Így vált egykor magyar erősséggé Zalavár

2019. október 27. 19:20
Gózon Ákos
A zalavári apátság alapításának idei, ezeréves évfordulóján izgalmas új felfedezéseket tettek a régészek.

2019 nyarának végén szenzációs leleteket találtak a zalavári ásatásokon: a temető feltárása közben egy-egy férfisírból Karoling korabeli kétélű vaskard, valamint színesfém berakásos vas sarkantyúgarnitúrák kerültek elő. A sírok minden bizonnyal a Mosaburgot alapító Pribina (Priwina) gróf családtagjait rejthették magukban. Minderről a huszonhét éve ott kutató Szőke Béla Miklós, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa és Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának igazgatója árult el részleteket.

Zalavár mai helyén a Karoling-szolgálatban álló morva Pribina (a 840 körüli évektől Alsó-Pannónia egy részének hűbérura a Zala folyónál) alakította ki székhelyét, amelyet a források Mosaburgnak, „Mocsárvárnak” neveztek. Pribina a keresztény térítés gyorsításával és az adminisztráció kiépítésével megbízott magas rangú Karoling-alattvalóként kapta – megbízható szolgálatáért – teljes tulajdonába a területet. Mosaburgot már a 19. század közepén azonosították Zalavár-Várszigettel. A közel hetven éve folyamatosan zajló kutatómunka alapján mára a gazdag Karoling-múltra szervesen ráépülő magyar hagyomány nyomait ismerhetjük meg Zalavár-Várszigeten.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés

Ajánljuk még a témában