Debrecen

800 milliárdos fejlesztési csomagot jelentett be Palkovics László a Debreceni Egyetemen

2019. február 9. 12:36

A magyar kormány 2030-ig mintegy 700-800 milliárd forint forrást biztosít debreceni fejlesztésekre – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen.

A magyar kormány 2030-ig mintegy 700-800 milliárd forint forrást biztosít debreceni fejlesztésekre – jelezte az innovációs és technológiai miniszter pénteken a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett üzleti-befektetői fórumon.

Palkovics László elmondta: a Debrecen 2030 – A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, de a további – például egyetemi – fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból.

A tárcavezető a Debrecen 2030 projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést - nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér komoly nemzetközi légikikötővé bővítését –, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését.

A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez – fűzte hozzá. Palkovics László a találkozón Gazdasági versenyképességünk – Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig – ami ma hazánkban 69,5 –, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot.

Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. „Ez jól működő konstrukció Európában” – mondta, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan meghirdet ilyen a programot, de „a vállalkozások esetében lehet, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség”. A termelékenység növelése érdekében – Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak - a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált – mondta a miniszter.

Palkovics László szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség. A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak – építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar – fejlesztésére, a digitális tudatformálásra. Fontosnak nevezte a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mondván, hogy minden 100 vállalkozásból 97 magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk összesen annyi, mint a 3 százalék multinacionális vállalatnak.

Kiemelte: egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, „a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra”. Palkovics László kitért a nemzetközi kapcsolatok építésének fontosságára, ugyanis sok esetben csak ilyen formában lehet közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2027 között 100 milliárd euró közvetlen Brüsszelben elérhető forrás lesz kutatásra, amire vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek pályázhatnak.

Rámutatott arra is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ami indokolja, hogy „az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell”. Szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak – mondta, ugyanakkor figyelmeztette az egyetemeket, ha a kutatási pályázati forrásokat nem tudják felhasználni, azt visszaveszik.

Az üzleti-befektetői fórumon Szilvássy Zoltán rektor utalt rá, hogy a Debreceni Egyetem elsőként alakítottak klasztereket az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve. „Rádöbbentek” ugyanis, hogy „az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnak a gazdaság számára hasznokat termelni”. Az elmúlt évek együttműködése markáns eredményeket hozott – tette hozzá a DE rektora a befektetői fórumon.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/142935

Ajánljuk még a témában