Nem tűrjük, hogy lábtörlőnek használják az MSZP-t – Tóth Bertalan a Mandinernek

Állítólag majdnem a Fideszben kötött ki a ’90-es évek elején. Végül miért a pécsi szocialisták mellett döntött?

Azért ez nem teljesen így volt. A ’90-es évek elején szerveződött a Fidesz helyi hálózata, több osztálytársam elment a helyi üléseikre, engem is hívtak, de nem mentem, nem állt szándékomban belépni a Fideszbe. Azt hozzá kell tenni, hogy édesapám az akkori MSZP megyei alelnöke volt, korábban pedig tanácselnök-helyettesként dolgozott, így a családi indíttatás megvolt akkor is. Ennek a közösségnek már gyermekkoromban is részese voltam. Nem volt idegen számomra a Magyar Szocialista Párt. Az akkori alapszabályi rendelkezés szerint 16 éven aluliak nem lehettek tagjai az MSZP-nek, így

Ifjú szocialistából aztán az MSZP elnöke lett. Rossz nyelvek szerint Puch László hathatós közreműködése is kellett ehhez. Ezt erősíti, hogy Puchnak is vannak pécsi gyökerei. Ehhez mit szól?

Édesapámmal ismerték egymást. Puch László volt az ÁFÉSZ vezetője, így munkakapcsolatban voltak. A személyes kapcsolatom Puch Lászlóval 2006 után kezdődött, ekkor kerültem be az Országgyűlésbe. Addig viszont nem volt személyes kapcsolatunk, csak látásból ismertük egymást. 2006 után a baranyai megyei képviselőcsoport a szintén pécsi Toller László és Szili Katalin vezetésével meghatározó erő volt az MSZP-n belül. Minden parlamenti ülés előtt, hétfőn a baranyai képviselőcsoport találkozott Szili Katalin irodájában. 

Azért van még közös pont Puch László és ön között. A 168 óra szerint az ön jelenlegi kabinetfőnöke Simon Domokos, akinek a testvére Puch László egyik érdekeltségében vezető tisztségviselő.

Mindenkit a teljesítménye alapján ítélek meg, és úgyis dolgozunk együtt. Mindig vannak legendák, feltételezések.

Azt a vádat is megkapta az elnökválasztás előtt, hogy a „Fidesz embere”.

Ezt nem tudom hova tenni.

Milyen lehet, akkor az MSZP-n belül a bizalmi légkör? Botka László is árulókról, fideszes téglákról beszélt korábban.

Aki ilyen kijelentést tesz, az tegye le a bizonyítékokat is, és akkor a párt megindítja a szükséges etikai eljárást. Eddig csak kijelentések voltak, de bizonyítékok nem.

Ön volt a frakcióvezető akkor, amikor az MSZP majdnem megszavazta a Fidesszel a plakáttörvényt.

Ez fordítva volt. Nekünk volt korábban egy törvényjavaslatunk, ami a politikai kampányra is vonatkozott. Például az, hogy kampányidőszakban ne lehessen kormányhirdetés, a plakátok elosztása arányos legyen.

Úgy volt, hogy a Fidesszel együtt szavaznak, de Botka közbelépett.

Nem. Nekünk volt egy ilyen javaslatunk, amit amikor a Fidesz beterjesztette a plakáttörvényt, mi benyújtottunk. Ez nem a Fidesz javaslata volt, hanem az MSZP javaslata. Viszont olyan közhangulat alakult ki, amely szerint az MSZP kollaborálni fog. Nyilván ebben érdekelt volt a Jobbik, hiszen nekik már akkor Simicska Lajos felajánlotta a felületeit. Mi kitartottunk a korábbi javaslatunk mellett, de Botka László úgy döntött, hogy ezt a döntést nem szabad felvállalni. Ezt a frakció tudomásul vette és visszavontuk a javaslatot. De most, ha utólag visszagondolunk, hogy a kampányidőszakban a kormány teleplakátolta az országot közpénzből és ezzel befolyásolta a választói akaratot, lehet, hogy nem lett volna rossz, ha nincs kormánypropaganda a választások előtt.

Tehát megérte volna megszavazni?

Nekem meggyőződésem, hogy ez minden ellenzéki pártnak érdeke lett volna, a Jobbiknak éppen nem. Bár azért azt is hadd említsem meg, hogy ezután az eset után

Miben lesz más az ön által vezetett MSZP, mint Molnár Gyula MSZP-je?

Én az építkezésben tudok jó teljesítményt mutatni. Az elmúlt időszak számomra azt jelentette, hogy mindig ad hoc jelleggel reagált az MSZP. Nem csak politikai ügyekben, hanem szervezeti ügyekben is. Amilyen munkát most elkezdtünk a nyáron, az arról szól, hogyan tudjuk megépíteni a baloldali politikai arculatot. Ezért vettük elő azt a programot, amit a választáson meghirdettünk:

De ott vannak a szervezeti ügyek is. Nagyon kevés hangsúlyt fektettünk az elmúlt időszakban a hálózatépítésre, a helyi közösségek fejlesztésére, a szervezetépítésre. Ebben teljesen új munkát kezdünk el, ami már 21. századi eszközökkel operál. Itt az internetre gondolok. Legutóbbi ülésén az elnökség Harangozó Tamást bízta meg a hálózati igazgatói feladatok ellátásával. Fontos a belső kommunikáció megújítása is. Jelenleg ott tartunk, hogy minden párttag e-mailben értesül az elnökségi ülésen hozott döntésekről, de indítottunk hírlevelet is, valamint negyedéves újságot fogunk kiadni. A harmadik kérdés pedig a tartalmi politikai megújulás, ami egy modernizációs folyamat. Ez hosszabb távú cél. Ezek nem egyik napról a másikra fogják meghozni a munka gyümölcsét. Sőt, lehet nem is én fogom learatni a munkánk gyümölcsét. De a harmadik kétharmad után meggyőződésem, hogy baloldalra szükség van, és az MSZP feladata, hogy ezt a baloldalt megújítsa. Ebben számítunk a szövetségeseinkre, így nagyon szorosan együttműködünk a Párbeszéddel.

Hogy állnak a párt pénzügyei? A Villányi úton lesz új székház?

Nem székházat szeretnénk, hanem egy országos központot. 

Csak bérlik vagy megveszik?

A jogi formája azért fontos, hogy mindenben megfeleljen a pártfinanszírozási szabályoknak, valamint az ÁSZ előtt is megállja a helyét. Ez bérleti jogviszonyt jelent, hiszen a párt által alapított alapítvány tulajdona az ingatlan. A rendezvényeinket, választmányi üléseinket, konferenciáinkat már itt tartjuk. Azért nem hívnám székháznak, mert szeretnénk egy baloldali központot ebből. Nem csak pártpolitikáról fog szólni, hanem az ideológiai megalapozásnak, az MSZP alapítványainak lehet a központja. Nyitottá szeretnénk tenni, egy olyan közösségi térré, ahol megtalálnak minket.

Pénzügyek?

drasztikusan lecsökkent az a hitelállomány, ami a pártot nyomasztotta. 

Kétmilliárdos adósságuk volt?

Így van. Most 500-600 millió forint tartozása van az MSZP-nek. Ezt fizetjük.

Miből sikerült ez a másfél milliárdos csökkentés?

A párt bevételei tagdíjakból, támogatásokból, állami támogatásból állnak. Ezen kívül nálunk az Alapszabály szerint a képviselőknek és tisztségviselőknek a bruttó jövedelmük tíz százalékát be kell fizetni a pártnak. Voltak peres ügyeink, amelyek egyezséggel zárultak. De ott vannak a képviselői keretek is. Rendben vannak az MSZP pénzügyei. Nem készülök a vagyon elherdálására. Nem szeretnénk azoktól az értékektől megszabadulni, amelyek a politikai munkákhoz kellenek.

Közeleg az európai parlamenti választási kampány. Önálló listával indulnak?

Ez még nem dőlt el.

MSZP-Párbeszéd közös lista?

Egyelőre ez körvonalazódik. A párt testületei hozzák majd meg a döntést. Szeretném, hogy még októberben döntsön arról a választmány, milyen formában indulunk. Zárjuk le ezt a kérdést. 

Csak a Párbeszéd van ebben benne? A DK nincs?

Természetes szövetségesünk egyelőre a Párbeszéd. A DK bejelentette, hogy önállóan indul, ezért velük nem számolunk. A legfontosabb az európai parlamenti választási kampány során, hogy

Ebből a szempontból nem lényegtelen, hogy a magyar ellenzék hogyan szerepel. Tisztán listás választásról van szó, így nincs együttműködési kényszer, de a választás tétje nagy. Melyik irányba indul el Európa? A szétfeszítés, a konfliktusok irányába vagy az együttműködés irányába? Mi sem vagyunk teljesen elégedettek az EU működésével, látjuk, hogy sok esetben gazdasági érdekel vezérlik, nem pedig szociális érdekek, de mi küzdeni akarunk, nem pedig szétverni az EU-t. Ebben a folyamatban mi szövetségben gondolkodunk, de erről a választmány hozza meg a döntést.

Mit fognak tenni annak érdekében, hogy növekedjen a népszerűségük?

Ez nem megy egyik napról a másikra. Az állandó népszerűségnövekedés iránti igény természetes, de ez nem fog menni aprólékos munka nélkül.

Már nyolc éve mondogatják az ellenzéki politikusok, hogy szervezetépítés kell, a belső kommunikáción kell javítani, apró lépésekben lehet haladni. Minden választás után elmondják ezt az ellenzéki politikusok. Mi a garancia arra, hogy ez most sikerülni fog?

Nem beszélni kell róla, hanem csinálni. Én ebben hiszek.

Az európai parlamenti választás hangsúlyos témája a migráció lesz. Ha Tóth Bertalan Magyarország belügyminisztere 2015-ben, épül kerítés a déli határon?

A kerítés szimbolikus döntés volt a Fidesz részéről. Mi akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a határvédelem humánerőforrása nagyon gyenge és az a finanszírozás, ami addig rendelkezésre állt, az nagyon kevés. Megfogalmaztunk egy javaslatsort, ami a határvédelem megerősítésére, a létszámbővítésre, az élőerő alkalmazására, valamint a technikai rendszerek alkalmazására vonatkozott. Ezeket utána a Fidesz elkezdte alkalmazni. Az, hogy van-e kerítés, szimbolikus kérdés, mert ha ezt a kerítést nem védi megfelelő létszámú erő és technika, akkor...

...ahogy felépült a kerítés, ment mellé az élőerő is.

Így van, ebben történtek előrelépések, de

Ne kerüljön sor rá, de nem tudom megmondani, hogy ha több száz ezer ember jönne most a magyar határhoz, akkor a kerítés megállítaná-e őket. 

A migrációs nyomás Magyarországon a kerítés felépítésével szűnt meg, október második felén. Ehhez képest az EU-török megállapodás 2016. március 20-án lépett hatályba. 

Én nem így emlékszem, mert pécsi vagyok. Úgy emlékszem, hogy több száz busz szállította a menekülteket az osztrák határhoz. Több százezer menekültet szállítottak buszokkal az osztrák határhoz.

Ez a kerítés felépítése előtt volt. 

Nem, akkor már épült a kerítés. Baranyában addig nem voltak menekültek, de miután a szerb határon felépült a kerítés, jöttek a horvát határhoz. Onnan szállította el őket a kormány.

És miután a horvát szakaszon is felépült a kerítés, onnantól kezdve Magyarországra nézve megszűnt a migrációs nyomás.

Nem csak Magyarországra nézve, hanem Európára nézve megszűnt, mivel akkorra már megszűnt a több százezres tömeg.

Európára nézve nem szűnt meg, csak Magyarországot elkerülve, Horvátország irányába mentek tovább. Horvátországban ezek után ugyanaz történt, mint korábban Magyarországon.

Én leginkább úgy emlékszem, hogy több százezer embert szállított a magyar kormány Ausztria területére.

Épített volna kerítést vagy sem?

Első körben humán erőforrást és technikai eszközöket alkalmaztam volna. 

Kerítés, fizikai objektum nélkül védhető lett volna a határ?

Természetesen ennek megvoltak a fizikai igényei, ez egy szimbolikus ügy volt. A kerítés áll. Ezzel kapcsolatban az álláspontom ugyanaz, ami az MSZP álláspontja.

Olyan Európát kell teremteni, olyan közös megoldást találni, ahol már nincs szükség kerítésre. Erre az Európai Bizottság most tesz is javaslatokat, csak épp a magyar kormány elutasítja. 

Amikor épült a kerítés, akkor ellenezték. Ön is, Tóbiás József is.

Idézzen tőlem egy nyilatkozatot.

Tóbiás József nyilatkozta, hogy „az MSZP elutasítja a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú, négyméteres kerítés felállítását, mert nem tartja jó eszköznek a menekültkérdés megoldására”. Ön meg azt, hogy „az illegális határzár csak egy nagyon drága politikai cirkusz kelléke, amellyel a kormány tehetetlenségét akarják leplezni”.

A kerítésépítés a kormány részéről egy szimbolikus ügy volt. És az adatigényléseimnek köszönhetően kiderült a végére, hogy Fideszhez közeli cégek nagyon jól kerestek a kerítés felépítésén. Bár állami cégen keresztül, de a végén mégis csak Fidesz-közeli cégek kerestek ezen több tízmilliárd forintot. Nem csak szimbolikus ügy volt, hanem jó üzlet is a kerítésépítés.

Most, hogy már áll a kerítés, nem bontanák le, de egyébként nem építették volna fel. Jól összegzem az MSZP álláspontját a kérdésben?

Sosem gondoltam arra, hogy mi lett volna, ha belügyminiszter vagyok 2015-ben.

Akkor tegyük fel, hogy miniszterelnök lett volna 2015-ben.

Akkor lett volna egy remek belügyminiszterem, aki tudott volna olyan javaslatot letenni az asztalra, ami nem feltétlenül egy ilyen objektum felépítéséről szólt volna.

Az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Ujhelyi István a 7-es cikkel kapcsolatban tavaly áprilisban azt mondta a Mandinernek: ő ezt a szankciós eljárást Magyarországgal szemben egyáltalán nem támogatja, és nem is szavazná meg. Mi változott tavaly óta?

Nagyon sok minden változott. Még jobban szembesültünk a Fidesz politikájával, ami a jogállamiság intézményeinek lebontásával jár. Elég csak a civil szervezetek vegzálását szolgáló törvényre, a CEU-ra vagy a különbíróságok felállítására gondolni. 

Ezek már tavaly áprilisban is megvoltak

A bíróságok felállítása még nem. Ráadásul elkezdték a matricázást és a megbélyegzést is. Orbán Viktor olyan kijelentést tett, hogy

Sok olyan ügy történt, ami miatt az európai alapértékek védelme nem csak az ellenzéknek, hanem az EU-nak is fontos lett. Ami ebben a jelentésben megfogalmazásra kerül és a jogállam leépítéséről, az egyenlőtlenségekről, a sajtószabadság felszámolásáról szól, azzal egyetértünk, ezért hozott az elnökség olyan döntést, amelynek értelmében a két képviselőnk megszavazta a jelentést.

Nem az elnökség beszélte rá Ujhelyit, hogy változtasson a korábbi álláspontján?

Folyamatosan tájékoztattak minket. Nagyon komoly elemző anyagokat küldött Ujhelyi István és Szanyi Tibor is. Kaptunk arról is tájékoztatást, hogy hogyan alakulhat a szavazás eredménye, valamint arról, hogy az Európai Néppárt hogyan szorítja ki Orbán Viktort. Ezek alapján hoztuk meg a döntést.

Ehhez képest az MSZP elnökségének tagja, Szakács László pont arról beszélt a szavazást megelőző napon az ATV-ben, hogy bár egyetértenek a jelentéssel, de nem árt felmérni a megszavazás esetleges politikai következményeit is. Felmérték?

Igen, számoltunk a következményekkel, felmértük azokat.

Be is jött, amire számítottunk, hiszen minden ellenzéki párt hazaárulóvá vált a Fidesz szerint, függetlenül attól, hogy megszavazta-e a jelentést vagy sem. Mi ki fogunk állni az európai értékek mellett, hiszen a közösséghez való tartozás a magyar nép akaratát tükrözi. Nekünk nem célunk az, hogy Magyarországot megbüntessék, de ez nem rajtunk múlik. Ezért terjesztettük be a tizenkét fejezetből álló törvényjavaslatunkat, aminek a megszavazása esetén minden veszély megszűnik és nem fogják Magyarországot a kormánya miatt megbüntetni. Persze, akkor nem lehetne ezt a szervezet korrupciós hálózatot működtetni, nem lehetne a sajtószabadságot szűkíteni, nem lehetne az igazságszolgáltatási rendszert a Fidesz pártkatonáival telerakni, nem lehetne olyan Alkotmánybíróságot működtetni, ahol pártkatonák ülnek, nem működhetne úgy az ügyészség, hogy minden fideszes korrupciós ügyet eltusolnak. Én értem, hogy ez komoly veszély a Fidesz számára, de ha nem akarják, hogy a magyar embereket büntessék, akkor szavazzák meg a javaslatunkat.

Akkor nem érzik magukat hazaárulónak?

Abszolút nem érezzük magunkat hazaárulónak. Magyarország tagja az Európai Uniónak. A választók nyolcvannégy százaléka támogatta a csatlakozást 2004-ben, és most is Magyarországon támogatják a leginkább az Európai Uniót az emberek. Ha ennek a közösségnek vagyunk a tagjai, akkor közösség alapértékeit be kell tartani.

A Fidesz azzal érvel, hogy a két szocialista politikus olyan eljáráshoz adta a nevét, amelynek a végén Magyarországot szankciók érhetik. Felfüggeszthetik a szavazati jogot, sőt uniós forrásokat is elvonhatnak az országtól.

Csak azt tudom mondani a Fidesznek, hogy szavazza meg a törvényjavaslatunkat. Nem csak két szocialista képviselő szavazta meg ezt a jelentést, hanem annak az Európai Néppártnak a kétharmada is, amelynek a Fidesz a tagja. Ha a Fidesz elutasítja ezt az eljárást és minket hazaárulónak állít be, akkor az őket eláruló Európai Néppártnak miért tagja még mindig a Fidesz? Megint a kettős mérce. Itthon hazaárulóznak. Ott viszont jó ennek a közösségnek a tagjának lenni.

Ha már kettős mérce, Ujhelyi és Szanyi megszavazták a Sargentini-jelentést, ugyanakkor nem szavazták meg a máltai jogállamiságról szóló jelentést, pedig ott konkrétan egy újságírót robbantottak fel a saját autójában, miután a szocialista máltai kormányfő korrupciós ügyeiről írt. Hol itt a következetesség?

Ennek a hátterét nem ismerem. Tőlük kérdezze meg, hogy miért így szavaztak.

Megnéztük, hogy mennyire divat az európai parlamenti képviselők között az, hogy saját hazájuk ellen szavaznak. A lengyel baloldal konkrétan kiszavazott az európai baloldal frakciójából, amikor Lengyelországról volt szó, és szembemenve saját pártcsaládjával, az öt baloldali képviselőből egyik sem volt hajlandó megszavazni a Lengyelország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást támogató európai parlamenti állásfoglalást. Vajon miért?

A lengyel baloldali pártok nincsenek a lengyel parlamentben. Ez nyilván az ő döntésük volt. Lengyelországban még nincs olyan rendszerszintű demokráciaellenes politika, mint itt. Ott még nem alakultak ki az illiberális államnak azok az elemei, amelyek nálunk már igen. Majd kíváncsian várom az ő magatartásukat, ha Lengyelország is ilyen szinten tiporja sárba az európai értékeket.

A jelentés megszavazásával nem érzik úgy, hogy megint a Fidesz pályáján fociznak? A következő hónapokban csak erről lesz szó. Olyan magaslabda ez a Fidesznek, amit le fognak csapni.

Az Európai Néppárt kétharmada is azt mondta a Fideszre, hogy elég volt belőlük. Világossá vált, hogy vannak az Európa mellett kiálló pártok és vannak olyan pártok, amelyek az Európai Unió gyengítése, szétverése érdekében dolgoznak. Orbán Viktor ebben az utóbbi közösségben találta meg a saját társait. Elég csak az olasz belügyminiszterre gondolni vagy azokra a szélsőséges pártokra, akikkel tárgyalnak. Ausztriában már nem a sokat dicsért fiatal kancellár a partner, hanem a szélsőjobboldali osztrák alkancellár.

Tétje lesz az európai parlamenti választásnak. Mi azon fogunk dolgozni, hogy azok a magyar választók, akik Európa pártján állnak, ellenzéki listát támogassanak. Legyen végre tiszta, hogy merre megyünk tovább. Vannak Európában problémák, van a populizmusnak táptalaja, van a migrációs válság, ami egy komoly probléma...

Akkor már nem álprobléma?

Láthatóan komoly probléma Európában a menekültek integrációja, de ezt nem különutas megoldásokkal, hanem közös cselekvéssel lehet megoldani. Az európai parlamenti választás erről fog szólni. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a magyar emberek életét súlyos problémák nehezítik, az például egészen elképesztő, ami a magyar egészségügyben történik. A Fidesz háttéremberei a közpénzből felduzzasztott pénzeiket a magánegészségügybe fektetik, így kettős egészségügyet hoznak létre. Ennek az a következménye, hogy van egy kiváltságos réteg, aki magánrendelőkbe jár; mindenki más pedig olyan ellátási rendszerbe megy, ahol nincs elég orvos, nincs megfelelő ellátás, csak káosz, fertőzésveszély és tragikus állapotok uralkodnak. 

De ennek mi köze az európai parlamenti választáshoz?

Azért vagyunk ennek a közösségnek a tagjai, mert európai egészségügyet, európai oktatást szeretnénk. Ott vannak az európai uniós támogatások, amelyeket a Fidesz veszélybe sodort. Ezekből lehetne finanszírozni az egészségügy és az oktatás működését. Nem feltétlenül betonba kellene ezt a pénzt önteni, hogy Mészáros Lőrinc az építőiparban sokat keressen, hanem a humán erőforrásba. Ez szorosan összefügg az EU-val.

A Sargentini-jelentés nem az egészségügyről vagy az oktatásról szólt, hanem a jogállamiságot kérte számon.

Az esélyegyenlőségről szólt. Van egy olyan pont, ami az esélyegyenlőség hiányáról szólt. Ez történik ma Magyarországon. A Fidesz olyan társadalomfilozófiát követ, ami ennek a társadalomnak a kettéosztásáról, szétszakításáról szól.

Van, aki magániskolát kap, van, aki a leromló közoktatásba járatja a gyerekét. Ez az, ami fontos üzenet a jelentésből. A Fidesz sárba tiporja az esélyegyenlőséget. Archaikus, múltbéli társadalmat épít. Arra játszanak, hogy minél jobban szétszakad a társadalom, annál inkább be tudják zárni magukat egy elefántcsonttoronyba. Milliók megélhetése viszont súlyos nehézségekbe ütközik.

„Magunkból csinálunk bohócot, amikor hónapról hónapra újra és újra eltemetjük a demokráciát.” Ezt Ungár Péter, az LMP politikusa írta pár héttel ezelőtt, mintegy javasolva az ellenzéknek, hogy fejezze be a moralizálást és a demokráciasiratást. Mit szól az íráshoz?

Ungár Péter és az LMP útkeresését nem kívánom kommentálni. 

De a politikájukat hogyan fogják alakítani a jövőben? A demokráciával kapcsolatos kérdéseket fogják tematizálni, vagy megpróbálnak olyan ügyeket felvetni, ami jobban érdekli az embereket?

Az MSZP az embereket akarja a középpontba helyezni. A gyermekeket az iskolarendszerben, a betegeket a kórházakban. Természetesen vannak olyan választók, akik a demokrácia leépülését saját bőrükön tapasztalják. Bennük is kell tartani a hitet. De

meg tudja-e venni a tanszert a gyermekének. Most hallottam, hogy micsoda fantasztikus siker, hogy mennyi személyi kölcsönt vettek fel a magyarok. Csak éppen az iskolakezdésre tevődött ez az időszak. Látható, hogy a magyar családok egy jelentős része csak személyi kölcsönből tudja finanszírozni a gyermekei oktatását. Olyan ügyekkel kell foglalkozni, ami az emberek mindennapi életét érinti.

Az MSZP és a DK a NER része, új ellenzéki pólusra van szükség, aki a baloldallal keresi a kapcsolatot, az megy a levesbe – ezt Kanász-Nagy Máté, az LMP politikusa nyilatkozta nekünk nemrég. Mit szól ehhez?

Mi nyitottak vagyunk minden olyan ellenzéki együttműködésre, amely a NER lebontását szolgálja. Mi voltunk azok, akik következetesen azt mondtuk, hogy közös jelöltekre, közös listára, közös miniszterelnök-jelöltre van szükség. Aki az együttműködéssel szembe megy, az a választók szemében a rossz oldalra áll. Az, hogy az LMP ilyen utat választ...

...az LMP szembe megy az ellenzéki együttműködéssel?

Ha a választói akaratot nézzük, az ellenzéki szavazók döntő többsége együttműködéspárti. Az MSZP továbbra is az együttműködés pártján áll, azt viszont

vagy az MSZP testéből darabokat kiharapdálva építgessék saját politikai pályájukat más ellenzéki pártok. Ezzel csak ugyanazt a tortát szeleteljük. Ez nem fog változást hozni. Újabb szavazókat kell megszólítani. Meg kell győzni a bizonytalanokat.

Kanász-Nagy Máté szerint az is mutatja, hogy az MSZP nem az együttműködésre hajtott, hogy már előre leosztották a DK-val a körzeteket a választások előtt, és így a DK sok körzetben olyan jelöltet állított, akikre szerinte LMP-szavazó sosem szavazna. Példaként Niedermüller Pétert és Bauer Tamást említette.

Furcsa, hogy ezt az a párt mondja, amely párt a politikusait azért bünteti, fosztja meg tisztségeiktől, mert a szocialistákkal tárgyaltak a választásokat megelőzően. Én részese voltam ezeknek a tárgyalásoknak. Én magam tárgyaltam azokkal az LMP-s politikusokkal, akiket megbüntettek. Egészen más konstrukció volt akkor az asztalon, de éreztük, hogy vonulnak ki az együttműködésből. Egyébként, ha annyira nem lettünk volna együttműködőek, akkor valószínűleg Csárdi Antal és Szabó Szabolcs nem lenne LMP-s országgyűlési képviselő. Ebből a minimális együttműködésből is az LMP profitált leginkább.

Mi a viszonyuk Gyurcsányhoz és a DK-hoz? A tüntetésen és a parlamenti plenáris ülésen is elvitte önök elől a show-t. Nem féltékenyek rá?

Nem vagyunk féltékenyek rá. Mindenki a saját útját járja. Ha Gyurcsány Ferenc ezt az utat választotta, akkor el tudjuk ezt fogadni.

Meglátjuk, szurkolok neki. Mi az európai parlamenti választásokra helyezzük a hangsúlyt. Meglesz a döntés, hogy egyedül vagy a Párbeszéddel közösen indulunk, meg fogjuk nevezni az európai parlamenti képviselőinket. Tisztán listás választás lesz, tehát együttműködési kényszer nincs. Mi ebben szeretnénk minél jobb eredményt elérni. Nem gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, egy harmadik kétharmad után egy ilyen akciósorozat meghozza a várt eredményt, de szükség van rá. 

Az MSZP elnökeként mit tanácsolna az MSZP szavazóinak? Menjenek ki Gyurcsány tüntetéseire vagy sem?

Érthető az a türelmetlenség, ami az ellenzéki szavazókban megvan. Semmi gond nincs azzal, ha ellenzéki megmozdulásokon vesznek részt az MSZP szavazói. Minden olyan eszközt meg kell ragadni, ami ennek a rendszernek a gyengítését, akár a bukását szolgálhatja. Ez a DK akciója, a közös tüntetésen jelentette be Gyurcsány Ferenc.

Meglepetésként érte?

Én ott hallottam először. Nagyon szurkolok annak, hogy sikeres legyen.

Lát arra esélyt, hogy ettől majd Orbán Viktor megbukik vagy csak szurkol neki?

Ha ezzel a DK hozzá tud járulni a jelenlegi hatalom gyengítéséhez, azt csak üdvözölni tudjuk.

És hozzá tud járulni?

Minden esemény hozzá tud ehhez járulni, akár parlamenten belül, akár azon kívül. Meglátjuk, milyen eredménye lesz.

Fotók: Földházi Árpád