Tóratekercseket és zsinagógákat avatott az EMIH

2019. szeptember 23. 9:29
Megállapodott az EMIH a kormánnyal.

Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet, büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén.

„A mai nap történelem” – mondta a rabbi az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Hozzátette: tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak. „A tóra befejezése, az utolsó betűk beírása saját kézzel mindig örömesemény, de itt Budapesten különösen nagy örömünnep” – fogalmazott Köves Slomó.

A rabbi beszédében emlékeztetett, hogy a természet rendje szerint a víz, a folyó mindig az életet szimbolizálja. Hetvenöt évvel ezelőtt azonban, 1944-ben, az ember eltévedésének és bűneinek okán a világ elromlott, már nem volt többé tökéletes, és a víz, a Duna sem a tökéletességet, az életet szimbolizálta, hanem a halált.

„Ma azonban azért vagyunk itt, hogy a világot visszaállítsuk a normális medrébe, a víz újból az életet szimbolizálja” – mondta a rabbi. Hozzátette, hogy a magyar zsidó közösség végre szabadon, büszke és emelt fővel élheti meg saját identitását, tanulhatja és ismerheti meg saját hagyományait, és ezt az örömet a többségi társadalom tagjaival is meg tudja osztani.

Biztonságban itthon, Magyarországon

Köves Slomó szerint Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet. Hozzáfűzte: habár fizikai atrocitások nincsenek - és ebben lassan egyedülálló Magyarország –, a szívekben és a fejekben még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat. Meg kell ismertetni a saját hagyományainkat és egymás hagyományait, szokásait – emelte ki.

„A mai eseményt annak szenteljük, hogy egyszerre mutassuk meg: büszkék vagyunk a múltunkra, büszkék vagyunk a hagyományainkra és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek” – zárta gondolatait a rabbi.

Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket. Felidézte, hogy az alkotóknak, Can Togay filmrendezőnek és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésznek az volt a céljuk, hogy az ott maradt cipőkkel megidézzék a múltat, hogy szülővárosuk rejtett emlékezetéből, tudatalattijából felszínre hozzák mindazt, ami történt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik budapesti látogatásakor mondott beszédéből idézve Fónagy János elmondta, hogy a zsidó nép olyan mint egy különleges fa, nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek az ágai. Ennek a jövőnek az irányába növekednek már évezredek óta azok az erős és élettel teli  hajtások, amelyekből a magyar nemzet részeként Európa második legnagyobb zsidó közössége fejlődött ki – fogalmazott az államtitkár.

Rámutatott: „a zsidóság számára Európában Magyarország biztonságos hely, hazánkban ma reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a közel hatezer éves szellemi és lelki örökségre. Ennek az örökségnek az ápolása, a jövő nemzedékeinek való átadása a zsidóság fennmaradásának a záloga”.

Az Izraeli Rabbinátus és egész Izrael állam képviseletében megjelent Eliezer Simcha Weiss főrabbi arról beszélt, hogy bár az embereket meg lehet ölni, az ideológiát, a szellemiséget nem, az tovább él. Méltatta beszédében a magyar-izraeli szoros kapcsolatokat és barátságot, a két nemzet egymás iránti tiszteletét.

A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.

Önálló EMIH-szolgálat lesz a fegyveres testületeknél

Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik – jelentette be a miniszterelnök-helyettes vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén.

Semjén Zsolt rámutatott: ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás. A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata – fűzte hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarországon a zsidó életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem tragédia megrendített.

Hangoztatta: a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz. A kormány pontosan tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ennek megőrzéséhez minden szükséges segítséget megadjon - emelte ki.

A miniszterelnök-helyettes megköszönte az EMIH-nek azt is, hogy Magyarország jó hírét öregbíti világban, és nemzetközi szinten bemutatja Magyarországot, valamint a magyar zsidóság lehetőségeit hazánkban. Méltatta azt is, hogy szolgálatukat kiterjesztették a Kárpát-medencére és a diaszpórára. „Ezzel pótolhatatlan és óriási segítséget nyújtottak nemcsak a zsidó, hanem a magyar identitásnak is” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, ebben a magyar kormány álláspontja a zéró tolerancia. A második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám bevándorlástól – jelezte, rámutatva: amikor Magyarország megvédi a határait, akkor a magyar zsidóságot is védi. A harmadik pedig elmondása szerint az Izrael-ellenesség, amelynek naponta lehetünk tanúi, például az Európai Unióban.

„Magyarország soha semmilyen formában nem lesz partner abban, hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát folytassanak. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal szemben fellép” – szögezte le Semjén Zsolt.

Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében arról szólt, hogy Szentendre igazi befogadó városként viselkedett a történelem folyamán ideérkező sok kultúrával, befolyással, amelyek mind színesítették, gazdagították. Úgy értékelte, a zsinagógaavatás – a hosszú szünet után – a 80-as, 90-es években újraéledő, majd a 2010-es években újabb lendületet kapó zsidó közösség magára találásnak következő állomása.

Menachem Myers, a szentendrei zsinagóga rabbija, a kulturális és közösségi központ vezetője elmondta: szeretnék, hogy ez a hely a növekedés, a tanulás és barátság helye legyen.

Vasárnap délután a Budapestről Szentendrére érkező tórákat Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és a közösség kíséretével vitték fel a Lázár cár térről a Pátriárka utcai új zsinagógához. A település óvárosában található, mintegy 350 négyzetméteres Cháj Galéria ad otthont a zsinagógának, a zsidó művészeti galériának és egy kóser kávézónak. A vasárnapi rendezvénysorozat a budapesti újlipótvárosi ZSILIP Közösségi Központban zárult.

(MTI)

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

miért nem mész át a kurucinfora ott vannak a nyilas agyhalott társaid.

Azt hiszem, inkább azok lehetnek dühösek, akik a jelenlegi kormányt antiszemitának, a vészkorszak egyenesági folytatójának óhajtják láttatni itthon, de főleg Európában. Most már csak az a szokásos forgatókönyv marad, hogy az EMIH-et a NER szekértolójának kell beállítani, aki nincs feljogosítva a zsidóság képviseletére. Rá kell mutatni, hogy Köves tulajdonképpen antiszemita, hiszen együttműködik a "rezsimmel".

Kellett már, mint egy stadion!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés