A mi ’56-unk – itt a Mandiner forradalmi száma!

2019. október 24. 0:05

Írta: Szalai Laura
Megjelent a hetedik lapszámunk, amelyben az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozunk kiemelten, több rovatunkban is. Megtudhatják azt is, hogy milyen a vendégmunkáshelyzet Tiszaújváros környékén, mit gondol Tamás Gáspár Miklós az alkotmányos jogállamról, milyen európai viszonylatban a hazai oltási rendszer, hogyan érinti Ciprust a migráció és Európát Erdogan hálózatépítése, továbbá hogy mit jelent Ferenczi György számára Pesterzsébet. Olvassák a legújabb Mandinert!

Mostani címlapunkon a forradalom hőseire emlékezünk, akárcsak több rovatunkban. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese írásában úgy fogalmaz:


„1956-ban az egyszerű magyar fiatalok nemzeti szabadságvágyával szemben a kommunisták szó szerint vérszomjas akarnoksága állt”

 

„Az én ‘56-om" című összeállításunkban közismert művészek, írók, egyetemi tanárok meséltek lapunknak az október 23-ai forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeikről. 

Az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki szerint ötvenhatnak az a nagy tanúságtétele, hogy mindig van alternatíva. Így ma is: van más, mint a globalizálódás kényszere, a határok erőltetett felszámolása, a piacnak az élet minden területére kiterjedő logikája.

Közélet

Interjút készítettünk Tamás Gáspár Miklóssal, aki a kulturális hanyatlásról, a balliberális közhelygyárosokról, valamint a marxizmus és a kereszténység viszonyáról is beszélt lapunknak. 

„Én nem lelkesedem olyan baloldalért, amely maga is részese a morális és intellektuális válságnak” 

 – hívja fel a figyelmet a liberálisból marxistává lett filozófus, aki szerint a polgári demokrácia ma már nemcsak Kelet-Európában halott, hanem északnyugaton is súlyos válságban van. 

Fotó: Földházi Árpád

Riporton jártunk Dél-Borsodban, ahol bár elvileg volna elég munkaerő helyben, a nagyvállalkozók főleg a harmadik országokból érkező munkavállalókat akarják.

Mostani számunkból kiderül az is, hogy a magyarok bíznak az oltásokban, míg Európa számos országában egyre nő a szkeptikusok száma. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével beszélgettünk a hazai oltási rendszerről. 

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban időutazunk az ötvenes évek Erdélyébe, bemutatva, hogyan fogadta a helyi magyar közösség és a román hatalom 1956 hírét.

Erdogan török elnök európai politikai terjeszkedését vizsgáljuk Külföld rovatunkban, azt, hogy milyen eszközökkel építi ki a török és nem török muszlimok között a befolyását Ankara ura. Emellett Ciprusra is ellátogatunk, ahol helyszíni riportban mutatjuk be egy menekülttábor életét, valamint megszólaltatjuk Ciprus belügyminiszterét is az országot feszítő migrációs, illetve török megszállással kapcsolatos nézeteiről. 

Precedens & Makronóm 

„A bioetika útvesztői” című cikkünkben a Precedens rovatban olvashatnak arról, hogy mihez kezdenének a különböző kultúrák az emberi génmanipulációval. 

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója véleménycikkében kiáll amellett, hogy a konzervatívok bátran használják a szabadság hívószavát.

Makronóm rovatunkban az importvezérelt növekedés jelenségével foglalkozunk, Grüner György amerikai-magyar fizikus pedig a magyar egyetemek nemzetközi esélyeiről értekezik véleménycikkében. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely arról ír könyvrecenziójában, hogyan érdemes a Nyugatnak felvennie a harcot az iszlamizmussal szemben. A Meta rovat is több cikkében foglalkozik '56-tal és emlékezetével: a forradalom lányairól és asszonyairól ír Gacsályi Sára, s a családi és közösségi emlékezetről és régi '56-os történetekről ír Nizalowski Attila és Constantinovits Milán.

Élet rovatunkban nagyinterjút olvashatnak Ferenczi Györggyel, aki szinte bármiből rock and rollt csinál. 

„Ma, ötvenegy évesen is ugyanaz vagyok, mint amikor tíz voltam, és bár voltak kemény időszakaim, valahogy mindig jó lapokat húztam. Arra azért hamar rájöttem, hogy ez nem önerőből sikerült így”

– fogalmaz a művész.

Fotó: Muray Gábor

Az Arctérben ezúttal Didák testvért ismerhetik meg, tárcanovellánkat pedig Száraz Miklós György jegyzi.

A lapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: ezúttal egy igazi ős-ufis, Rumi Tamás ír a kelet- és a nyugat-európai munkamorál és teljesítmény változásairól, a saját komplexusainkon való túllépés fontosságáról.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés