Nem állok útjába a legteljesebb ellenzéki összefogásnak

„Az elmúlt években nem nagyon posztolgattam ellenzéki belharcokkal kapcsolatban és tulajdonképpen Czeglédy úr kommentjét is elintézhetném azzal, hogy kifejezetten megtisztelő, ha ő engem »legkártékonyabbnak« minősít. Most mégis azért teszek kivételt, mert egyszer-s-mindenkorra szeretnék valamit tisztázni a rendkívül épületes egy lista/két lista-vitához való hozzáállásomat illetően. Az apropó ugyebár az volt, hogy Ungár Péter tegnap este egy tv-műsorban felségsértést követett el, mert ellent mert mondani az ellenzék vezérének, Gyurcsány miniszterelnök úrnak, Czeglédy úr pedig rögvest az én szellememet látta ellebegni az ATV stúdiója felett.

Ki kell ábrándítanom: ebben a kérdésben én nem Ungár Péterrel, hanem Gyurcsány miniszterelnök úrral értek egyet. Gyurcsány Ferencnek teljesen igaza van, közös ellenzéki lista kell. Sőt, az volna a legegyszerűbb, egyben költségkímélő és becsületes megoldás, ha valamennyien egyetlen O1G-pártban egyesülnének, de felőlem be is léphetne az összes többi a DK-ba. Az elmúlt két évben ugyanis az összes többi ellenzéki formáció hozzádékásodott a DK-hoz és ez legalább annyira dicséri a volt miniszterelnök kvalitásait, mint a vetélytársak mérhetetlen ostobaságát. No meg persze az orbáni polarizációs stratégia sikerét.

Eltűntek az érdemi véleménykülönbségek az ellenzéki oldalon. A DK-n kívüli ellenzék tökéletesen reflektálatlan a 2002-10. közötti kormányzati politika tartalmára. Lehet, sőt biztos, hogy Ungár Péternek súlyos vitái vannak a DK-val, pártjának viszont jellemzően csak akkor, ha nem kapnak meg egy »nyerhető« körzetet, vagy alpolgármesteri posztot. Önfeladásban persze a neoJobbik az LMPMZP-t is veri: az euró bevezetése után már a határon túliak szavazati jogát is megpiszkálnák. Ma már azon sem lepődnék meg, ha egyszer személyesen Gyöngyösi Márton antiszemitázna le. Az MSZP és a DK egylényegűségét pedig semmi sem bizonyítja jobban, mint Czeglédy úr mozgása a két párt között (magam sem tudom, melyiknek a tagja).

Az O1G-koalíció 2022-es győzelme esetén semmi sem fogja megakadályozni a 2010 előtti liberális hegemónia restaurálását. A soraikat dagasztó baloskodó liberálisoknak elég lesz, ha majd kiosztanak néhány kutatói helyet, szépen elkonferenciázgatnak az osztályharcról és az ország kiárusítása éppúgy nem fogja zavarni őket, ahogyan a megelőző húsz évben sem. Talán megfogalmaznak néhány veretes kiáltványt, ha a Dobrev-kormány az orbáni örökség egyetlen elemeként mégiscsak megtartja az egykulcsos adórendszert. Én mindenesetre biztosan nem állok útjába a legteljesebb ellenzéki összefogásnak, kíváncsian várom a House of Cards magyar verzióját, a szavazatom pedig a Kutyapárté.”