez képest 21 nap múlva vezette be, Magyarország 2 nappal később követte a példájukat – sorolja. Utána mindezt perspektívába helyezi: Olaszországnak 35 napba telt bezárni az iskolaépületeket, Franciaországnak 53 nap kellett az otthonmaradás ösztönzéséig, Spanyolország 44 nappal a vírus kezdete után rendelte el a távolságtartást, Németország pedig 44 napot várt a határok lezárásával. Úgy látszik, Lengyelország és Magyarország a különleges felhatalmazást eddig az életek megmentésére használta – jelenti ki.

Mindennek ellenére Magyarország és Lengyelország vírusra adott hatékony és gyors reakciójáról sehol sem olvashatunk: „Az önkényuralomra törőknek kedvez a járvány”, írja a Bloomberg szerzője, „A populisták imádják a vírust”, fogalmaz egy lengyel baloldali újságíró. Ennél kreatívabb szerzők is beszálltak: „Hatalomátvétel vírus idején”, „Koronavírus-puccs”, és „Koronavírus és a poszt-demokratikus Európa hanyatlása”. És mindez csak egy kis összeállítás a részletekben igen szegény, ám elfogultságtól nem mentes és pontatlan cikkekből, amelyek világszerte jelentek meg – írja.

A hisztéria nagy része azon alapul, hogy „mi van ha” – mi van ha úgy nyernek, hogy a vírus még jelen van vagy nem mondanak le a hatalmukról, miután a járványnak már vége. Annak, hogy erre választ kapjunk az az egyetlen módja, hogy kivárunk – jegyzi meg később a cikkben. Lássuk, hogy Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO egyik demokratikus tagja, amelyet nemzetközi szerződések kötnek, az NGO-k és az ellenségeskedő média pedig folyamatosan figyel, minden politikai hidat fel akar-e égetni és megkockáztatni a nemzetközi elszigetelődést – vázolja fel az érezhetően abszurd elképzelést.

Az ország kormányzatát támadó média és az olvasói feltehetik maguknak a kérdést: egy népszerű vezető vajon miért tenné mindezt két évvel a választások előtt? – veti fel Wellisz.