A Magyarország számára elkülönített 333 milliárd forintnyi összeget az utolsó fillérig sikerült lekötni – mondta el az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak elmondta, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban indult új támogatási forrás, amely a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítását szolgálja az energetika és a távközlés mellett a közlekedésben is. Az európai közlekedési ágazat fejlesztésére fordítható teljes pénzügyi keret mintegy 7500 milliárd forint, ebből 3500 milliárd kizárólag a kohéziós országoké. A felzárkózó tagállamok dedikált támogatásokhoz férhettek hozzá 2016 végéig. A Magyarország számára elkülönített 333 milliárd forintnyi összeget az utolsó fillérig sikerült lekötni. A magyarországi pályázók a nemzetközi versenyben elnyerhető összegekből további kilencmilliárd forintot hoztak el. E támogatási forrásból így összesen 1,1 milliárd euró, több mint 342 milliárd forint hasznosul magyarországi közlekedésfejlesztési beruházásokban.
A CEF jelenleg nyitva lévő kiírásában a kohéziós országok újabb 650 millió eurót, vagyis 220 milliárd forintot érhetnek el az úgynevezett visszahulló forrásokból – tette hozzá Mosóczi László. A fel nem használt összegeket folyamatosan visszaforgatják új pályázatokba, így a tavaly októberben indított kiírásban, február végi benyújtási határidővel a kohéziós országok újabb, mintegy 220 milliárd forintot érhetnek el a visszahulló forrásokból. Ebben a pénzügyi ciklusban még egy kör várható az év végén. Az államtitkár ismertetése szerint Magyarország 11 projekthez kér összesen 75 milliárd forintnyi uniós támogatást, ezek összértéke mintegy 95 milliárd forint. A két legnagyobb tétel célja a nemzetközi vasúti összeköttetések javítása.
A Budapest és Bécs közötti vasúti kapcsolat gyorsítása érdekében csaknem húszmilliárd forint támogatást kérnek a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon tervezett biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztésekhez. Nem pályafelújítást terveznek ezúttal, hanem az átjárhatóságot szolgáló beavatkozásokat, amelyek elvégzése után javítani, bővíteni tudják a menetrendi lehetőségeket az osztrák főváros és Nyugat-Európa felé. Keleti irányba előkészítéshez kérnek forrást a Rákos-Rákosliget harmadik vágány, a Debrecen-Nyíregyháza-vonalszakasz, a Hatvan-Füzesabony-vonalszakasz és az Újszász, Gyöngyös, Eger felé tartó kapcsolódó vonalak fejlesztéséhez 23 milliárd forint értékben. Jelentősen kisebb, százmilliós nagyságrendű költséggel jár a Magyar Közút Nonprofit Zrt. projektje a gyorsforgalmi utak melletti pihenőhelyek tehergépkocsi-állásainak foglaltságát jelző informatikai rendszer bővítésére vagy a vasúti árufuvarozó Rail Cargo Hungaria egyeskocsi-működési modell megújítását célzó javaslata. A Fővárosi Önkormányzat a csepeli gerincút befejező ütemeinek teljes előkészítéséhez, a szükséges területszerzés megkezdéséhez igényel forrást a már meglévő szakasztól az M0-s körgyűrűig – ismertette a napilapnak Mosóczi László.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezt az interjút még 2019-ben készítettük a marxista filozófussal. Újraközlésünk apropója, hogy január 15-én szerdán délelőtt emléktáblát avatnak Tamás Gáspár Miklós halálának második évfordulóján.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
