Felbocsájtották a Budapesti Műszaki Egyetemen fejlesztett műholdakat

2019. december 6. 16:38

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a Budapesti Műszaki Egyetemen kifejlesztett  SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

 Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat - közölte a BME pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.

„A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió”

 – írják. A műhold neve az „elektroszmog” szóra utal, a P pedig a „precursor”, azaz előfutár jele.

A közlemény szerint két repülő példány készült a SMOG kisműholdból és az egyik korábban kapott start lehetőséget, így mintegy előkísérlete a missziónak. A SMOG (PocketQube) fejlesztése 2014-ben indult, azóta számos szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD kutatás sikeréhez járult hozzá.

Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold.  Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. A műholdak első jelei a start után 24 órán belül várhatók. A közlemény szerint az egyetem a későbbiekben bővebb információkkal fog szolgálni a keringési pálya adatairól, a műhold által sugárzott jelek vételi lehetőségéről, a műholdak állapotáról, az ´altaluk végzett mérésekről és a várható élettartamról.

(MTI)

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tök jó, és nyilván remek mérnöki teljesítmény, jár a gratuláció.

Viszont mi a gond az ember keltette eleltronikus szmoggal odafönt, ahola madár se jár?

Nem értek hozzá, csak ezt a mondatot próbáltam értelmezni:

"A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található."

Mi a túró az az "elektromágneses szennyezettség", és miért baj, ha van? Khomeini adott egy választ, remélem, stimmel, és ennyi.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés