India visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát

 Az indiai kormány bejelentette hétfőn, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát. Amit Sah indiai belügyminiszter a tévében is közvetített parlamenti beszédében közölte, hogy visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státusszal ruházza fel Dzsammu és Kasmírt. A szövetségi államot „újjászervezik” – fogalmazott a tárcavezető.

Megszűnik az önálló törvényhozási joga

Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Sah arról is szólt, hogy az alkotmány többi része érvényes lesz Dzsammu és Kasmírra, de megszűnik az a joga, hogy önállóan törvényeket hozzon. Narendra Modi miniszterelnök pártjának, az Indiai Néppártnak (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) szövetségeseivel együtt kényelmes többsége van a parlament alsóházában, a Lok Szabhában (a Nép Tanácsában) az alkotmány módosításához, így nem kétséges a döntés további sorsa. 

Újdlelhi elképzelése szerint a lépés értelmében Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át. További változások is várhatók Dzsammu és Kasmír státusában és államigazgatásában, de törvényhozó szerve megmarad. Visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott.

A terület integrálása a cél

A BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Dzsammu és Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között. Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia fekete napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.

A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg. 

A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai, zömében muszlimok lakta részén – hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír államban – tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.

(MTI)