Utóbb megdöbbentő információt kaptunk az ország legnagyobb kiemelt sürgősségi ellátó intézményének neve elhallgatását kérő egyik egészségügyi alkalmazottjától. A történet a szóban forgó budapesti idősotthon és a fenntartó súlyos és érthetetlen gondatlanságáról szól, ami akár halálesetekhez is vezethet.
Lényege: a XVII. kerületben, a Pesti úton található Idősek Otthona nem adott tájékoztatást a kiemelt sürgősségi ellátást végző kórháznak és más egészségügyi intézményeknek arról, hogy az idősotthonban koronavírus-fertőzés harapózott el. Holott az idősotthonból folyamatosan kerülnek be a kórházba más, sürgős egészségügyi problémákkal bentlakók. A kiemelt sürgősségi ellátó intézményben péntek reggel is fogadtak egy idősotthonból küldött pácienst. Az ő esetében sem szólt a fővárosi intézmény a kórháznak arról, hogy a beteg koronavírusos. A sürgősségi kórház érintett egészségügyi alkalmazottja érzékeltette, elképesztő az idősotthon eljárása, hiszen az onnan hozzájuk küldött lakó a mentőstől kezdve mintegy húsz kollégájával érintkezett szorosan, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a vírus a betegek útján bejusson az egészségügyi intézménybe. Az idősotthon tájékoztatásának hiányában
a kórház csak péntek kora este egy hozzátartozójától értesült arról, hogy koronavírus-járvány van a Pesti úti intézményben.
Megtudtuk, a sürgősségi kórház orvosai azonnal megkeresték telefonon a Pesti úti Idősek Otthonát, de ott nem kapcsolták őket össze a vezetéssel, és bár a központosnak meghagyták a számukat üzenettel együtt, mindeddig (a cikk vasárnapi elkészültéig) nem is hívták vissza az állami fenntartású kórházat, hogy legalább utólag a tájékoztatást adjanak a helyzetről. Hogy ez micsoda merénylet a kórház dolgozóival szemben, és mekkora veszélyét idézheti fel annak, hogy az otthon után a kórház is vírusgóccá váljék, az a kórház egészségügyi alkalmazottja helyzetértékeléséből jól kihámozható: „Ha a koronajárvánnyal nagyban érintett idősotthon más egészségügyi problémákkal hozzánk küld betegeket, az ott kitört járványról kötelessége tájékoztatást adni, hiszen a hozzánk küldött személy, ha nem koronavírusos is, de mindenképpen kontakt személynek számít. Ezek után, ha ő is koronavírusosnak bizonyul, és ebből megfertőződés történik a kórházban, az kimeríti a gondatlan veszélyeztetés, rosszabb esetben a gondatlan halálokozás fogalmát.”
Rühességtől a koronavírusig: hónapok óta terjed a rüh a fővárosi fenntartású intézményben