Kicsiék konzultálnak
Magyar Péter sorskérdései: menjen vagy ne menjen Brüsszelbe? Maradjon a borostája vagy sem?
Varga Judit szerint nem kell az Európai Bizottságot bevonni a jogállamisági párbeszédekbe. A DK szerint „mulatságos” volt a Fidesz érvelése.
Magyarország és Lengyelország vétóval megakadályozta, hogy elfogadjanak egy megállapodást a jogállamisági mechanizmusról, mely szerint az Európai Bizottság készítene valamennyi ország jogállami helyzetéről jelentést minden évben – jelentette szerdán az Euronews magyar kiadása. Mint írták, az Általános Ügyek Tanácsában nem volt egyetértés a finn elnökség jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre adott javaslatáról.
A páneurópai hírtelevízió magyar kiadása szerint a 28 tagállam közül 26 támogatta, vagy nem ellenezte a megállapodás szöveget, ami éves párbeszédre adott volna lehetőséget a jogállamiság kérdéséről. Az a két tagállam vétózott, mely ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik, azaz Magyarország és Lengyelország.
Varga: Jó a kormányközi formula, nem kell a Bizottságot bevonni
Kedden Varga Judit az MTI-nek úgy fogalmazott: Magyarország nem ért egyet az unió soros elnökségét betöltő Finnország javaslatával, amely alapján az Európai Unió feladná a jogállamiságról szóló, valódi kormányközi párbeszéden alapuló mechanizmusát. Magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a jogállamiságot vizsgáló folyamatot tekintve Magyarország egy bevált, kormányközi párbeszédre épülő, eddigi jól működő, a jogállamisági alapelveket figyelembe vevő mechanizmus megtartását támogatja.
Magyarország olyan folyamat alkalmazásával ért egyet, amely tiszteletben tartja a tagállamok egyenjogúságát. Egy ilyen mechanizmust nem szabad olyan eljárásra cserélni, amelynek keretében az Európai Bizottság által készített éves jogállamisági jelentését alapul véve mondanának véleményt egymásról a tagállamok – húzta alá a magyar miniszter Brüsszelben.
Magyarország azt sem tudja elfogadni, hogy az Európai Unió Tanácsa a jövőben az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésére alapozná saját dialógusát. A tanácsülésen hangoztatott magyar és lengyel vélemény szerint a jogállamisággal összefüggő aggodalmak esetén a tagállamoknak kizárólag egymással folytatott egyeztetést követően önállóan kell kialakítaniuk véleményüket. A legtöbb tagállam által támogatott finn javaslat ezt a jól bevált folyamatot kívánja megfosztani kormányközi jellegétől új mechanizmust létrehozva helyette – jelentette ki.
Rossz tapasztalatok Junckerrel
„Magyarország számára nem fogadható el egy ilyen mechanizmus létrejötte. Noha kisebbségi, de legitim vélemény az, amelyet nem vesz figyelembe a tagállamok többsége” – emelte ki a miniszter. Hozzátette, az Európai Bizottságnak elegendő eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós szerződéseket betartassa a tagállamokkal, és számon kérje rajtuk a jogállamiság helyzetét. Minden egyéb új mechanizmus felesleges, és csak megkettőzi a meglévő eljárásokat – tette hozzá.
Varga Judit kiemelte: Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az Európai Bizottság jogállamisággal összefüggő fellépésével. Egyértelműnek nevezte, hogy a Jean-Claude Juncker vezette, leköszönő uniós bizottság politikai szempontokat vett figyelembe a folyamat során. A jogállamiság fogalmát politikai fegyverré alakította, amely elterelte a fókuszt a valós jogi párbeszédről. Ameddig az ellene folyó jogállamisággal összefüggő eljárás nyitott, addig Magyarország nem tudja helyreállítani az elvesztett bizalmát bármilyen új kezdeményezésre – mondta a miniszter az MTI szerint.
DK: Mulatságos beismerést mutatott be a Fidesz
A Demokratikus Koalíció a történésekkel kapcsolatban közleményt juttatott el az MTI-hez. Ebben az írják: „Az Európai Unió sikeresen ugratta ki a nyulat a bokorból: csak Magyarország és Lengyelország szavazott nemmel arra, hogy a jövőben a jogállamisághoz kössék az uniós forrásokat. Ennél világosabb beismerés nem létezik; az EU megkérdezte, hogy ki akarja felszámolni a demokráciát és ellopni az uniós pénzeket, a lengyel és a magyar kormány pedig feltették a kezüket.
A Demokratikus Koalíció szerint meglehetősen mulatságos, ahogy minden idők legkorruptabb magyar kormánya igyekszik elkerülni tettei elkerülhetetlen következményeit. A DK szerint teljesen világos, hogy az EU a jogállamisághoz fogja kötni az uniós forrásokat, valamint az is, hogy ezt nem egy olyan szavazáson fogja megtenni, ahol a tagállamok egyhangú szavazása kell, és a bűnösök meg tudják vétózni. Az nem kérdés, hogy a korrupt Orbán-kormány el fogja veszíteni az uniós forrásokat. Csak az a kérdés, hogy nekünk, a legeurópaibb pártnak sikerül-e elérnünk, hogy az Orbánék kezéből kivett pénz ne elvesszen, hanem az Unió közvetlenül ossza szét a magyar vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok között.”