Jók-e vagy rosszak nekünk a multik?

2018. február 8. 18:29
Hatalmas szeletet foglalnak el a multik a magyar gazdaságban – derült ki a Civitas Intézet konferenciáján. De mit jelent ez pontosan? Mekkora a bevételük, mennyi embert foglalkoztatnak, mennyit lehet keresni náluk? Jó-e a különutasság a gazdaságban, és hogyan kellene startupokkal összefogni? Ilyen kérdéseket feszegettek az előadók a Civitas Intézet multikról szóló, csütörtöki konferenciáján, amit politikusok kerekasztala zárt.

A száz legnagyobb magyarországi vállalatból csupán hét van magyar tulajdonban – jelentette ki előadása elején Vértesy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, közgazdász a Civitas Intézet csütörtöki, multikról rendezett konferenciáján. Hozzátette: a nagyvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók 35 százalékát, és ők termelik a GDP 46,5 százalékát. Árbevételük 26 ezer milliárd forint. Ennek 20 százalékát a top 5 vállalat adja össze.

A top 8-ba a Mol, az Audi, a General Electric, az MVM, a Telekom, a Richter, a Hankook és a Mercedes tartozik bele. Ha megnézzük, kik a legnagyobb foglalkoztatók megyénként, látni fogjuk, hogy az autóipar nagyon hangsúlyos hazánkban.

A multinál az állami támogatások mértéke 11 százalékkal emelkedett 2011 és 2016 között, 170 milliárd forintra. Egy multiknál létrehozott állást az állam 4,6-6,4 millió forinttal támogatott, míg a kis- és középvállalkozások nem kaptak ilyen támogatást – jelentette ki Vértesy László.
A multiknál átlagosan dupla akkora összeget lehet keresni, mint máshol, de a nyugati multis keresetekhez mérve ez még olyan, mintha egy nyugati mikro- vagy kisvállalkozásnál dolgoznánk – tette hozzá a közgazdász. A nettó bérkülönbség 6-800 euró a nyugati és a magyarországi multik között. Ugyanakkor jobb a helyzet, mint korábban, némi felzárkózást lehet tapasztalni, de a német multis béreknek így is az egynegyedét, egyharmadát keresi egy magyar multi-alkalmazott. 

Nem jó különutasnak lenni?

Deák Dániel jogász a külföldi és haza tőke adózásáról beszélt, előadását egy jogelméleti levezetéssel kezdve, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem az integrációnak a nyugaton a felvilágosodás óta bevett modelljét követi, hanem a nemzetállami szuverenitás és különutasság partikularizmusát, ami szerinte nem jó, mert a világ nem efelé megy .

Elmondta: a nemzetállam nem véd és nem kötelez, folytonossági hiányok vannak az érvényes jogban, a nemzetközi adózás pedig jogiasodik. Az állam elefánt a porcelánboltban, ezért a puha jog egyre fontosabb, ami a vállalatközi megállapodásokat és bizalmi kapcsolatokat jelenti. 
Itthon  - tette hozzá – túl sokat adóznak túl kevesen, magas a bérre rakódott adóteher, túladóztató államban élünk, ami miatt jelentős a fekete- és szürkegazdaság, és következménye lehet a társadalmi fragmentálódás is.

A magyar közpénzügyi politika átalakul a korporatív állameszmény irányába: mindig is túl nagy volt a teher a szegényeken a gazdaságösztönzés miatt, de 25 év alatt ez nem vált valóra. Ez ugyanakkor – mutatott rá Deák Dániel – nem magyar, hanem térségi sajátosság.

Ugyanakkor, mint mondta, az adópolitika egyik célja a természetes módon létrejövő egyenlőtlenségek csillapítása kellene, hogy legyen. 
Deák szerint az ágazati különadók keresztezik az adósemlegességet.

Az oligarchaadó-javaslatot ugyanakkor rossz ötletnek tartja (eszerint az átláthatatlan közbeszerzésekből, származó jövedelmek 75 százalékát el kell vonni) – ez szerinte ugyanaz a gondolkodásmód, ami a 98 százalékos jövedelemadó mögött bújt meg. Nem a jövedelmet kell közvetlenül megadóztatni, hanem az igazságtalanságok forrását kell megszüntetni – mondta Deák Dániel. 

A vállalkozói név megint szép lesz?

Végül a startupokról beszélt Bethlendi András, a BME docense. Bethlendi kifejtette: háromféle nemzetgazdaság van a világon: a harmadik világra gyakran jellemző olcsó, élőmunkán alapuló; az egy fokkal fejlettebb gazdaságok, amelyek összeszerelő üzemek, s ahol a mérethatékonyság a döntő – Magyarország ide tartozik egész Közép-Európával együtt; és a fejlett gazdaságok, amelyekben különösen fontos a humántőke és az innováció.

Bethlendi hangsúlyozta: a versenyképesség egyik eleme az innováció. A startupok korában lehet, hogy a korábban pejoratív vállalkozó kifejezés megint pozitívvá válik. Az utóbbi években az alulról jövő innováció erősödik meg. 

A közgazdász megkülönböztette az angolszász és az európai vállalkozási kultúrát: az angolszász attitűd a kockáztatás, az európai a kockázatkerülés. Így az új vállalkozásokat az angolszászok a tőkepiacról finanszírozzák, a kontinentális megoldás viszont a banki finanszírozás. Ez azért problémás, mert míg a tőkepiaci válságok egy-két évig tartanak, aztán megy tovább az élet, a bankpiaci válságok sokkal durvábbal.
A magyarországi tőkepiac elemei: az egyetemi spin-off (kutatóműhelyek eredményeinek piacosítása), az üzleti angyalok (magánvagyonukat befektető üzletemberek), az inkubátorprogramok és az akcelerátorprogramok. 

A nagyvállalatok ugyanakkor egyre inkább intézményesítik a kapcsolataikat a startupokkal – jelentette ki Bethlendi, hozzátéve: a kezdeti nehézségekben anyagi és szakmai támogatás kell a startupoknak, ebben a nagyvállalatoknak nagy szerepe lehet, mivel az EU-s támogatások és a banki finanszírozás nehézkes. A nagyvállalatok ezzel sokat nyerhetnek.

A szakmai előadásokat a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum és az Együtt politikusainak kerekasztal-beszélgetése követte, amelyen egyetértés volt abban, hogy a szektoriális különadókat ki kell vezetni. Az MSZP, az LMP és a Fidesz-KDNP nem képviseltette magát a beszélgetésen, amelynek első húsz percét közvetítettük.

Nézze meg videónkat: Jobbik, DK, Momentum, Együtt: vita a gazdaságról

 

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Ez nem szakmai, hanem politikai vélemény."

Ezen csodálkozol?

"Tiltakozó nyilatkozatot, egyben felhívást tett közzé a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni támadás miatt a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó tanára."
http://hvg.hu/itthon/20170330_..

Ennyi blődség, mint amennyit ezek szagemberek összehordtak az utóbbi időben egyre több van.
Egyetlen állítás sem állja meg a helyét, vagy csak részben.

Az sem igaz, hogy csak a multik kapnak kedvezmény a foglalkozás bővítésére és a kkv-k nem.

A kkv-k nagyobb arányban részesednek az uniós támogatásokból, ezen túl külön pályázatok vannak a több száz vállalkozásnak munkahely teremtésre, megtartásra. Ezen túl pályázhatnak még adókedvezményekre.
Most is van pályázati lehetőség. Újabb 5 milliárd forintból fejleszthetnek a kkv-k. http://tinyurl.hu/s3Gp/

Húszmilliárd a Hankooknak
Kóka János a következő kormány terhére támogatja a gumigyárat

"Egy hete megírtuk, hogy több mint 15 milliárd forint készpénzzel támogatja a magyar kormány a Hankook koreai gumiabroncsgyártót a dunaújvárosi beruházásban. A támogatás kötelezettségét a Gyurcsány-kormány vállalta, de a pénzt a következő, jövő tavasszal megalakuló kabinetnek kell kifizetnie.
A Gazdasági Közlöny tegnap megjelent számában olvasható, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 15,881 milliárd forinttal támogatja a Hankook Tyres gumiabroncsgyártót, hogy Dunaújváros mellett, Rácalmáson felépíthessen egy üzemet. A kormány a beruházásösztönző célelőirányzat terhére intézkedett a támogatás odaítéléséről.
A vissza nem térítendő készpénztámogatás mellett adókedvezményt és szakképzési támogatást ad a kormány. Kóka János kérdésünkre kijelentette: összességében mintegy húszmilliárd forintra rúg a teljes támogatás. Elmondta, az adókedvezmény a társasági nyereségadóra vonatkozik, a ma érvényes 16 százalékos mérték helyett 3,2 százalékra mérsékeli a beruházó terheit tíz esztendőn keresztül. A szakképzési támogatás 50 százalékos, ennek felső értékét limitálták.
A készpénzes támogatás utófinanszírozással működik, de a Hankook esetében ennek egy – közelebbről nem meghatározott – részét előre hozzák. Ennek során már jövőre is kap kormánytámogatást a Hankook. A konstrukció lényege: Kóka János annak tudatában írt alá szerződést a koreai gyártóval a magyar gyártókapacitás létesítéséről, és igyekezett learatni a 132 milliárd összértéket képviselő beruházás dicsőségét, hogy tudta, a terheket a következő kormánynak kell viselnie. Megírtuk, a szerződés október 31-i megkötésekor Kóka János gazdasági miniszter titkosította annak tartalmát. Az államháztartási törvény rendelkezése azonban arra kötelezi a tárcát, hogy a szerződéskötéstől számított hatvan napon belül hozza nyilvánosságra a nagyberuházások támogatási összegét. Kóka végül nem várta ki a hatvan napot: a december 12-én megjelenő Gazdasági Közlöny tartalmazza a támogatás összegét.
A Hankook 1500 munkahelyet teremt a 15,881 milliárd forintból. Ez alapján kiszámítható, hogy egyetlen munkahely létrehozása több mint tízmillió forintjába kerül a magyar költségvetésnek."
https://mno.hu/migr_1834/huszm..

Válaszok:
Berecskereki | 2018. február 8. 19:53

„…a nagyvállalatok […] termelik a GDP 46,5 százalékát. Árbevételük 26 ezer milliárd forint.”

A KSH szerint 2016 évben a feldolgozó ipar a GDP 23,5 % teljesítette, amely 7.050.011 milliárd forintnak felel meg. A teljes bruttó GDP 29.943.368 milliárd forint.

Így valószínűsíthető, hogy a 26 ezer milliárd tartalmazza a beszállítók termelési értékét és az import is. Vagyis halmozott.

Kíváncsi lennék melyik nick nevű diszlájkolta az idézett szöveget.

A Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum, LMP és az Együtt majd elküldik a multikat és bevezetik a lét bért.
Forrásbőség van a hitelpiacon, így hitelből lehet fedezni.

Nekem a magyar középvállalatokkal az a bajom, hogy tisztelet a kivételnek, de nem merészkednek külföldre. Megelégszenek a hazai piac egy szeletével vagy azzal, hogy egy multi beszállítói lehetnek. Ugyanez a bajom (nem törnek a regionális piacra) a nagyvállalkozóinkkal is, mondjuk párat ( pl. Csányi) leszámítva. Babis viszont, a cseh "ME" ahogy megtudtam egy rakás magyar érdekeltséggel rendelkezik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés