Szijjártó: Jól döntöttünk a keleti nyitással

2020. január 13. 8:25
Magyarország utolsóból első lett az uniós országok gazdasági fejlődését tekintve – fogalmazott a magyar külügyminiszter egy hongkongi fórumon.

Tíz év leforgása alatt Magyarország utolsóból első lett a gazdasági növekedést tekintve az európai uniós tagállamok között –jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter hétfőn Hongkongban az Ázsiai Pénzügyi Fórumon elmondott beszédében. Akkor Magyarország 28. – vagyis a legutolsó – helyen állt az európai uniós tagállamok között a gazdasági növekedés üteme szempontjából – fejtette ki a külügyminiszter a fórum azon szekciójában, amelynek a címe „A fejlődés újraértelmezése” volt.

Elkerültök a gazdasági csődöt

Amikor a kormány 2010-ben hivatalba lépett, Magyarország a gazdasági csőd szélén egyensúlyozott – húzta alá, hozzátéve, a kormány előtt két út állt ekkor: biztonságra törekvő módszerek segítségével dolgozni a túlélésért, vagy az „unortodoxnak” nevezett, bátrabb gazdaságpolitikán keresztül a korábbinál jobb gazdasági teljesítményt megcélozni a válságot követő időszakra. A merész gazdaságpolitika, amely kéz a kézben járt a gyors ütemű technológiai változásokkal, merőben más hozzáállást követelt az állam részéről – szögezte le.

Magyarországon bevezették az egykulcsos adórendszert Európa legalacsonyabb adóival, amelyek kulcsfontosságúak voltak abban, hogy mára Magyarország tudja felmutatni a legnagyobb arányú gazdasági növekedést az Európai Unióban – mondta.  Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány stratégiai döntést hozott, miszerint folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat a fizetések emelkedésével párhuzamosan, a digitális korszakba lépve ugyanis a munkáltatók egyre magasabban képzett munkavállalókat alkalmaznak, ami a fizetések növekedését vonja maga után.

Az adópolitika fontossága mellett a miniszter hangsúlyozta a bevezetett duális képzését, azon keresztül ugyanis a vállalatok szerepet kapnak a középiskolai tanterv kidolgozásában is, a diákok pedig az iskola elvégzésekor versenyképes tudással rendelkezhetnek. Magyarország az ötödik generációs (5G) távközlési rendszer egyik európai központjává kíván előlépni, ennek fontos lépéseként néhány hónappal ezelőtt Budapest belvárosában elindították az 5G szolgáltatást, a brit Vodafone és a kínai Huawei pedig közösen dolgozik az 5G infrastruktúra teljes magyarországi kiépítésén – mondta, megjegyezvén, hogy Magyarország nem tesz különbséget nemzetiségi alapon a cégek között, így a Huawei kínai telekommunikációs óriás beruházásait is örömmel fogadja.

Helyesen döntöttünk a keleti nyitás mellett

A külügyi tárca vezetője kitért a keleti nyitás politikájára, rámutatva: a magyar kormány felismerte, hogy a világgazdasági változásokra a Kelet legalább akkora hatást gyakorol, mint a Nyugat. A kormánypolitika eredményeit sorolva megemlítette, hogy Magyarországon tavaly létrejött új munkahelyek 38 százalékát kínai, koreai és japán beruházások teremtették meg, a Bank of China Budapestet választotta regionális központjának helyszínéül, Magyarország az európai uniós tagállamok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út elnevezésű kínai globális gazdasági-infrastrukturális projekthez, továbbá csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.

Mindazonáltal – tette hozzá – míg a magyar kormány tisztában van a globalizáció folyamatával, továbbra is a nemzeti érdeket tartja szem előtt, ennek megfelelően a kedvező adókulcsok mellett arra helyezi a hangsúlyt, hogy jó kapcsolatot ápoljon a világgazdasági változások ütemét diktáló régiókkal.

(MTI)

Összesen 133 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A gazdaságban, pénzügyekben: egyszerűen nem hibáztatok, Péter!
Ezért nagy grat. és köszönet, ez minden magyarnak segítség.
Itt van pl. a legfrissebb: https://www.portfolio.hu/gazda..
"Gazdaság 2020. január 09. 06:10
Hatalmas idei tehertől szabadult már meg ősszel Magyarország

Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján."
"Január 29-én egy tízéves dollárkötvényünk jár le, melyet eredetileg 2 milliárd dollár értékben dobott a piacra Magyarország.
Február 24-én egy egymilliárd euró értékű 2005-ben kibocsátott papírunknak inthetünk búcsút."
"A januárban lejáró devizakötvényből 2018 végén még 1,76 milliárd dollár volt a piacon, mostanra ez egymilliárd dollár alá csökkent, 964 millió az aktuális állomány, itt látszik 800 millió dolláros visszavásárlás."
"A visszavásárlásokkal gyorsabban csökken a teljes adósságon belül a deviza részaránya, mint azt a természetes folyamatok indokolnák, hiszen a lejáratnál több devizakötvény kerül ki az adósságból, miközben a visszavásárlásokat nagyrészt forintforrásból finanszírozza az adósságkezelő. Részben ennek köszönhetően tavaly októberben és novemberben már 18 százalék alatt volt a devizában fennálló adósság, amely 2010-11-ben 40-50% közötti volt."

IMF, EKB, államkötvény, magánbankadósság,
dőlt a pénz Libáséknak, - úgy kellett elugrálniuk előle - pedig Ferenc már nem is volt a fedélzeten...

A kohéziós pénzek meg a külföldre kivitt profit felével egyenlők, amit az iparunk feladásával tehetnek meg a multik...

Ahol donganak az elkeseredetten vicsorító ballib hazardőrök, ott fontos igazságokról van szó.

:-)

A keleti nyitás nem "jó" döntés volt, hanem hiánypótló. USA, Anglia, Németország, a Benelux már réges régen megtette. Utolsó pillanatban ugrottunk fel a vonatra. Szerencsére fent vagyunk, hála a fidesz-kormánynak.

2010-es - görög - bázisról indulva ma a forint reális árfolyamának:
400 fölött kellene lennie, de jócskán, 420-440...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés