Tabletet a királyi ház helyére? – Az Alapjogokért Központ szemléje

Az Alapjogokért Központ szemléje

„Hűséges olvasóink pontosan tudják már, hogy szép új világunk építése során számos kőkorszaki maradványt, hátráltató tényezőt kell majd magunk mögött hagynunk. Sokat beszéltünk már a vallásokról és olyan intézményekről, mint a házasság, melyek még mindig árkokat ásnak a társadalom jelenlegi állapota és minden világok legjobbika közé. Kevesebb szó esett viszont a társadalmi hierarchiáról, mely szintén a mai napig gáncsolja a szent haladás szivárványos útját. Hogyan lehetséges például, hogy a fejlődés folyamatában igencsak elöljáró britek – akik hamarosan mind a béke vallását, az Iszlámot követik majd – még mindig eltűrik a fejük felett páváskodó királyi családot?! Úgy néz ki azonban, végre fordul a kocka: az Independent publicistája legalábbis előállt a mindenki számára előnyös megoldással. Első lépésként el kell űzni a trónt bitorló Windsor-házat és az uralkodói székbe egy tabletet ültetni. A táblagép önmagában azonban még nem tudná ellátni az uralkodói feladatokat, ezért második lépésként szükség van egy szoftverre, ami lehetővé teszi ezt. Ezzel egy csapásra megoldanák a pazarló, tékozló királyi család problémáját, ráadásként pedig a szoftver írott alkotmányként is szolgálhatna, melyre korábban sohasem volt példa Nagy-Britanniában. Ha élhetnénk még egy javaslattal, igazán tökéletes az lenne, ha az uralkodó táblagép fejére kijelzőjére Steve Jobs újraalkotott klónja tenné fel a koronát, hiszen az amerikai zseni alkotta meg az első tabletet és sokan ma is a haladás apostolaként tisztelik.

Ez a gond tehát megoldva, azonban sajnos így is elég probléma maradt még. Sok szülő küzd például az időhiánnyal, ezért rendszerint bébiszitter segítségét veszik igénybe. Így tett egy bizonyos Todd nevű kanadai egyedülálló apa is, aki egy erre szakosodott weboldalon adott fel felvigyázó iránti hirdetést. De Todd nem akármilyen bébiszittert keresett gyermeke számára, de nem ám! Neki csak női felvigyázó jöhetett szóba, ezért pedig több férfi jelentkezőt is elutasított. Ez a szégyenteljes gyakorlat már jóideje folyhatott, mire az egyik jóérzésű férfi bébiszitter beperelte Toddot nemi diszkrimináció vádjával – írja a mindig jól értesült Pluralist. Az ügy kimenetele egyelőre nem ismert, csak remélni tudjuk, hogy Todd jóidőre hűvösre kerül, gyermekét pedig kiutalják egy genderfluid kommuna számára. Az imént bemutatott esetből is kiderül, hogy milyen problémás lehet bébiszittert találni, ezért alább több alternatív megoldást is ajánlunk olvasóink számára.

Ha mondjuk sokat sír a gyermek, akkor a vigasztalásra fordított rengeteg energiát megspórolhatja azzal, hogy legális drogokat ad neki. Az Independent beszámolójából kiderül, hogy Skóciában például rendszeresen írnak fel antidepresszánsokat kisgyermekek számára, az sem ritka, hogy a páciensek egyéves csecsemők. Bébiszittert azonban abban az esetben se hívjunk, ha a drogok is hatástalanok, helyette létesítsünk inkább poliamóriás kapcsolatot. Az elsőre furcsa megnevezés olyan kommunát takar, amelyben kettőnél több ember él együtt romantikus kapcsolatban. Innentől a megoldás már kézenfekvő: több szülő, több szabadidő. A Vice vonatkozó írása például bemutat egy csecsemőt, akit egy hétszemélyes poliamória gondoz, ez pedig nem csak a kis Elliot számára ideális, de a kommuna tagjainak sem köti le túl sok idejét a gyermeknevelés.   Ha Ön valamilyen oknál fogva mégis ódzkodna a poliamóriától és szeretne egyszerre csak egy emberrel romantikus kapcsolatban élni, akkor bizonyára a maradiak táborát erősíti.

Ön sem feltétlenül menthetetlen azonban, ebbe a kategóriába csak azok esnek ugyanis, akik ellenkező nemű személlyel kívánnak együtt élni.  Eme visszataszító és elmaradott társadalmi jelenség legrosszabb megjelenési formája a házasság, melynek káros mivoltát heti szinten bizonyítják be jóravaló tudósok, tudományos kutatásai. A Guardian számol be a legújabb témába vágó áttörésről, melyet újbeszélül orgazmus-szakadéknak neveznek. A jelenség lényege, hogy a férfiak több szexet akarnak, mint a nők, akik ezért elnyomott pozícióba kerülnek: a konfliktus elkerülése érdekében általában beadják a derekukat. A megoldás kézenfekvő: szexeljenek a nők nőkkel, a férfiak pedig férfiakkal, így könnyedén áthidalható az orgazmus-szakadék. Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe, azon csak hüledezünk, de a kenyeret is ki kellett találni egyszer…  

„Hőseink” rovatunkban a héten két szívmelengető történetet is bemutatunk. Az LGBTQ Nationjóvoltából megismerhetik Adree Edmot, akit 2012-ben ítéltek letöltendő börtönbüntetésre Idahóban, egy gyermek megrontásáért. Edmot-ra jó hatással voltak a börtönben eltöltött évek: 2017-re rájött, hogy ő valójában egy férfi testbe zárt nő, ezért kérvényezte a nemátalakító műtétet. A börtön velejéig romlott egészségügyi személyzete megtagadta a kérést, mondván, jobb helye is van az adófizetői dollároknak. Hősünk azonban nem adta fel, beperelte a börtönt, a felvilágosult bíróság pedig végre igazat adott neki. Az ítélet egyértelműen rögzíti, hogy a nemátalakító műtét megtagadása ellentétes az Alkotmány 8. kiegészítésével, mely tiltja a kegyetlen és embertelen büntetések alkalmazását. Rovatunk második hőse Manar Hussein, akinek történetét a Huffington Post jóvoltából oszthatjuk meg Önökkel. Manar rendszeresen fürdött a New Jersey környéki strandokon, de hithű muszlim létére sem mert burkinit venni, mert rettegett a többi strandoló reakciójától. Félt, hogy az iszlamofób emberek leszólják, inzultálják, megverik, esetleg rendőrt is hívnak rá. Hősünk hosszú ideig rettegett, egy nap azonban szembenézett félelmeivel és felvette a burkinit. A strandolók persze oda se bagóztak, konkrétan semmi sem történt, de Manarnak így is kijár a „hős” plecsni, hiszen egy az amerikaihoz hasonló rendkívül iszlamofóm társadalomban joggal félhetett a megtorlástól.

„Szekunder szégyen” rovatunkban bemutatjuk Kim Davist, aki Kentucky államban afféle anyakönyvvezetőként működött. Davis, keresztény hitére és a vallásszabadság alkotmányos jogára hivatkozással egynemű pároktól tagadta meg a házasságkötéshez szükséges nyomtatványok kiadását. Tettével természetesen örökre magára haragította a világ haladó polgárait, de úgy tűnik mostanra az igazságszolgáltatás elől sem menekülhet. Egy állami bíróság befogadta ugyanis azt a kártérítési keresetet, melyet egy hoppon maradt egynemű pár nyújtott be, és melyet várhatóan számos másik követ majd – derül ki az LGBTQ Nation beszámolójából. Rovatunk másik cikkében konkrét nevek említése nélkül szeretnénk felhívni a figyelmet, egy rettentő káros társadalmi szokásra. A Huffington Post beszámolójából derül ki, hogy egyes munkáltatók a fizetésemelések során nem átallanak premizálni a gyermeket nevelő szülőket, súlyosan diszkriminálva ezáltal a gyermektelen alkalmazottakat. Szégyen és gyalázat!”

A teljes szemle itt érhető el.