Életének 99. évében elhunyt Horváth János közgazdász, politikus, a magyar közélet doyenje – értesült a Mandiner a politikushoz közeli körökből. Horváth János a negyvenes évekbeli Kisgazdapárt képviselője volt, megjárta a Gestapo és a kommunisták börtönét is, később emigránsként közgazdász professzorként tevékenykedett az Egyesült Államokban, a Republikánus Párt képviselőjelöltje is volt Indianában. A rendszerváltás után tért vissza Magyarországra, 1998-tól 2014-ig a Fidesz képviselője volt az Országgyűlésben.
A Fejér megyei Cecén 1921. november 7-én született Horváth János 1940-ben érettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában, Budapesten. Ekkor felvételt nyert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karára, ahol 1946-ban diplomázott. Tanulmányait munka mellett végezte el, a Nostra Általános Közraktár Vállalatnál volt könyvelő, majd főkönyvelő. 1945 és 1947 között a könyvelési részleg vezetője volt.
Halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ugyanebben az évben az FKGP színeiben (amelynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek, a kampány során Kádár Jánossal vetélkedett Angyalföldön a választók meggyőzéséért.
Horváth János a parlamenti működése alatt a miniszterelnök munkatársa, a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója és az agrárszövetkezeti központ igazgatója is volt. Ugyanebben az időszakban a párt XIII. kerületi elnöke is. 1947. január 16-án a Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták, majd ugyanebben az évben négyévi kényszermunkára ítélték. Parlamenti és törvényhatósági mandátumaitól megfosztották. 1951-ben szabadult. 1954-ig a Siemens Röntgengyárban, majd 1956-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban munkás, illetve műszerész volt.
Emellett újra az FKGP XIII. kerületi szervezetének elnökévé választották. A forradalom leverése után emigrálni kényszerült. Előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett.
1958 és 1966 között hallgatott közgazdaságtant a Columbia Egyetemen, ahol meg is szerezte közgazdaság-tudományi doktorátusát. Amerikai tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora lett. Kutatási területe az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét ölelték fel.
A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben költözött végleg Magyarországra. A Corvinus Egyetem vendégprofesszora volt.
1998-ban, Orbán Viktor kérésére elvállalta a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának vezetését. A pártba is belépett. Az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról bejutva 51 év után újra parlamenti mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is. Varga László 2003-ban bekövetkezett halála után
2010-ben a párt Fejér megyei területi listájáról jutott a parlamentbe, ahol 2006 óta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja. A 2014-es országgyűlési választáson már nem indult.
2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
A Mandiner 2014-ben készített életút-interjút Horváth Jánossal, mely során kalandos fiatalkoráról, a világháborús évekről, a nácikkal, nyilasokkal és a kommunistákkal szembeni fellépéséről, a politikában töltött évtizedekről és sok más mindenről is kérdeztük őt. Interjúnk végén arról beszélt:
„Mintegy évszázados távlatra tekintve az egyik gondolatom az, hogy mennyivel érdekesebb a mindenség, mint amilyennek valaha is elgondoltam. A teremtés még mindig történik, folyamatban van. Én ennek alanya is és tárgya is vagyok. Teremtetek és teremtek. Így van ez minden emberrel. Az Atyaúristen így csinálja a teremtést. A múlt évszázadban minden exponenciálisan felgyorsult. Ebben az évszázadban annyi minden történt, mint az előző évezred folyamán összesen. A jövőt kémlelve látok okot aggodalomra, de ugyancsak látom a boldogulás eszközeit, útjait. Ismerek számításokat, miszerint a Föld népességeltartó képessége a jelenlegi többszöröse lehet. Persze majd munkaintenzívebb üzemegységekre lesz szükség. A nyersanyagok kifogyása miatt sem kell aggódni: a megfelelő technológia eszközei megalkothatók majd a tudás révén. Márpedig a tudás nem fogy el, sőt teremtődik a tudás által. A tudás az egyetlen dolog, aminek termelésekor a csökkenő hozadék törvénye nem érvényes. Már csak az a kérdés: az emberek hogyan élik majd meg a tovább formálódó világot? Erre a kérdésre megnyugtató választ adhatok: két dologra lesz szükség, tudásra és jóakaratra.”
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
A magyar történelem egyik legmegosztóbb és talán egyik legérdekesebb alakjának életútja a mai napig tele van fehér foltokkal. Ízelítő Prónay Pál első világháborús szerepléséből.
Oszi, Puzsér és Csoki! Mi soha nem fogunk semmiben sem egyetérteni. És már ne is törekedjünk rá!
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
A Fidesz a garancia, és mi garantáljuk azt, hogy Magyarország biztonságos ország marad.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A balkáni útvonalon összességében csökkent az illegális határsértők száma, de ez a magyar határon nem így csapódik le.
