A mai nappal új fejezet kezdődik a Mandiner tízéves (elődlapjaival együtt épp húszéves) történetében: megjelent hetilap kiadásunk. Forgassák, olvassák, kritizálják; és ha gondolják, kedveljék: önöknek írtuk!
Csütörtök reggel új fejezet kezdődik a Mandiner tízéves – elődlapjaival, az Utolsó Figyelmeztetéssel és a Reakcióval együtt húszéves – történetében.
még több minőségi tartalommal, riportokkal, interjúkkal, elemzésekkel és a legváltozatosabb véleménycikkekkel.
Az Első Karaktert Szalai Zoltán, a hetilap főszerkesztője írja, összefoglalva, miről fog szólni a print Mandiner. Az egymást követő lapszámokban aztán a Mandiner ismert szerzői fogják egymást váltani vezércikkeikkel.
Címlapsztorinkban Déván látogattuk meg Böjte Csabát, hogy nagyinterjúban meséljen arról, mi vezette idáig őt és mit gondol ma országról, világról, hitről és nemzetről. Böjte atya a jövőben a Mandiner rendszeres szerzőjeként is felbukkan majd.
A Kereki Gergő által szerkesztett Közélet rovatban Balog Zoltán elárulja, miért nem tesz jót a kritika nélküli támogatás a kormányzásnak, és beszél a kötcsei Orbán-beszédek titkáról és a klímaváltozásról is. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere többek között a Szent János-kórház helyzetéről és az Átrium színház jövőjéről beszél lapunknak adott interjújában. Véleménycikket írt a lapba Lánczi András, Szánthó Miklós és Csák János. Körképet közlünk az önkormányzati választási kampány aktuális állásáról is.
elsőként Zsiga Melindát, a hátrányos helyzetből induló magyar kickbox-bajnoknőt.
A Külföld rovatban (a print kiadásban a Külföld és Külhon rovatért felelős Rajcsányi Gellért szerkesztésében) az izraeli Knesszet és a lengyel Szejm várható összetételét elemezzük a közelgő választások előtt (külön foglalkozunk azzal is, hogy mi maradt mára a világhírű Szolidaritásból). Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök interjúnkban fejti ki, miért gondolja úgy, hogy a konzervativizmus többnyire inkább ösztönös, mintsem intellektuális meggyőződés. A külpolitikai véleményrovatban az első számban az EP-ből nemrég visszavonult Schöpflin György professzor írását olvashatják a zöldpolitika és a jobboldaliság kapcsolatáról.
A határon túli magyar témákat mostantól hétről hétre bemutató Külhon rovatunkban Gui Angéla mesél a határokon átnyúló jótékonysági tevékenységéről és a szolidaritás fontosságáról.
A Makronóm, gazdasági rovatunk (szerkesztő: Oláh Dániel)
és egyáltalán előrejelezhetők-e a visszaesések. A cikket illusztráló válság-vonalkód az elmúlt másfél század válságainak ritmusát teszi láthatóvá számunkra. György László publicisztikában teszi fel a kérdést: van-e Magyarországnak főcímdala?
A Precedens rovatban Orbán Balázs a klímaváltozásról és a klímamenekülésről ír; Joób Kristóf pedig a brit fejlemények kapcsán a parlament intézményéről, mint a nemzetállami demokráciák szuverenitásának végső letéteményeséről szól.
A kultúra és az élet, az életmód témáit friss megközelítésben feldolgozó Élet rovatunk – Muray Gábor és Klementisz Réka szerkesztésében – fő témája Tokaj (meg egy kicsit a fővárosi Bartók Béla út): Ugrin Julianna CineFesten debütáló aszúfilmje, a borvidék francia és magyar szemmel. Itt olvashatják Csender Levente tárcanovelláját is egy teljes életről.
Böszörményi Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója recenzió-sorozatba kezd: a jövőről szóló legizgalmasabb könyveket fogja mostantól hétről hétre bemutatni.
Budapesti történetek rovatunkban a főváros történetéből és életéből, épületek, városrészek és emberek, közösségek egymásra való kölcsönhatásáról írunk majd – elsőként arról, hogyan is született Pasarét modernista temploma a Horthy-korszak neobarokk ízlésvilágában.
az UFi egykori szerzői írnak majd itt mindarról, ami érdekli őket. Az első írásban Rajcsányi Gellért teszi fel a kérdést: jó reggelt, ez már a polgárosodás?
S ha olvasnak minket, maradjanak velünk: már dolgozunk a második lapszámon, még újabb rovatokkal és izgalmas témakörökkel.
***
És hogy miként juthat hozzá rendszeresen újságunkhoz?
A lap ára az újságárusoknál 550 forint, az előfizetőknek 438 forint.
A Mandiner-előfizetés a hetente megjelelő nyomtatott lapszám mellett hozzáférést biztosít a nyomtatott lapszám online elérhető cikkeire is.
Előfizetési módok:
1. Telefonon egyeztetve (06 1 99 99 850)
2. E-mailen egyeztetve (elofizetes (kukac) mandiner.hu)
3. vagy a mandiner.hu/elofizetes felületen, bankkártyával.
Várjuk önt is olvasóink közé!
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
