Érkezik a székely kriptovaluta, a korona

2017. december 29. 15:41
Közgazdász, mérnök, a NASA egyik szakértője, az Apollo 11 űrkutatási program vezető munkatársa áll annak a fejlesztő csapatnak az élén, amely március elején piacra készül dobni az első közép-kelet-európai blockchain alapú kriptovalutát, a koronát.

A csíkszeredai származású Bustya Attila, Spider Drone Security cég társalapítója és vezetője áll annak a fejlesztőcsapatnak az élén, amely arra készül, hogy piacra dobja az első kárpát-medencei kriptovalutát, a koronát. A Spider Drone Security a drónok segítségével zajló monitorizálás és a katonai technológia terén tevékenykedik, eddigi sikerei közé sorolható, hogy a Google top 100 leginnovatívabb startupja között szerepelt. A mérnök-közgazdász végzettségű Bustya 2009 óta követi a kriptovaluták fejlődésének folyamatát, az árképzést, „bányászott” is, spekulatív szinten ma is tranzakciókat hajt végre. 

Bustya Attila legfontosabb munkatársa Lőrincz István, aki a mérnöki integrált termékfejlesztés, az asztrodinamika, az űrkutatási programok dizájnja, illetve a bolygóközi űrmissziók szakterületeinek elismert előadója. Az ugyancsak székelyföldi származású szakember több alkalommal közreműködött számos űrkutatási intézménnyel rakéta- és műholdrendszerek fejlesztésében, amiknek egy részét saját vállalkozásai értékesítenek. Többek között az alacsony föld körüli pályán keringő NATO-rakétarendszerek fejlesztésében, illetve a NASA jelenleg is fejlesztés alatt álló bolygóközi plazmarakéta-programjában is részt vett. Lapunk úgy tudja, hogy a korona piaci bevezetésének másik fontos közreműködője az amerikai Jean-Marc Stiegemeier, a Wall Street, illetve a pénzügyi szolgáltatások világában jól ismert szakember. 

A korona teljesen zárt körű fejlesztés eredménye lesz, noha a részletek egyelőre titkosak, a Világgazdaság információi szerint elsősorban a skálázhatóság és az „okos szerződés” tekintetében szólhat nagyot. 

A szándékok szerint az új  kriptovaluta egészen nagymértékű tranzakciókig lesz skálázható, már a kezdetektől jóval nagyobb tranzakciós számra lesz képes, mint a bitcoin, a költségek pedig lényegesen alacsonyabbak lesznek. Az okos szerződéseket ugyanakkor arra optimalizálják, hogy teljes biztonsággal lehessen végrehajtani a különböző, – elsősorban a fogyasztók által elérhető termékek/szolgáltatások megvásárlását, valamint a business to business alapú tranzakciókat is. 

A korona fejlesztőinek állítása szerint több rangos nemzetközi, köztük Magyarországon is jól ismert szolgáltató cégekkel folytatnak ígéretes tárgyalásokat a kérdéskörben, a Tiltott Csíki Sör tulajdonosa-ügyvezetője, Lénárd András a Világgazdaságnak már korábban megerősítette: koronával is fizethetnek majd azok, akik házhoz szállítással rendelnek sört.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Mivel ez világszinten jelent alternatívát a pénzzel szemben, míg a tényleges megoldás a helyi pénzek lennének,"

A vezető kryptopézeknél azt tartják alternatívának a törvényes fizetőezközökkel szemben, ha a kibicsájtása és felügyelete decentralizált (azaz, nincs semmilyen konkrét csoport befolyása alatt), nem pedig az, hogy helyi, vagy globális. Ez az elvárás teljesül a Bitcoin-nál, Litecoin-nál és még egynéhány kryptopénznél. Lehet, a Koronánál is igy lesssz. A cikkből sajnos további részletek nem derülnek ki.

"Ez nem székely pénz. Nincs rajta rovásírás, viszont van rajta 556-os Timer. Ez kiborg pénz."

A jó pénznek nincs gazdája, csak tulajdonosa.

"Semmiképpen nem való újságírónak."

Egyben díjazom, hogy hírt adott erről. Másrészt, a Koronáról, mint kryptopénzről, nagyon kevés információt közöl. Mennyi lessz belőle, Mekkora az szthatósága, nyilvános lessz-e a blokklánc mint ahogy a Bitcoin-nál van, decentralizált lessz-e, mint ahogy pld. Bitcoin vagy a Litecoin, fogja-e a Korona pénztárca támogatni a többi kryptopénzt, stb. Így nem tudok véleményt alkotni.

"A jól titkosított kriptopénzeknek szerintem van jövőjük."

Sajnos a Bitcoin vagy a Litecoin ugyan anonim (ami egy idő után felfedhető), de nem titkos. Az ilyesmire talán jobb a Monero, vagy a Darkcoin.

"Az ilyen kriptopénzek azért alakulnak ki és azért szaporodnak, mert az összes állami pénz vacak, folyton rontott."

egy másik topic-ban ezt írtam:

"Nincs a világon olyan törvényes pénz, mely akárcsak messziről megközelítené azt az átláthatóságot, mellyel a Bitcoin redelkezik. Pontosan tudjuk, mennyi Bitcoint hoztak eddig létre, pontosan tudjuk, hogy mikor, pontosan tudjuk, mennyi lessz belőle jövőre, két év múlva, és mennyi lessz véglegesen. Továbbá pontosan tudjuk, hogy mekkora a forgalma, és azt is, mely pénztárcákban mekkora a forgalom, mennyi pénztárca létezik és mennyiben mekkora összeg van, és ezeknek a dolgoknak visszamenőleg is utána lehet járni egészen a kezdetek kezdetéig. Mindez a Bitcoin technológiájából a Blokchainból kiolvasható, mely olyan mint egy főkönyv és ráadásul nyilvános.

Egy dolgot nem lehet tudni, a pénztárcák tulajdonosainak neveit, és mivel a Bitcoin nincs központi irányítás alatt, így az állami hatalomnak sincs kinek odaszólnia, hogy leemelhessen a péztárcából ilyen, -vagy olyan összeget adóként. Az állam semmilyen módon nem tud a pénztárcához hozzáférni a pénztárca tulajdonosának együttműködése nélkül. Ha ellenőrizetlenségről bezélünk, akkor csakis erről van szó."

"De én azt ajánlom mindenkinek, hogy várjon ezekkel a kriptopénzekkel addig amíg az OPEC és a többiek elkezdik kriptopénzért árulni az olajat."

Lehet hogy még nem tudod de így lessz, csak nálunk még keveset adnak ilyesmiről hírt:

https://www.reuters.com/articl..

"-az leSSz.
megnyugodhacc!"

Kösz. Tudsz további infókat is?

"A kryptopénzek sem fedezettek."

Nem minden pénzt szükséges fedezni, elegendő, ha az emberek természetes értéknek tartják. Ilyen pld. az aranypénz, azt sem kell fedezni, minek ugyebár? Hiszen az arany az önmaga értéke.

Az aranyat attól tartják pénznek, mert az emberek értékesnek tartják, és úgy vélik hogy megőrzi értékét, mivelhogy ritkafém, mely nem szaporítható, hiába próbálkoztak ezzel a középkori alkímisták.

Voltak szigetek, ahol bizonyos kagylók töltötték be a pénz szerepét. A szigetlakók a szépségükért és ritkaságukért tartották értéknek , így betölthette az általános csereeszköz szerepét. A számukra ismert és elérhető környezetükben ritka szerencsének számított, ha valaki rátalált. Önmaga volt az érték és egyben a fedezet is.

Hasonló a helyzet a Bitcoin-nal. Sokan értekesnek tartják. A technólógia miatt, mely létrehozza. Ráadásul, szintén ritkaság, melyet nem lehet tetszőlegesen szaporítani. A Bitcoin-t úgy tervezték meg, hogy olyan legyen, hogy ami természetben az arany, az a számítástechnikában a Bitcoin. A mennyisége véges, nem lehet hamisítani, nem lehet szaporítani. Ahhoz, hogy pénzként lehessen tekinteni rá csak egy dologra van szükség. Hogy az emberek értéknek tartsák. Minél több ember tartja annak, annál nagyobb az értéke. De fordítva is igaz. Minél kevesebben fogják értéknek tartani, úgy fog csökkenni az értéke. Előfordulhat az is, hogy már nem fogják értéknek tartani, és akkor értéke a nulla lessz.

Más a helyzet azokkal a pénzekkel, melyeket állami, vagy más szervezetek bocsájtanak ki. Ha a kibocsájtónak nincs hatalma, hogy az ő általa kibocsájtott pénzt az emberek értéknek tartsák, akkor kénytelen azt valami mással, olyasvalamivel, amit az emberek értékesnek tartanak fedezni (ezüsttel, arannyal, gyémánttal, dohánnyal, valamivel).

Ha a kibocsájtónak hatalma van az emberek fölött, akkor minderre nincs szükség. Elég, ha az embereket kötelezi arra, hogy a kibocsájtott pénzt törvényes fizetőezköznek tekintsék és kötelezi őket arra, hogy az általa kibocsájtott pénzben fizesék az adókat. Így az emberek kénytelenek a hatalom pénzét használni.

"A kryptopénzek sem fedezettek."

Nem minden pénzt szükséges fedezni, elegendő, ha az emberek természetes értéknek tartják. Ilyen pld. az aranypénz, azt sem kell fedezni, minek ugyebár? Hiszen az arany az önmaga értéke.

Az aranyat attól tartják pénznek, mert az emberek értékesnek tartják, és úgy vélik hogy megőrzi értékét, mivelhogy ritkafém, mely nem szaporítható, hiába próbálkoztak ezzel a középkori alkímisták.

Voltak szigetek, ahol bizonyos kagylók töltötték be a pénz szerepét. A szigetlakók a szépségükért és ritkaságukért tartották értéknek , így betölthette az általános csereeszköz szerepét. A számukra ismert és elérhető környezetükben ritka szerencsének számított, ha valaki rátalált. Önmaga volt az érték és egyben a fedezet is.

Hasonló a helyzet a Bitcoin-nal. Sokan értekesnek tartják. A technólógia miatt, mely létrehozza. Ráadásul, szintén ritkaság, melyet nem lehet tetszőlegesen szaporítani. A Bitcoin-t úgy tervezték meg, hogy olyan legyen, hogy ami természetben az arany, az a számítástechnikában a Bitcoin. A mennyisége véges, nem lehet hamisítani, nem lehet szaporítani. Ahhoz, hogy pénzként lehessen tekinteni rá csak egy dologra van szükség. Hogy az emberek értéknek tartsák. Minél több ember tartja annak, annál nagyobb az értéke. De fordítva is igaz. Minél kevesebben fogják értéknek tartani, úgy fog csökkenni az értéke. Előfordulhat az is, hogy már nem fogják értéknek tartani, és akkor értéke a nulla lessz.

Más a helyzet azokkal a pénzekkel, melyeket állami, vagy más szervezetek bocsájtanak ki. Ha a kibocsájtónak nincs hatalma, hogy az ő általa kibocsájtott pénzt az emberek értéknek tartsák, akkor kénytelen azt valami mással, olyasvalamivel, amit az emberek értékesnek tartanak fedezni (ezüsttel, arannyal, gyémánttal, dohánnyal, valamivel).

Ha a kibocsájtónak hatalma van az emberek fölött, akkor minderre nincs szükség. Elég, ha az embereket kötelezi arra, hogy a kibocsájtott pénzt törvényes fizetőezköznek tekintsék és kötelezi őket arra, hogy az általa kibocsájtott pénzben fizesék az adókat. Így az emberek kénytelenek a hatalom pénzét használni.

"A helyi gazdaság nem kell és nem is tud versenyezni a világ összes régiójával!"

Felhívom a figyelmedet, hogy erre a GATT szolgál (általános vámügyi világegyezmény) melyet az erős országok erőltettek a gyengébbekre. Ami azt jelenti, hogy meddig védhetik a gyengébb államok gazdaságai vámokkal a saját piacukat a külföldi konkurenciával szemben. Kína erre valaha fittyet hányt, később, mikor már betartotta, akkor azzal a feltéllel engedte be a külföldi árut a saját piacára, ha közben jönnek a külföldi befektetők is. Ez volt az első nagy Kínai nyitás. És a nagy multik mentek is Kínába. Nem azért mentek a befektetők, mert Kína valamilyen nagy állami támogatásokat nyújtott volna nekik. Nem is az olcsó munkaerő miatt mentek, azt a multik megtalálták volna máshol is Ázsiában, vagy Afrikában. A nagy potenciállal rendelkező Kínai piac miatt mentek oda.

"kriptopénzt akkor kell majd komolyan venni ha esetleg leváltja a dollárt. "

Nem értem, miért kell ilyen feltételt a támsztani a kriptopénzel kapcsolatban, hogy csak akkor kell komolyan venni. A Japán Yen-t és az Angol Font-ot is komolyan veszik, mégsem váltják le a Dollárt. Azokat is bárhol a világon elfogadják, vagy beváltják, nemcsak a dollárt.

"Egy halom vírusprogramot írtak már arra, hogy bitcoint bányászó zombigépeket csináljanak minél több számítógépből a vírusírók számára."

Ez így van. De hozzáteszem, valaha a rómaiak is foglyokat, rabszolgákat használtak az arany bányázására, mosására. Ettől az arany még mindig arany maradt. Ugyanúgy a Bitcoin is. A zombigépek tisztességtelen dolog, ez égy van, de attól még Bitcoin az, amit kibányásztak vele.

"Különben meg nem az átláthatóságtól jó vagy rossz a pénz."

Ez az átláthatóság az, ami bizonyossá teszi a Bitcoin-nál azt, hogy eredeti, nincs hamisítva, hogy ritkáság és nincs túlszaporítva valakikkel.

"A kriptopénznek melyik nemzet lenne a gazdája?"

Valamelyik előző hozzászólásomban már írtam. A jó pénznek nincs gazdája, csak tulajdonosa. Léte, vagy nem léte nem függ konkrét emberektől, szervezetektől, államoktól. Azaz, nincs gazdája, amennyiben eltekintük a teremtőtől. Az arany ilyen. Vagy mondhatjuk azt is, hogy a természet ajándéka. Csak tulajdonosai vannak, bankok, kik tartalékként tartják, vagy akár egyes emberek, kik valahol eldugva tartják. A kriptopénzek ezt a tényt, hogy nincs gazdája próbálják szimulálni.

Virtuális pénzzel tele van a világ.
Szabad pénz kell, mint Wörglben.
Félnek is tőle, mint a pestistől.

"Az aranyat nem kicsit többen tartják értéknek, mint a bitcoint."

Igen. Az aranynál nincs jobb. Ezért a sorrend nálam, hogy első helyen az aranypénz van, a második helyen az ezüstpénz a harmadik helyen pedig az aranyfedezetű pénz. A kriptopénzek, akárhogy is igyekeznek, soha nem lesznek kiváló pénz. De ettől még mindig szokszorosan jobbak lehetnek, mint a mostani, világban meglévő nemzeti vásárlási utalványok, melyeket törvényes fizetőeszközöknek neveznek, és amelyeket a kormányok úgy rontanak, mint valaha a rossz kocsmárosok, kik vizezték a bort, hogy meglophassák vendégeiket.

"Valamiért a BÁV sem fogadja el a bitcoint zálognak, az aranyat viszont igen."

Az aranyat már többezer éve értéknek tekintenek az eberek. És a tapasztalat szerint ez még nagyon sokáig így is lessz. A bitcoin-nál ez másképp van. Most pillanatnyilag érték, mivel sokan annak tartják, de nem tudni, hogy az így lesz-e holnap is.

A Bitcoin ma többezer dollárt ér, de hogy mi lessz holnap nem tudni. Az arany a természet alkotása, melyet ember nem tud megismételni. A bitcoin viszont emberi alkotás, így elképzelhető, hogy holnap helyette alkotnak valami mást. Ez könnyen elő is fordulhat, mert már most létezik a Bitcoin-nak egy sor konkurense a kriptopénzek között.

"Ha a pénz fedezett, akkor az értékét stabilan tudja tartani a gazdaság teljesítményétől függetlenül is."

Egyetértek. A fedezetlen pénzeknek fontos a gazdaság teljesítménye, mert értékét a munka gyümölcsei táplálják azok kárára, kik ezeket a gyümölcsöket létrehozzák. Ennek egy részét az adókon keresztül teszi, a másik részét pedig a pénzszaporítással.

A fedezett pénznél a tetszőleges pénzszaporítás nem lehetséges, és a hatalom számára a javak elvonására a társadalomból csak az adók maradnak. Ez a hatalom számára nem túl kényelmes helyzet, mert ha több pénzre van szüksége, azt csak adóemeléssel tudja elérni, ami a társadalom ellenálásába ütközhet. De ha több pénzt pumpál a gazdaságba, az emberek csak annyit vesznek észre, hogy miközben többet dolgoztak és ezáltal több szolgáltatást, terméket állítottak elő, azoknak ennek ellenére mégíscsak felmegy az ára.

" ..... "Ezeket a fémeket is lehet venni bitcoinért."
Bitcoin nélkül egyszerűbb..... "

Hát, ha Bitcoinért veszik ezeket a fémeket, annak van egy előnye, melyet a törvényes fizetőeszköz sehogy sem tud pótolni. Ez pedig a transzakció anonimitása. Volt már olyan (háború, vagy válság idején), hogy a hatalom kötelezte a embereket a nemesfémek bezolgáltatására.

"Ezért tűnik a bitcoin piramisjátéknak, lufinak.
De legalább a vírusíró ipar addig is jól keres vele."

Csak hozzáteszem. A világban sok az olyan ember, kinek a Bitcoin-ra váltás (vagyon-pénzmenekítés), azért felel meg, mert nyakán a végrehajtó, vagy az adóhivatal. A Bitcoinos számláról a hatalom nem tud kivenni, a Bitcoinos számlát a hatalom nem tudja zárolni. Pld. ott van a Ciprusi válság. Az adta a Bitcoin-nak az első igazi lendületet. Cipruson a kormány a hagyományos számlákon lévő Eurókat zárolva tartotta , bizonyos összeg fellet nem lehetett pénzt utalni, több napon keresztül nem lehettet bizonyos összegnél több készpénzt felvenni, míg a kormány el nem döntötte, hogy mennyire csapolja meg a bankszámlákat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés