Magyarországon „megbundázott” választásokat tartanak – könyvrecenzió Amerikából

Miért maradhatnak fenn a diktatúrák? címmel recenziót közölt a Foreign Affairs Steven Levitsky és Lucian Way 2022-ben megjelent könyvéről, melynek címe: Revolution and Dictatorship: The Violent Origins of Durable Authoritarian. Azt írják: a huszadik század utolsó két évtizedében a demokrácia hulláma volt érzékelhető, aminek következtében számos ország változtatni tudott politikai berendezkedésén. Mára ez a hullám elcsitult, és a 21. század elején egyértelmű, hogy

Ilyen Magyarország, Thaiföld és Törökország is, ahol a korábban ígéretes demokratikus rezsimek önkényuralmi rendszerekké váltak.

„Választási autokrácia”

Levitsky és Way könyve két szempontból vizsgálja az önkényuralmi rendszereket: az egyik a rendszerek fennmaradásának módja, a másik pedig abból indul ki, hogy egy autoriter rezsim szerkezetét és tartósságát alapvetően meghatározza az eredete. Bár világszerte ma kevesebb demokrácia van, mint egy évtizeddel ezelőtt, ez a szám még így is nagyobb, mint a hetvenes években volt. Így esélyes, hogy nem igazolódnak be a nyolcvanas évek letűnt hulláma miatt pesszimista kutatók jóslatai,

A kötet egyik fő megállapítása, hogy ma a diktatúrák legelterjedtebb formája a „választási autokrácia”. Ilyen Orbán Magyarországa, Erdogan Törökországa és Modi Indiája. Ezek a rendszerek nem adnak teret az erőszaknak, vagy radikális társadalmi, gazdasági. kulturális kísérleteknek. Inkább „megbundázott” választásokat tartanak, és súlyosan megnyirbálják a liberális demokrácia alapelemeit, például a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Nyitókép: Mátrai Dávid