Péntek hajnalra megegyeztek a zárónyilatkozat szövegében az Európai Tanácsban.
Hajnali egy óra után felszállt a fehér füst Brüsszelben: Charles Michel ET-elnök Twitteren keresztül üzente, hogy sikerült dűlőre jutni a Von der Leyen-féle zöld egyezségben. A nem sokkal később nyilvánosságra hozott zárónyilatkozatból az is kiderült, hogy továbbra is nemzeti hatáskör marad az energiamix, ahogy ezen belül a nukleáris energia alkalmazása is.
Ahogy az is, hogy – a korábbi hírek tekintetében nem meglepő módon – mivel Lengyelország nem fogadta el egyelőre a 2050-es céldátumot (saját tempóban fogja elérni a célokat Varsó), így jövő júniusban újra megpróbálják tető alá hozni a „klímasemlegességről” szóló uniós megállapodást – a javaslat részleteinek kidolgozására egyébként fel is szólítják a Bizottságot. Az is kiderül a nyilatkozatból, hogy az Európai Beruházási Bank akár 1 trillió eurónyi összeget is kész nyújtani a klímaátállás költségeire, a Bizottság által létrehozott 100 milliárd eurós alapon túlmenően.
Ezért választ külön utat Varsó
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – ezt jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban. Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.
A belga politikus arról tájékoztatott, hogy Lengyelország nem akadályozta meg a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, ugyanakkor nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ezt a következőképpen fogalmazta meg: Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Morawiecki szerint az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.
Megszólalt Merkel is, aki kijelentette: mindannyian elkötelezettek vagyunk a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.
Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó csupán szerinte, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
Nukleáris energia
Kiszivárgott információk szerint Andrej Babis, cseh kormányfő lobbijának köszönhetően az Európai Tanács határozatába az atomenergiát is bevették. A nyilatkozatban úgy fogalmaznak: „az Európai Tanács elismeri az energiabiztonság biztosításának és a tagállamok azon jogának tiszteletbentartásának szükségességét, hogy döntsenek energiaszerkezetükről és megválaszthassák a legmegfelelőbb technológiákat. Egyes tagállamok jelezték, hogy energiaszerkezetük részeként nukleáris energiát is használnak.”
A jövő azért elkezdődik
Esett még szó a Future of Europe nevű konferenciáról is, ami 2020-ban kezdődne és 2022-ig tartana. Ennek kapcsán a horvát elnökségnek lesz feladata az Európai Tanács által elfogadott zárónyilatkozat szerint. A török-líbiai egyezmény kapcsán nem tetszését fejezték ki a tagállamok a zárónyilatkozatban, valamint kiálltak Görögország és Ciprus mellett.
Arról is hírt adott a zárónyilatkozat, hogy Albánia részére donorkonferenciát szerveznek.
Korábban Michel ET-elnök szóvivője azt írta: befejezték az új uniós költségvetés tárgyalását a csütörtöki csúcson, egyelőre ismeretlen eredménnyel.
December 12-én és 13-án uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, ahol a szerdán bejelentett European Green Deal mellett az új uniós költségvetésről, a Brexitről, valamint egyéb ügyekről is tárgyalnak.
(Mandiner, MTI)
Ezzel szemben az igazság az, hogy egész Európában Magyar Péter NÉPPÁRTI főnökei, Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezénylik a háborúpárti különítményt.
„Ezt a jogot senki sem vitathatja el tőlünk, és ezért nem fogunk elnézést kérni senkitől” – fogalmazott Bóka János.
A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.
A Fitch Ratings és az S&P Global Ratings az elmúlt hetekben szintén leminősítette Franciaországot, hasonló indokokra hivatkozva.
Továbbra sem fognak érkezni hazánkba ukrán mezőgazdasági termékek.
Ezzel szemben az igazság az, hogy egész Európában Magyar Péter NÉPPÁRTI főnökei, Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezénylik a háborúpárti különítményt.
Úgy vélték, hogy az 1956-os forradalom jelentős részben az ifjak műve volt, és bármikor kitörhet az újabb lázadás. Ezért vonták célkeresztbe a galeriket is, köztük kiemelten a budai Várban, a „nagy fánál” rendszeresen összegyűlt társaságot.
