Sneider Tamás: Nincs belső béke a Jobbikban

Van új elnök és elnökség – és vannak sértett emberek is a Jobbikban? 

A belső béke eddig nem teremtődött meg a Jobbikon belül, de bízom benne, hogy így lesz. Jelenleg elég bizonytalanok az emberek, hiszen

nem lehet tudni, hogy kire számít a mostani elnökség. A Jobbik jövőjéről véleményt formálni jelen pillanatban lehetetlenség, az elnökségen kívül a munkatársak, az országgyűlési képviselők bizonytalannak látják a jelenlegi helyzetet, várják, hogy pontosan lehessen látni, hogy merre tovább és hogyan.

Önre számít az új elnök?

A pártigazgatói posztra Lejer Zoltánt választotta az elnökség, az ő pályázatát jobbnak ítélték meg, mint az enyémet. Jelenleg nincs túl sok dolgom, nyilván majd a szociális területen, amellyel mindig is foglalkoztam, fogom folytatni a munkám. 

A Népszava értékelése szerint a Jobbikban egy központosított vezetés valósul most meg.

Egyetértek a Népszavában megjelent értékeléssel. Maga a frakció vezetése sem válik már el az országos elnökségétől – ez korábban nem így volt. Azt hiszem, egyetlen ember volt, Lukács László, aki azt mondta, hogy mivel megválasztották országos alelnöknek, akkor lemond a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről, de a többieknél ez nem fordult elő.

Nekem más volt a vezetési stílusom: én leosztottam a feladatokat, ezért kértem, hogy legyen elnökhelyettes a pártban, és ez a leosztás jól is működött. Most sokkal központosítottabb, szűkebb vezetésre szabott az irányítási rendszer. Azt nem tudjuk, hogy ez jó vagy rossz, azt majd az idő dönti el. A DK is ilyen: próbálja azt mutatni, hogy demokratikus, de teljesen Gyurcsány Ferenc személyére épülő párt, ilyen szempontból elég diktatórikusnak mondanám. De ilyen a Fidesz is, ott is ugyanez a módszer van, és ezt a Fidesz nagyon jól tudta alkalmazni: az erősen központosított, egy személyre szabott politikát.

Jakab Péter a fideszes mintából tanulhatott, hogy így kell rendet vágni egy pártban?

Lehet, de azt látom, hogy Orbán Viktor valahogy humánusabban kezeli a dolgokat a személyzeti politikájában. 

Ha lecsendesedik a vihar, mindenki beáll a sorba, a munkába, akkor mindenki – ön is – lojális marad? Vagy lehet lemorzsolódás, esetleg a Mi Hazánk mégis befogad távozókat?

Nem, a Mi Hazánkkal nem ok nélkül történt a szakítás. Sokszor nem is ideológia mentén történnek az elválások,

Az tény és való, hogy én magam és az én elnökségem egy mérsékelt, jobbközép néppárti irányvonalat kívánt vinni, és ehhez ragaszkodunk. Tehát van egy elvi elképzelés. Hogy lesznek-e lemorzsolódások, azt nem lehet megmondani. Nyilván a vezetéstől is függ, hogyan kezeli majd a helyzetet. Ha a munkatársak azt látják, hogy humánusan mennek a dolgok, ha mindenkinek adnak valamilyen lehetőséget, akkor biztos vagyok benne, hogy mindenki be tud állni a sorba. Ha viszont az ellenkezőjét látják, akkor ha van valakinek tüske a szívében, az el is mérgesedhet. 

Ön akkor is lojális marad, ha húzóemberből esetleg a harmadik vonalba sorolják hátra?

Önmagában engem ez nem zavar. Engem a párt, a mozgalom és a választott elvek érdekelnek. Ha a párt tud fejlődni, akkor én örülök. Ha akartam volna továbbra is az első sorban lenni, akkor indulhattam volna elnöknek is, de én magam is azon dolgoztam, hogy Jakab Péter legyen az elnök. Én voltam az, aki megkért más elnökjelölteket, hogy ne induljanak el, lebeszéltem őket erről. Én a második-harmadik vonalbeli szerepet is el tudom fogadni, csak a Jobbik tudjon fejlődni. Ez a legfontosabb a számomra.

***

A Mandiner teljes Jobbik-riportját itt olvashatják.