Rekordárvíz Velencében, ja nem

2019. november 18. 13:40

Jeszenszky Zsolt
Facebook
Már az 1700-as években is gondoláztak időnként a Szt. Márk téren.

„A globális felmelegedés utolért minket, itt az özönvíz, vége a világnak, Velencében térdig gázolnak a turisták a vízben...
Ilyen és hasonló szalagcímekkel van tele a sajtó, és a gyanútlan, jószándékú olvasó el is hiszi, hogy itt már csak a nagy Greta Thunberg segíthet. Mert hogy persze,Trump felperzselte a bolygót...

A valóság ezzel szemben az, hogy amióta a világ világ – de legalábbis amióta Velence kiépült a korai középkorban – áradások jönnek-mennek. Amint az Canaletto, vagy a nála valamivel kevésbé híres, de az áradásokat még plasztikusabban megfestő Vincenzo Chilone festményein is látszik. Már az 1700-as években is gondoláztak időnként a Szt. Márk téren.

A rekordáradás egyébként 1966-ban volt, ami azonban csak részben tulajdonítható a szerencsétlenül összejátszó időjárási körülményeknek. Nagy részben ugyanis a jócskán megnövekedett turistaforgalom, és az ezzel lépést tartani messze nem tudó városi infrastruktúra elhanyagoltsága okozta. Azóta csak még jobban nőtt a turizmus, és bár a 66-os árvíz hatására a felelőtlen beépítések megálltak, az időnként hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadékot egész egyszerűen nem képes sem felszívni a természet, sem elvezetni a csatornahálózat.

Tehát igen, az embernek van felelőssége. Nem a klíma befolyásolásában, hanem az arra adott válaszainkban. Azt már százszor megállapították a tudósok, hogy nagyon kis porszemek vagyunk ahhoz, hogy a kozmológiai ciklusokat, a nap tevékenységét, a geológiai folyamatokat befolyásolni tudjuk. Bár a valódi klímabűnözők (tehát azok, akik politikai céllal folyton riogatnak minket a közelgő klímakatasztrófával) ennek az ellenkezőjét igyekeznek elhitetni a médián keresztül, és azt sugallják, hogy a kormányok (és persze »véletlenül« mindig a jobboldaliak) felelősek a klímaváltozásért.

Ezzel szemben a nagyvállalatoknak kellene kevésbé ránk erőltetni az újabb és újabb fölösleges termékeket, nekünk pedig szerényebbnek kellene lennünk, véget vetni a túlfogyasztásnak, a természet kizsigerelésének. De sajnos ezt nem a hangzatos beszédekkel, a kívül zöld, belül vörös pártok szlogenjeivel, a velük szemben álló politikusokra való mutogatással lehet elérni. Hanem azzal, hogy minél több helyi terméket fogyasztunk (amiket nem kell több ezer kilométerről ideszállítani, mint pl. a csúnya, rossz műanyag helyett használt bambusz-szívószálakat), kevesebb húst eszünk, kevesebbet járunk autóval, nem veszünk folyton mindenből újat, amit a reklámok sugallnak nekünk. Ez már nem lesz annyira kényelmes, mint klímapánikolni, meg néha kimenni tüntikézni egyet, főleg iskola helyett.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 61 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés