Abu Bakr al-Bagdadi halálával végleg vége az Iszlám Államnak? Hogyan él Csenyéte 2019 őszén? Mi lesz a budapesti egészségügyi beruházások sorsa, és hogy áll a pedagógusok kötelező minősítésének ügye? Egyenlőtlenség-kutatás, népmesemondás, magyar melankólia és gumis szaki záró monológja: olvassák az új Mandinert, önöknek készült, szívből ajánljuk!
Le lehet zárni az emberiség történetének szörnyű fejezetét, vagy új formában él tovább a terrorkalifátus? – címlapos anyagunkban az Iszlám Állam történetéről olvashatnak, és kielemeztük azt is, hogy Abu Bakr al-Bagdádi, a világ legveszélyesebb terroristájának halálával milyen jövő vár a terrorszervezetre.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Laura ír arról, hogy miért káros a multicégek ideológiai érzékenyítés címszó alatt végzett gyakorlata.
Közélet
Közélet rovatunkban interjút olvashatnak Nagy István agrárminiszterrel, akivel Budapest zöldítési tervéről és a sertéspestis elleni küzdelemről is beszélgettünk, de szóba került az is, hogy a magyar agrárium mit tehet a klímaválság ellen. „A klímaváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat” – fogalmazott a tárcavezető.
E heti riportunkban
Kísérőnk Berki Brigitta volt, aki 27 éves létére saját erőből vezet egy segélyszervezetet, amellyel mélyszegénységben élő családokat támogat, köztük csenyéteieket is.
„Veszélyben a dél-budai szuperkórház?” című anyagunkból megtudhatják, hogy az elmúlt években mit sikerült elérni az Egészséges Budapest program részeként.
A pedagógusok jelentős része elutasítja, hogy külső értékelésnek vesse alá magát, ám a jogszabály szerint senki nem kerülheti el a kötelező minősítési eljárást. Utánajártunk, hogy miért ilyen nagy az ellenállás a tanárok körében, és mi történik, ha nem teljesítik a pedagógusok a kötelezettségeiket.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban bemutatjuk a kárpátaljai Aknaszlatinán élő Takár Károlyt, a veteran sóbányászt és megállíthatatlan sportember-aktivistát, akit csak egy cél vezérel: a magyar tudat és örökség megőrzése.
Külföld rovatunkban az Iszlám Állam története mellett kiemelten foglalkozunk a november 10-ei spanyolországi előre hozott választással, amely után véget érhet a négy éve tartó belpolitikai válság az országban.
Véleménycikkében Demkó Attila biztonságpolitikai elemző ír arról, hogy
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban Bruno Simmával, a nemzetközi jog világszerte elismert szakértőjével beszélgettünk a transznacionális nagyvállalatok kötelezettségeiről és mulasztásairól, a délszláv háború atrocitásairól és a második világháborús német károkozás mai perelhetőségéről.
A helyes gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarországon 2010 óta a legszegényebbek jövedelmei nőttek leginkább – állítja a világ vezető egyenlőtlenségkutatója, a szerb-amerikai Branko Milanović, aki Makronóm rovatunkban beszélt arról, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés nem elvont, papíron létező fogalom, hanem végre minden jövedelmi réteg részesülni kezdett belőle 2010 után.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata a jövőről szóló legizgalmasabb új művekről – ezúttal a versenyről és annak kétségessé váló értelméről.
Tudomány rovatunkban az AIDS-cel és a vírussal kapcsolatos kutatásokkal foglalkoztunk.
– állítja Teresa Worowska Balassi-nagydíjas lengyel fordító, akivel Feminens rovatunkban beszélgettünk.
Böjte Csaba atya ezúttal véleménycikket írt lapunkba arról, mi a helyes élet útja.
Élet rovatunkban megismerhetik Klitsie-Szabad Boglárkát, az ifjú mesemondók nemzedékének tagját, aki szerint a népmeséknek nincs titkos üzenetük, és bár eredetileg felnőtteknek szólnak, egy kis mesei erőszaktól a gyerekeknek sem lesz semmi bajuk. „Ahogy elkezdtem járni a munkakörömből kifolyólag szervezett rendezvényekre és a népmesetanfolyamra, rájöttem, hogy mindig is ezt akartam csinálni” – emlékszik vissza a kezdetekre.
Filmajánlóval is készültünk nőknek, a Drakulics elvtárs című magyar vígjátékról olvashatják kritikánkat.
Nem hiányozhat Arctér kisrovatunk hőse, aki ezen a héten
A Mandiner hetilapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: ezúttal Rajcsányi Gellért jegyezte le egy kisvárosi gumis szaki monológját, aki saját tapasztalatából mondja: megváltozott a világ, mintha mindenki belázasodott volna, csak a hiszti van mindig, és az emberek kifordultak magukból.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
