Brexit – kívül tágasabb?

2020. január 30.
Estefán Zsolt
Eljött Nagy-Britannia EU-ból való távozásának napja. Ez azonban nem a fordulatos brexitsztori végét, csak a végtelen történetfolyam újabb izgalmas epizódjait hozza majd el.

Szappanoperává vált 2016. június 23-ai megszavazása óta a brexit, Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. A királyi család életéhez hasonlóan fordulatos történet bővelkedik emlékezetes jelenetekben és szereplőkben. Emlékezhetünk majd a csökönyös londoni parlamenti képviselőket rendre intő, színes nyakkendőt viselő John Bercow házelnökre. Magukra a képviselőkre is, akik kizárólag belpolitikai érdekek miatt kényszerítették sírva bejelentett lemondásra Theresa May miniszterelnököt a kilépési egyezmény következetes elutasításával. De igazság szerint nem is tehettek mást. Az egyéni választókerületre épülő brit politikai rendszer olyan szerepet oszt rájuk, hogy nekik holmi nemzetközi szempontok csak másodlagosak lehetnek.

2020 elejére, a negyedik évad közepére elméletileg befejeződik a sorozat – és bizonyosan jön a folytatás: még legalább tizenegy hónapig tart az átmeneti időszakkal, ami alatt meg kellene állapodni a gazdasági kapcsolatok mikéntjéről. Úgy búcsúzik egymástól Nagy-Britannia és az Európai Unió, hogy csak lassan szakadnak el az összekötő szálak. Sokak sorsa fonódik össze az elszakadásról szóló következő évaddal, hiszen több mint hárommillió uniós állampolgár marad Nagy-Britanniában dolgozni – köztük magyarok is tízezerszámra. A britek közül pedig egymilliónál többen kérvényezik valamelyik uniós ország állampolgárságát. Nekik megfeleltek az EU adta lehetőségek, és ki is használták őket. Továbbra is ezt tennék, csakúgy, mint például London is. A világ egyik pénzügyi központjának számító City szívesen megtartaná szolgáltatási területének a kontinenst.

Úgy búcsúzik egymástól Nagy-Britannia és az unió, hogy csak lassan szakadnak el az összekötő szálak
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés