Csenyététől az Iszlám Államig, lázadó tanároktól a modern mesemondásig – itt a legújabb Mandiner hetilap!

2019. november 7. 8:40
Abu Bakr al-Bagdadi halálával végleg vége az Iszlám Államnak? Hogyan él Csenyéte 2019 őszén? Mi lesz a budapesti egészségügyi beruházások sorsa, és hogy áll a pedagógusok kötelező minősítésének ügye? Egyenlőtlenség-kutatás, népmesemondás, magyar melankólia és gumis szaki záró monológja: olvassák az új Mandinert, önöknek készült, szívből ajánljuk!

Le lehet zárni az emberiség történetének szörnyű fejezetét, vagy új formában él tovább a terrorkalifátus? – címlapos anyagunkban az Iszlám Állam történetéről olvashatnak, és kielemeztük azt is, hogy Abu Bakr al-Bagdádi, a világ legveszélyesebb terroristájának halálával milyen jövő vár a terrorszervezetre.

Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Laura ír arról, hogy miért káros a multicégek ideológiai érzékenyítés címszó alatt végzett gyakorlata.

Közélet

Közélet rovatunkban interjút olvashatnak Nagy István agrárminiszterrel, akivel Budapest zöldítési tervéről és a sertéspestis elleni küzdelemről is beszélgettünk, de szóba került az is, hogy a magyar agrárium mit tehet a klímaválság ellen. „A klímaváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat” – fogalmazott a tárcavezető.

E heti riportunkban

Csenyétén, az ország legszegényebb településén jártunk.

Kísérőnk Berki Brigitta volt, aki 27 éves létére saját erőből vezet egy segélyszervezetet, amellyel mélyszegénységben élő családokat támogat, köztük csenyéteieket is.

„Veszélyben a dél-budai szuperkórház?” című anyagunkból megtudhatják, hogy az elmúlt években mit sikerült elérni az Egészséges Budapest program részeként.

A pedagógusok jelentős része elutasítja, hogy külső értékelésnek vesse alá magát, ám a jogszabály szerint senki nem kerülheti el a kötelező minősítési eljárást. Utánajártunk, hogy miért ilyen nagy az ellenállás a tanárok körében, és mi történik, ha nem teljesítik a pedagógusok a kötelezettségeiket.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban bemutatjuk a kárpátaljai Aknaszlatinán élő Takár Károlyt, a veteran sóbányászt és megállíthatatlan sportember-aktivistát, akit csak egy cél vezérel: a magyar tudat és örökség megőrzése.

Külföld rovatunkban az Iszlám Állam története mellett kiemelten foglalkozunk a november 10-ei spanyolországi előre hozott választással, amely után véget érhet a négy éve tartó belpolitikai válság az országban.

Véleménycikkében Demkó Attila biztonságpolitikai elemző ír arról, hogy

működőképes-e még az intervencionista külpolitika.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban Bruno Simmával, a nemzetközi jog világszerte elismert szakértőjével beszélgettünk a transznacionális nagyvállalatok kötelezettségeiről és mulasztásairól, a délszláv háború atrocitásairól és a második világháborús német károkozás mai perelhetőségéről.

A helyes gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarországon 2010 óta a legszegényebbek jövedelmei nőttek leginkább – állítja a világ vezető egyenlőtlenségkutatója, a szerb-amerikai Branko Milanović, aki Makronóm rovatunkban beszélt arról, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés nem elvont, papíron létező fogalom, hanem végre minden jövedelmi réteg részesülni kezdett belőle 2010 után.

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata a jövőről szóló legizgalmasabb új művekről – ezúttal a versenyről és annak kétségessé váló értelméről.

Tudomány rovatunkban az AIDS-cel és a vírussal kapcsolatos kutatásokkal foglalkoztunk.

„A magyarok körül van egy áthatolhatatlan melankolikus holdudvar, amit az irodalmi művek is érzékeltetnek”

– állítja Teresa Worowska Balassi-nagydíjas lengyel fordító, akivel Feminens rovatunkban beszélgettünk.

Böjte Csaba atya ezúttal véleménycikket írt lapunkba arról, mi a helyes élet útja.

 

 

Élet rovatunkban megismerhetik Klitsie-Szabad Boglárkát, az ifjú mesemondók nemzedékének tagját, aki szerint a népmeséknek nincs titkos üzenetük, és bár eredetileg felnőtteknek szólnak, egy kis mesei erőszaktól a gyerekeknek sem lesz semmi bajuk. „Ahogy elkezdtem járni a munkakörömből kifolyólag szervezett rendezvényekre és a népmesetanfolyamra, rájöttem, hogy mindig is ezt akartam csinálni” – emlékszik vissza a kezdetekre.

Filmajánlóval is készültünk nőknek, a  Drakulics elvtárs című magyar vígjátékról olvashatják kritikánkat.

Nem hiányozhat Arctér kisrovatunk hőse, aki ezen a héten 

Kovács István Lengyelország-szakértő költő, író, történész.

A Mandiner hetilapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: ezúttal Rajcsányi Gellért jegyezte le egy kisvárosi gumis szaki monológját, aki saját tapasztalatából mondja: megváltozott a világ, mintha mindenki belázasodott volna, csak a hiszti van mindig, és az emberek kifordultak magukból.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most előjött az arcod, az igazi, szemét, cinikusan Ángyános.
A professzor szégyenkezhet miattad.

Ne menj el a mindentagadásra, amit Orbán tesz.
Rosszat teszel magadnak, de a te dolgod, tárgyilagosság.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés