Lakhatás és bérkérdés, jobbos munkások, közel-keleti kavarások – itt az új Mandiner

Nem volna szerencsés felülni az euróvonatra – e heti számunkban címlapos nagyinterjút olvashatnak Varga Mihály pénzügyminiszterrel Makronóm rovatunkban. Megkérdeztük többek között azt, hogy mi várható a lakás- és bérpolitikában, mihez kezd a kormány a kórházadóssággal, és hogyan lehet még növelni a foglalkoztatást. 

„Négy területen vannak tartalékaink: a nyugdíjasok és szépkorúak foglalkoztatása, a nők foglalkoztatása a távmunka és a részmunkaidő ösztönzésével, a közfoglalkoztatásból átvinni embereket az elsődleges munkapiacra és a munkanélküliek álláshoz jutását segíteni képzésekkel” – hangsúlyozza a miniszter. 

továbbá elmondja, hogy mikor lesz szerinte érdekünk csatlakozni az euróövezethez.

Vezércikkünket, az Első Karaktert ezúttal Constantinovits Milán jegyzi, aki a rossz börtönkörülmények miatt megítélt százmilliók kifizetését felfüggesztő kormányzati döntés apropóján ír az országunkban uralkodó megosztottságról. 

Közélet

Kómában a parkolási rendszer, feszültségek, ígéret és valóság közti ellentét, kellemetlen polgármesteri stílus, a leégett kollégiumukat újjáépítő reformátusok megsarcolása – Ferencváros ma az egyik legérdekesebb budapesti kerület. Körképünkből megismerhetik, hogy mi a mérlege a függetlenségét hangoztató Baranyi Krisztina polgármestersége első három hónapjának.

majd megálmodta a több ezer családot segítő Egyszülős Központot. Az intézménynek ma csodájára járnak Varsótól Berlinen át New Yorkig. „Beszéd közben a velem szemben álló, tükröződő tolmácsfülke ablakában megláttam saját magamat talpig feketében, és arra gondoltam, nem hiszem el, hogy az én vagyok” – emlékszik vissza lapunknak az Orbán-kormány volt szóvivője.

L. Simon László író, országgyűlési képviselő publicisztikájában arról ír, hogy történelmi lehetőség előtt állunk a kultúrpolitikában, és mindenekelőtt az állami kultúrafinanszírozás új, évtizedekre szóló, stabil rendszerét kell kiépíteni, amely biztosítja nemzeti kultúránk megőrzését. Szánthó Miklós arról ír: „Az alkotmányos liberalizmus a hatalom korlátozásáról szól – a demokrácia a hatalom felhalmozásáról és használatáról”.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban interjút olvashatnak Pengő Zoltánnal, aki tíz év kemény munka után állt fel egy piackutató cég vezetői pozíciójából, hogy Erdélyből Tibetbe gyalogoljon. „Az, hogy ezt emberfeletti teljesítménynek tartják, csak azt mutatja, mennyire elkényelmesedett a világunk. Egy évszázada az volt egy parasztember számára a normális, amire most így felnéznek néhányan” – hívja fel a figyelmet az 52 éves újságíró, cégvezető, aki mesél az útja során Törökországról és Iránról kialakult benyomásairól is. 

A munkás már jobbra szavaz – Miközben a baloldal kulturálisan és értékválasztásában egyre liberálisabbá válik, a globalizáció, a bevándorlás és a gazdasági válság hatásai miatt kiábrándult munkásosztály a jobboldalnál talál menedéket. Mi okozza a világszerte uralkodó tendenciát? Elemzésünkben körbejártuk a jelenséget. 

E heti számunkban

Maróth Miklós arabistát a Szolejmáni-merénylet várható következményeiről kérdeztük. Feloldhatatlan az ellenségeskedés Szaúd-Arábia és Irán között? Felgyorsult a közös ellenségképpel Amerika és az arab monarchiák közeledése? Ezeket is megkérdeztük a térség szakértőjétől. Leimeiszter Barnabás pedig a térség közállapotait vizsgálta meg elemzésében, így a történelem során az egyes államok egymással folytatott hatalmi játszmáira, a gazdasági helyzetükre és a kedvezőtlen természeti adottságaira is kitér a cikk.

Magyar Ágnes Zsófia, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének (YEPP) alelnöke véleménycikkében az amerikai elnökválasztási harcról ír.

Precedens

Kiberbírók, bűnelőrejelző szoftverek, hazugságfelismerő kamerák – mindezek nem egy komor utópiáról szóló regény hívószavai, hanem már létező technológiák. A nagy kérdés az, hogy milyen döntéseket lehet majd a mesterséges intelligencián alapuló szisztémáknak átengedni a jogrendszeren belül. Precedens rovatunkban utánajártunk.

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója publicisztikájában egy tanmese segítségével világít rá arra, hogy a jogpozitivizmusnak milyen negatív következményei lehetnek. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely egy olasz-amerikai sztárközgazdász, Mariana Mazzucato könyvét mutatja be, aki szerint

A Feminens oldalán ezúttal a Drakulics elvtárs nyomán híressé vált  ír–magyar színművész, Walters Lili szerepel.

Tudomány kisrovatunkban a fejfájással és a migrén kutatásával foglalkozunk.

Gágyor Péter jegyzetében a szobrászművészet, a szobrok megértésének jelentőségéről ír: „Felbukkan egy kép a falon,  egy szobor a tájban, és váratlanul elbűvöl. Folyamatokat indít el  a képzelet mezein”.

Volt pohárszedő Fradi-mezben, játszott Bachot rockereknek, aztán a beat nevű tiltott gyümölcs lett a végzete. Fél évszázada van színpadon, és bár volt egy időszak, amelyet bárzenészként kellett kibekkelnie, mindvégig a hazai beatnemzedék meghatározó alakja maradt. Élet rovatunkban Balázs Fecó mesél útjáról, Bartóktól a heavy metalon át a sitkei kápolnát is feltámasztó lírai rockig. 

Arctér kisrovatunkban Zsendovits Ábelt, a Szimpla Kert alapító-tulajdonosát ismerhetik meg. 

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina ír arról, hogy szerinte a válás ugyan a mai társadalmi viszonyok bevett jelenségévé vált, de

„Ha lejönnének az ufók a Földre, két dolgot nem tudnának értelmezni: az abortuszt és a válást. Az abortusz kapcsán azt gondolnák, hogy micsoda barbár népség az, amely a saját hasából vágja ki a gyerekeit a társadalom támogatásával; a válást pedig távolról úgy látnák, hogy két lény, akik előbb összebújnak, kézen fogják egymást, gyerekeket vállalnak, eljutnak odáig, hogy szétalázzák egymást, a gyerekeket dobálják maguk között, sőt még dokumentálják és fel is jelentik egymást, szeretőből kínzóvá válva” – ír korunk társadalmi problémáiról a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője.