A Hormuzi-szorosnál feltartóztatott brit tartályhajó helyzete változatlan.
Gibraltár csütörtökön feloldotta a Grace 1 iráni tartályhajó kihajózási tilalmát, miután Fabian Picardo gibraltári főminiszter szerint hivatalos írásos biztosítékot kaptak Teherántól arra, hogy a hajó nem szállít olajat Szíriába. Picardo hozzátette: még nem engedték el a hajót.
A gibraltári hatóságok július 4-én foglalták le az iráni tartályhajót annak gyanújával, hogy 2,1 millió hordó nyersolajat akart Szíriába szállítani, megsértve az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat. A brit külügyminisztérium szóvivője közleményben reagált. Ebben úgy fogalmazott: „Tudomásunk van arról, hogy a gibraltári kormány biztosítékot kapott Irántól arra, hogy a Grace 1 nem fog behajózni Szíriába. Iránnak tartania kell magát az általa nyújtott biztosítékokhoz”.
„Nem fogjuk ugyanakkor tétlenül nézni, és nem fogjuk hagyni sem Iránnak, sem senki másnak, hogy megkerülje az alapvető uniós szankciókat egy olyan rendszerrel szemben, amely vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen” – fogalmazott a közleményt idézve a szóvivő. A brit külügyi szóvivő leszögezte: „Nincs hasonlóság, sem kapcsolat aközött, hogy Irán elfogadhatatlan módon és jogellenesen kereskedelmi hajókat foglal le és támad meg a Hormuzi-szorosban, és aközött, hogy a gibraltári kormány betartja a Szíriával szembeni uniós szankciókat”.
Az USA megpróbált közbelépni
Azt egyelőre nem tudni, hogy a hajó mikor indulhat útnak, miután az Egyesült Államok röviddel a gibraltári döntés előtt kérelmet nyújtott be a tartályhajó lefoglalására. Mint a gibraltári főminiszter elmondta, ennek eldöntése a független, kölcsönös jogsegélynyújtási hatóságok feladata.
Az amerikai kérelemre válaszul Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter „kalózkodási kísérlettel” vádolta az Egyesült Államokat. „Az Egyesült Államok megpróbált visszaélni a jogrenddel, hogy lefoglalhassa tulajdonunkat a nyílt tengeren” – írta Twitter-bejegyzésében az iráni tárcavezető. „Ez a kísérlet jelzi, hogy Donald Trump amerikai elnök kormányzata semmibe veszi a törvényeket” – tette hozzá.
Iráni reakció
A Grace 1 tartályhajó feltartóztatására válaszul Irán július 19-én lefoglalta a Stena Impero nevű, a Stena Bulk svéd cég által üzemeltetett, de brit lobogó alatt közlekedő tartályhajót a Hormuzi-szorosban. A Stena Impero szóvivője elmondta: a helyzet ez utóbbi tartályhajóval változatlan, a cég várja a további fejleményeket Nagy-Britanniától és Irántól.
Az iráni hatóságok azt állították: dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy a brit tanker iráni felségvizeken, rossz sávban hajózott be délről a Hormuzi-szorosba, és lefoglalása jogszerű válasz volt arra, hogy a brit királyi tengerészgyalogság július elején Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
