Orbán nemzeti burzsoáziát akar felépíteni

2019. július 12. 10:42

Schiffer András
Alfahír
Első kormányzati ciklusa körül rájött, az erős politikai hatalomhoz, erős gazdasági hatalom kell. Interjú.

Az EP-választás egyik legnagyobb győztese, a Momentum volt az a párt, amelynek európai pártcsaládját a Monsanto pénzelte, és amelynek az EP-képviselője ebben semmi kivetnivalót nem látott.

Érdemes azért hátrébb lépni. Ha a nagypolitikát nézzük, akkor a fő csatatér a nemzeti burzsoáziák érdekeit megjelenítő jobboldali populisták és a globális nagytőkét kiszolgáló neoliberális-technokrata pártok között húzódik meg. Nem magyar jelenségről van szó, a nyugat-európai, amerikai folyamatokon is ez látszik, és a magyar EP-eredményeken, a hazai politika tendenciákon is ez hagy nyomot. És miután a 2008-as pénzügyi válságon, a felszínen legalábbis, sikerült túljutni, és most egy konjunktúra ciklus csúcsán vagyunk, többé-kevésbé természetes, hogy a rendszerkritikus pártok és mozgalmak visszább szorulnak.

Mennyire tudja Orbán Viktor úgy képviselni a nemzeti burzsoázia érdekeit, hogy közben teljes mértékben támogatja a szabadkereskedelmet, és adókedvezményekkel csábít ide multikat?

A magyar miniszterelnök teljhatalma birtokában nemzeti burzsoáziát akar felépíteni, de úgy gondolja, hogy ezt nem tudja másképp megtenni, csak ha a globális nagytőke bizonyos szereplőivel, alapvetően a termelő ágazatokban, dealeket köt. Ebből a helyzetből indul ki, ráadásul nem bíz semmit a véletlenre. Bár a támogatási arányukon javított, de még véletlenül sem a 2002-2010 közötti ballib kormányzással méltán elégedetlen, ám legyengített hazai kkv-szektor képviseletére szerződött.

Első kormányzati ciklusa körül rájött, az erős politikai hatalomhoz, erős gazdasági hatalom kell. Így először Simicska Lajoson keresztül, azután pedig közvetlenül a saját rendelkezési tartománya alá rendelné az új nemzeti tőkeerőt. Ez az építkezés erről szól. A nemzeti burzsoáziát másképp kell értelmezni az Egyesült Államokban, és megint másként egy félperifériás országban, ahol ráadásul a posztkommunista térségben példátlan módon ment végbe az új tulajdonosi szerkezet kialakulása. Sehol máshol nem lett ilyen alacsony szintre visszaszorítva a közösségi tulajdon, és sehol nem lett ennyire meghatározó a külföldi tőke részaránya.

Hol tart nálunk ez az építkezés?

Mindennap akad valami, amit a fennhatósága alá vonhat. De túl azon, hogy eleve nem vagyok a nagytőke barátja, finoman szólva is ízlésbéli problémáim vannak azzal kapcsolatban, hogy egy közhatalmi szereplő egyszerűen kijelöli a gazdaságpolitika nyerteseit. Ám még ha ezen is túl lépünk, itt akkor sem az történik, hogy amikor kinéznek egy üzemet, vagy bármilyen jószágot Mészáros Lőrinc, vagy Garancsi István javára, és ahhoz közvagyont rendelnek, ezek elkezdenek olyan termékeket, szolgáltatásokat előállítani, amikkel az európai, vagy a világpiacon Magyarország sikeres lehet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 120 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Éppen a "tulajdonosi szerkezet példátlan átalakulása" a "rendszerváltás" után volt az egyik fő oka annak, hogy a jobboldal szükségesnek látta a nemzeti burzsoázia létrehozását. Mert amit Schiffer a maga finom nyelvezetén ír le, az nem egyéb, mint hogy a "privatizáció" álneve alatt a régi kommunisták szerezték meg a közvagyont, illetve játszották át a nemzetközi nagytőkének (hiszen az állam rossz gazda...).

Egyetértek! Az elvtársak 1989-90-ben szépen privatizálták mindazt, amiről úgy gondolták, hogy nagy haszonnal fogják tudni működtetni. Aztán természetesen belebuktak. lehet akarni új burzsuáziát, ha az eredendően alkalmatlan rá.

Valószínűleg az alkalmatlanság viszi a Gyurcsány házaspárt is a politikába.
A kkv-t lehetne segíteni jobban, ebben feltétlenül igaza van Schiffernek.

Nem baj, hogy nem értek vele egyet, de a mai ellenzék részéről
a kulturáltt kritika megfogalmazása nagy hiánycikk.

Az általad kommentált cikk végéig nyilván nem jutottál el, úgyhogy segítek:

"... finoman szólva is ízlésbéli problémáim vannak azzal kapcsolatban, hogy egy közhatalmi szereplő egyszerűen kijelöli a gazdaságpolitika nyerteseit. Ám még ha ezen is túl lépünk, itt akkor sem az történik, hogy amikor kinéznek egy üzemet, vagy bármilyen jószágot Mészáros Lőrinc, vagy Garancsi István javára, és ahhoz közvagyont rendelnek, ezek elkezdenek olyan termékeket, szolgáltatásokat előállítani, amikkel az európai, vagy a világpiacon Magyarország sikeres lehet.”

Idézet a 77 magyar népmeséből...

Az LMP 70 ezer szavazóval amnesztiát hirdetett. Schiffer, Szél, Hadházy - welcome!

Annyi történt, hogy nem csak a Strabag nyer infrastukturális beruházást, hanem pl. a Magyar Aszfalt. Is. Magát a melót úgyis ugyanazok csinálják. De legalább elkészülnek, megcsinálják és az alvállalkozók is ki vannak fizetve.

Erdélyben láttam útépítést. Magyarok, románok, székelyek, cigányok melóznak és olasz mérnökök, projektvezetők irányítanak. Ajánlom még Schiffer Úr figyelmébe a Dualizmus korának építkezéseit! Amit ma lát Pest-Budán az jórészt akkor épült. Amire alkalmasok vagyunk, azt mi építsük! Nincs pl. chip gyártásunk, abból veszünk Ázsiából, USA-ból. Kiderült, hogy pl. bankolni is tud a magyari, nem kell ahhoz feltétlen bajor, olasz, osztrák, orosz.

Akár lesz@rod őket akár nem, adófizetőként te állod a cehhet.

Schiffer kitűnő politikai elemző, ha az ő stratégiája mögött sorakozna fel az ellenzék, lenne esélyük, nem úgy, mint Gyurcsány mögött.

Ami a szemlézett témát illeti, ugyancsak igaza van,csak azt nem értem, miből gondolja, hogy "Orbán az erőben hisz, és abban, ami közvetlen eredményt hoz. A hosszútávú spekulációk szerintem mindig is hidegen hagyták."?

Persze, Orbán 2002 (és 2006) óta tudja, hogy mindenek előtt meg kell nyerni a választást, mert kormányozni (ezen belül hosszútávú célokat kitűzni) csak akkor lehet. De, hogy a hosszútávú célok hidegen hagynák!?! Egyebet sem tesz, mint hosszútávú célokhoz méri, hol tart - bármiről van szó.

Az Orbán-Matolcsy-Varga trió éppen a magasabb hozzáadott értékű gazdaság miatt találta ki Palkovicsot. A gazdaságot egyébként sem lehet gyorsan és erőből építeni, az innováció erősítése pedig különösen hosszabb távú feladat, semmiképp sem egy politikai ciklusra való.

Ha sikeresek lesznek és 2026-ig kinőnek új magyar nemzetközi vállalkozások (mert 2022 nyerhetőnek tűnik), akkor a magyar ellenzéknek még sokáig marad az ajtóknak rohangálás.

KKV-t nem kell segíteni. Nem kell akadályozni és kész.

Irigylem Schiffer problémáit. Lassan megérti a nemzeti kormányzás lényegét, ha lassan is. Nagypapa talán még mesélt neki mi lett a nemzeti burzsoáziával 1945-től...

"Weiss Manfréd 1882-ben egy kis konzervgyárral kezdte - talán valami lekvárral -, azután a profilja egyre bővült, az 1930-as évek közepén a csepeli gyáróriás már 15 ezer embert alkalmazott."
1882-1930 között eltelt 48 év!
Mészáros fogyasztott eddig 9-et.
Adjunk már neki is még legalább 40-et, jó, ha kérhetem...
Mellesleg:
"Az első világháború kitörésekor az egykor konzerv- és hadianyagszállításra alapított Weiss Manfréd művekből a Monarchia egyik korszerű hadiüzeme fejlődött ki. A konjunktúra, az egyre nagyobb katonai rendelések és hadinyereség Weiss Manfrédot a gyár további nagyarányú fejlesztésére ösztönözték Csepelen. A háborús években a két Martin-kemencét átépíttette, illetve kibővíttette, továbbá három új Martin-kemencét is építtetett. Ezenkívül megnagyobbíttatta a kovácsüzemet és felállíttatta a réz- és ónelektrolízis üzemet is. A gyár kapacitása az új beruházásokkal hatalmas mértékben megnövekedett. A háborús években a termelés elérte a napi 2,5 millió db gyalogsági és 25.000 db tüzérségi lövedéket. A háború végére 30.000 munkással a Monarchia egyik legnagyobb hadianyag-szállítója, a lőszerutánpótlás hatalmas bázisa lett."
" Első lépésként 1920. november 17-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal együtt megalapította a...,1921-ben korszerűsítette az acélhengerművet, megindította a mezőgazdasági kisgépek (ekék, kettős ekék, szántóvasak, eketalpak, szecskavágók, répavágók, kukoricamorzsolók, boronák, továbbá tejeskannák, zománcedények, lakatok, kistömegcikkek, gáztűzhelyek, gázvasalók, gázórák) gyártását. Legnagyobb jelentőségű létesítményének bizonyult a csőgyár felállítása, mely gyártmányaival hamarosan Délkelet-Európa vezető üzemévé fejlődött. 1921 őszén a csepeli gyár már 5.722 munkást foglalkoztatott, közel ezerrel többet, mint az utolsó békeévben."
" Miután 1927-ben megszűnt az ország katonai és pénzügyi ellenőrzése, a Bethlen-kormány különböző hadfelszerelési cikkek gyártására szállítási szerződéseket kötött Weiss Alfonzékkal. Az 1927. június 15-i minisztertanácsi ülés a Weiss Manfréd gyárat felkérte a repülőgépgyártás bevezetésére is. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., a Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára Rt., valamint Weiss Manfréd örökösei az új gyártási ágra 1928. július 9-én megalapították a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-t. A kormány 15 évre állami kedvezményeket és évenként 50 db repülőgép átvételét biztosította."
... Folytassam? Mindenütt ott a magyar kormány megrendelései...

Végre, ez az igazság. Nem lehet senki sem független a családi hátterétől. Lehetetlen.

Nem látok benne osztályharcosságot. Nem is lehet, mert megszűntek az osztályok. Pontosabban egy maradt, a rejtőzködő globalista pénztőkések osztálya. Minden más társadalmi osztály összeolvadt egy nagy, jobb szó híján "középosztállyá". Ez azonban már nem a termelésben betöltött szerepe, hanem csupán a fogyasztás szempontjából "osztály", valójában a globalista tőke játékszere. Ezzel együtt vált a hagyományos baloldali politikai elit is eltartott (kitartott) játékszerré. Egy generációs fáziskéséssel követte őket ebben a hagyományos kereszténydemokrata politikai elit is, bár egy része még mindig ellenáll.

Schiffer azon kevés baloldali közé tartozik, aki viasszal bedugaszolja a füleit a globalista monopolkapitalizmus szirénhangjai elől, megveti a kitartott baloldalt, de nem áll be romboló anarchistának sem.

Eddig tartom, talán némi túlzással, kitűnő elemzőnek. Ezen túl azonban rossz politikus. Nem ismerte fel, hogy a mérsékelt antiglobalista baloldalnak a természetes szövetségese a mérsékelt antiglobalista jobboldal, amely Magyarországon Orbán pártja. És nem ismerte fel (eszmetársai közül más se, pl. Lányi se), hogy a globalizmussal csak úgy lehet relatív sikerrel szembeszállni, ha az ellenelit megerősíti az államot. Márpedig ezt finnyásan nem lehet, bázisdemokratikus illúziókkal nem lehet.

Schiffernek és az LMP-nek lett volna lehetősége Magyarországon felépíteni egy új baloldali antiglobalista nemzeti ellenzéket és peremre szorítani a nemzetközi nagytőke által kitartott liberálkommunista elitet, ha nem finnyáskodik: ha feladja a bázisdemokratikus illúziókat, és igényli vagy elfogadja a Fidesz anyagi támogatását a megrendült MSZP bekebelezéséhez és a társadalom által megutált Gyurcsány peremre szorításához, s megköt a Fidesszel a nemzeti és antiglobalista minimumról egy megállapodást. Arról kellett volna megállapodni, hogy mi az, amit kormányváltás esetén továbbvisznek és hogy kezelik azt, amin változtatnak.

Ennek az új politikai kiegyezésnek a lehetőségét Schiffer nem ismerte fel, mert idealista. Rövid hezitálás után folytatta a komprádor elit hisztériás politikai stílusát, ennek következtében nem volt képes karakteres baloldali alternatívát mutatni (elvitte helyette a kiábrándult baloldaliakat a Jobbik) és anyagiak híján nem tudott hatékonyan pártot szervezni.

Schiffer miért nem ismeri a kapitalizmus jellemzőit?

Nem, de jó kis erős családi vállalkozások, igenis lehetnének. És igen, tőke kellene.

"Nos a magyarok hajója lassan halad előre míg a többiké egyre gyorsabban távolodik."
Nos, a magyarok hajója extra súlyt cipel maga után kötözve, míg a többieknél ez nincs így.
Ehhez kell mérni a haladást, mert itt valóban van relativitás, csoda, hogy a magyarok hajója egyáltalán képes szelet fogni, vitorlája - MAGYAR NEMZETI TERMELŐ VÁLLALKOZÁSA - ugyanis: NINCS. MA SINCS, 88-90, 94-98, 2002-2010 KÖZÖTT ELPRÉDÁLTÁK A BALLIBERÁLIS SZAKEMBEREK:
"‘89-90-ben az egy főre jutó adósságállomány 2000 dollár volt, míg Csehszlovákiában csak 500 dollár. Itt volt az IMF, mert nélküle nem is létezhettünk volna, meg kellett indítani a gazdasági átalakulást, amelyben a „teremtő rombolásnak” is utat kellett nyitni, ami munkanélküliséggel járt. És eközben a szovjet piac is bezárult, nem fizettek az exportért. "
Csehek, Skoda, románok, Dácia, szlovákok, a csehszlovák államban az ún. kuponos (voucheres) privatizáció első hulláma gyakorlatilag lezárult a Cseh Kőztársaságban. A privatizált vállalatok részvényeit már megkapták az egyéni beruházók és a privatizációs befektetési alapok. Ezek az alapok saját részvényeket bocsátanak ki, amelyek a vállalati részvényekkel együtt forognak a másodlagos piacokon. A szövetkezeti szektort sem privatizálták, transzformálták... Lengyelországban Leszek Balcerovitznak és nem Fekete Jánosnak hívták az átalakulás felelősét, és nem adták el a Lengyel Nemzeti Bank aranykészletét, megállapodtak az államadósság elengedéséről
estébék...
A magyarországi rangsort a Mol vezeti, majd az Audi Hungaria és az MVM következik. A top 10-ben szerepel továbbá a kecskeméti Mercedes-gyár és az esztergomi Suzuki-gyár, illetve a Bosch, a Flextronics, a Samsung és a General Electric magyar leányvállalata, valamint a Tesco.
A MOL ÉS AZ MVM KIVÉTELÉVEL VALAMENNYI KÜLFÖLDI, azaz lényegében Magyarország - ellentétben a fenti, nemzeti iparral rendelkező volt posztszoci országokkal - 1998-cal kezdődően: gyarmattá váltunk.
Így összehasonlítani is az almát a körtével, bolondság.
Mészáros Lőrinc a gyarmati sorból való felszabadulás irányának jelképe, kap is eleget ezért az "európai" liberálbolsi spekuláns kollaboráns magyar ellenzéktől...

"Nálatok"???
Mesélj!! Valamiről lemaradtam!!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés