Liberális migrációs politika

„A magyarok félnek az ismeretlentől” – balliberálisok vitatkoztak a migrációról

2019. április 5. 08:03

Új európai menedékkérelmi rendszert vezetnének be a holland liberálisok, melyben jutalmaznák az új rendszerhez csatlakozókat, az akadékoskodókkal szemben pedig „olykor szigorú szankciókra” szólítanának fel. Egy migránskvótát tévesnek tartó DK-s politikus és a migrációs válságot tényként kezelő Ungár Péter vitatkoztak momentumos és holland vendégekkel a Republikon Intézet migrációs konferenciáján. Tudósításunk.

Miféle politikát kell követnie a progresszív baloldalnak migrációügyben? Erre a válaszra keresték a választ holland vendégek és a magyar baloldali pártok képviselői a Republikon Intézet „A liberális migrációs politika alapjai” című rendezvényén a Magvető Caféban.

A holnap vállalkozói

A konferenciát Marthe Hesselmans, a Mr. Hans van Mierlo Stichting nevű holland liberális műhely vezető kutatója nyitotta meg előadásával. Hesselmans Európát úgy értelmezte, mint „egységet a sokféleségben”. Hangsúlyozta:

jelenleg veszélyben van az egység,

az euró krízise, az „úgynevezett migrációs krízis” és más problémák is veszélyeztetik. A migrációval kapcsolatban kiemelte: ez egy Európán belüli jelenség is, az európai országok között jelentős mértékű migráció zajlik.

Az integráció kérdése is kemény, főként az „úgynevezett Európán kívüli országok” esetében – mondta. Hesselmans ír-amerikai férjével példálózott: amikor a családja az Egyesült Államokba érkezett, veszélyesnek titulálták őket, „ők voltak a kor muszlimjai”, ma már viszont senki sem különböztetné meg őket. Vannak nehéz integrációs problémák a Hollandiában, például a marokkóiak és a törökök esetében, de az integráció a holland vezetés miatt is problémás, ami azt gondolta, hogy a beérkezettek nem fognak sokáig maradni, ezért hagyta, hogy a társadalom perifériájára kerüljenek. Hesselmans hangsúlyozta: azért jelentős fejlődést tapasztalhatunk az integráció ügyében, a migráns származású gyerekek például egyre nagyobb számban mennek egyetemre.

A problémák megoldására hosszútávú vízió szükséges – jelentette ki. Gondolni kell a születendő nemzedékekre, a migráció egy realitás, akár akarjuk, akár nem. Egy önbizalmas társadalmat kell építeni, ami nem fél a bevándorlástól.

A progresszív-liberális vízió azt jelenti, hogy a pozitív szabadságjogokra is hangsúlyt helyeznek.

Azért érkeznek Európába migránsok, mert máshol nincs meg a lehetőségük arra, hogy fejlődjenek – fejtegette a holland kutató.

És hogy a gyakorlatban mit jelent ez? A menedékkérelmek egyenlőségelvű elosztását, a közös külső határvédelmet, az unióba szóló, könnyebben elérhető munka- és tanulmányi vízumot, a befektetést az itteni és a külső közösségekbe. A rendezvényen osztogatott, Hesselmansék konkrét javaslatait tartalmazó brosúra szerint „a mai migránsok a holnap vállalkozói”, és hozzájárulhatnak például az elnéptelenedő vidék újjáélesztéséhez.

A holland liberális terv azt is tartalmazza, hogy az uniós tagállamok „egy úttörő csoportjának” be kellene vezetnie egy új menedékkérelmi rendszert, amihez a többi állam bármikor csatlakozhatna. A kényszerítés helyett tehát a motivációra helyeznék a hangsúlyt – írják. Ugyanakkor a javaslat célja az, hogy végül az egész unióban azonos elvek érvényesüljenek a menekültkérdésben, ezért jutalmaznák az új rendszerhez csatlakozó államokat,

az akadékoskodókkal szemben pedig „olykor szigorú szankciókra” szólítanának fel.

Arató: Ostobán hazudozik a kormány

A Hesselmans előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a momentumos Hajnal Miklós (ő Cseh Katalint helyettesítette), a DK-s Arató Gergely, Joris Backer szociálliberális holland szenátor és az LMP-s Ungár Péter vett részt.

Tényleg olyan borzalmas a helyzet Hollandiában, vannak no-go zónák? – szólította meg Backert Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Backer elmondta: Hollandia a kisebbségek országa, a társadalmi ellentétek békés elrendezésére épül a politikai kultúrájuk. Egyes nagyvárosokban több mint kétszáz különféle nemzetiség él együtt, de ezt a helyzetet szerinte lehet kezelni. Az utrechti lövöldözés is kitért a holland politikus, figyelmeztetve: az esetet rögtön iszlamista merényletnek titulálták, pedig valószínűbb az, hogy az elkövetőnek pszichológiai problémái voltak.

Arató Gergely kezdésként kijelentette: olyan dolgokat mond majd, ami a teremben sem lesz népszerű. „Az ügyben nincsenek könnyű válaszok, a dehumanizáló és ostobán hazudozó kampány, amiben a magyar kormány élen jár, de amiben számos más európai társa is van, előhozza a másik oldalon azokat a reflexeket, hogy a kérdést kizárólag humanitárius szempontból vizsgáljuk” – jelentette ki. Arató szerint ez nem egy járható útja az ügy kezelésének. Ha nem vetünk számot azzal, hogy a kérdésnek van egy sor más vonatkozása is a kultúrától kezdve a munkaerőpiacon át a biztonsági kérdésekig,

akkor zsákutcába visszük a politikánkat

– hangsúlyozta.

Ostobaság, amit a kormány mond, hogy Hegyeshalomtól egészen az óceánig egy nagy no-go zóna van, ahova nem teheti be a lábát egy fehér ember anélkül, hogy megegyék, de tény, hogy az integráció vegyes sikereket hoz” – folytatta, hozzátéve: elképesztő mennyiségű pozitív integrációs példa van, amiről nem beszélünk, időnként viszont maradnak olyan „zárványok”, amik jogi értelemben sem felelnek meg a törvényeknek és a progresszív-liberális értékeknek.

Arató szerint legfontosabb a helyi közösségek integrációs tevékenységének támogatása. Úgy véli, ebben a városok tudnak sikeresek lenni, olykor „olyan városok is, amelyek migrációellenes pártokra szavaznak”.

Schengen nem létezik közös bevándorlás- és menekültpolitika nélkül. „Lehet azt mondani, hogy Európában senkinek nincs köze ahhoz, hogy ki lépje át a magyar határt, de ez azt jelenti, hogy elhagyjuk Schengent” – mondta a DK-s politikus. Szerinte 2015-ben Schengen rendkívül súlyos sebet kapott, amiből máig nem épült fel.

A menekültelosztási kvóta ugyanakkor tévedésnek tartja a DK politikusa,

mivel szerinte az abból indul ki, hogy a menedékkérő „egy statikus cucc”.

Arató hangsúlyozta: nem kell rájátszani az ismeretlenségtől való félelemre, nem kell hagyni, hogy egyes kormányok lényegében „rasszista politikára” építsék fel a migrációs válság kezelését. De csak azért, mert Hollandiában vagy Franciaországban természetes egy nagyszámú muszlim közösség jelenléte, azért lehet, hogy Kelet-Európában ez átgondolást igényel – mondta.

Ungár: A magyarok nem rasszisták

Hajnal Miklós momentumos politikus rámutatott: a magyar menekültügyi rendszer a múltban nem volt olyan rossz, a jugoszláv háború alatt megállta a helyét. A magyar kormány viszont nem fektetett bele a területen dolgozó szakértők képzésébe, az infrastruktúrába, és 2015-ben inkább „harcot robbantott ki Európával”, kerítést épített és plakátkampányt indított. Márpedig ez nem a módja a probléma kezelésének – szögezte le.

Kijelentette:

a magyarok félnek az ismeretlentől,

ahogy a pirézekre rákérdező kutatás kimutatta ezt. Hajnal hangsúlyozta: a menekülteket és a migránsokat meg kell különböztetni, és három pillérre építenék a migrációs politikájukat: a biztonságra, az emberségre és az európai szolidaritásra. A politikusan úgy véli: a kormány rettenetesen kezeli a kerítésnél várakozó migránsokat. Elmondta: egy közösen kidolgozott, rugalmas kvótarendszer kell, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok alkudozhassanak egymás között a beengedendő menekültek számában.

Az LMP-s Ungár Péter aláhúzta: nincs olyan emberi jog, hogy bárki ott élhet, ahol akar, nem lehet mindenkit beengedni, aki Európában akar élni. Azzal sem ért egyet, hogy nincs migrációs válság. A migrációs válság identitáskérdés, de az európai vezetés kritikájáról is szól – jelentette ki.

A kerítés népszerű a magyarok körében, mert az európai vezetés elleni akciót szimbolizálja, ezért szavaztak annyian a kvótanépszavazáson a kvóta ellen. „Őrültség azt mondani a piréz kutatás alapján, hogy a magyarok rasszisták, mint Hajnal Miklós tette. Azért szavaztak úgy, ahogy, mert nem értenek egyet az európai politikával” – fejtette ki, hozzátéve:

amikor nem engedik, hogy az emberek kinyilvánítsák a véleményüket a migráció kérdésében, azzal radikalizálják őket

A jelenlegi válság okai a gyarmati múltban és a Dél ipari kizsákmányolásában keresendők, ezért Nyugat-Európának jóval nagyobb szerepet kell vállalnia a probléma megoldásában. A kormány jól ismerte fel a migrációs válság súlyosságát, azt viszont még mindig nem lehet tudni, mi is valójában a Fidesz bevándorláspolitikája: míg korábban a Frontex megerősítése mellett érveltek, most ellene vannak – magyarázta.

Az ígéret földje

Backer a beszélgetés további részében kifejtette: nem tekinti „tömegesnek” a jelenlegi migrációs helyzetet, a hatékony migrációs politikát csak az „igenre” lehet építeni, ami nem könnyű, de a „nem”-en alapuló hozzáállás zsákutcába vezet.

Arató hangsúlyozta: Európán belül is kezelhetetlen szociális feszültségek vannak, az Európai Egyesült Államoknak egy jóval erősebb kiegyenlítő politikát kell csinálnia. „Magyarországnak nem csak a bevándorlóknak, hanem a magyaroknak sem az ígéret földje” – mondta.

Hajnal kiemelte: Magyarországon az egyik legnagyobb a vállalatok körében a munkaerőhiány, és 10% a várható népességcsökkenés a következő 20 évben. Ezek megoldhatók lennének a kivándorlási hullám megfordításával, erre azonban szerinte nem törekszik a kormány. Ez nem színtiszta politikai és gazdasági kérdés – jelentette ki –,

sokan hazajönnének, ha lenne például bizalom a magyar oktatási rendszerben.

Hajnal szerint az Európai Egyesült Államoknak nincs jelenleg a realitása, nem így a közös hadseregnek: kell európai koordináció, ami nem azt jelenti, hogy a nemzeti honvédelmet kukába dobják.

Ungár Péter szerint a tömeges migráció jelenségével, ahogy a klímaváltozással, együtt kell majd élnünk a jövőben. Azt is elmondta: ha 2015-ben azt hangsúlyozta volna az európai vezetés, hogy a menekültstátusz egy ideiglenes dolog, és a problémák megoldódásával hazatérnek az Európába érkezettek, nagyobb támogatottsága lett volna a menekültügyi eljárásnak. Ungár szerint a dublini rendszert „meg kell gyilkolni”, a kvótaalapú diskurzust el kell hagyni, ehelyett pedig az Európán kívüli problémák megoldására kell helyezni a hangsúlyt.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/146101

Ajánljuk még a témában