A kollektív nárcizmust napjainkban több fontos népszavazás és választás előtt mozgósították a politikai felek, gyakran sikeresen. Ennek következtében a kollektív nárcisztikus attitűdök legitimmé váltak a vezető demokratikus országokban.
„Nemzetközi mintákon végzett kutatások szemléltetik, miként jelentkezhetnek különböző népcsoportoknál a kollektív nárcizmus negatív mellékhatásai (Golec de Zavala, Peker, Guerra, & Baran, 2016). Amikor török származású résztvevőket emlékeztettek egy számukra gyakran megalázónak ítélt eseményre (arra, milyen hosszan húzódik az Európai Unióba való belépésük tárgyalása), a megjelenő kollektív nárcizmus értékek bejósolták az európai gazdasági válsággal kapcsolatos nyílt káröröm kinyilvánítását. Portugál származású kollektív nárcisztikus résztvevők nemcsak nyílt kárörömet fejeztek ki egy képzelt, Németországot érintő gazdasági válsággal kapcsolatban, de nyílt szándékot rosszindulatú cselekedetekre is – pusztán mert úgy gondolták, Németországnak nagyobb hatalma van az Európai Unióban mint Portugáliának. Vagyis a kollektív nárcisztikus egyének egy külső csoportot elutasíthatnak, vagy egyéb módon »megbüntethetnek«, amiért sikeresebb mint, vagy annyira sikeres mint a saját csoport.
Lengyel résztvevők egy rövid videót követően válaszoltak a kutatók kérdéseire. A videóban egy ismert lengyel színész volt látható, amint gúnyosan beszél a lengyel kormányról. A kollektív nárcisztikus személyek egyfelől súlyosabbnak ítélték a saját csoportot erő sértést, másfelől nyílt aggresszióval válaszoltak arra a kérdésre, mit tennének, ha a színészt az utcán látnák.
Miért fontos megismernünk a kollektív nárcisztikus gondolkodást?
Az itt említett néhány kutatáson túl számos másik is azt mutatja, nincs határa annak, hogy a kollektív nárcisztikus személyek mit értelmezhetnek a saját csoportjukra irányuló támadásként. Arról se feledkezzünk meg, hogy azok számára, akik a saját csoportjuk külső elismerésére törekszenek, az egyik legsúlyosabb bűnt éppen a saját csoport figyelmen kívül hagyása jelentheti. Egy ilyen bűnt akár büntetésnek is kell követnie a kollektív nárcisztikus logika szerint. Ez a gondolkodásmód könnyen eredményezhet aktív politikai ellenállást, akár erőszakot, amennyiben bizonyos csoportok mellőzve érzik magukat különböző politikai folyamatok során.
A témához kapcsolódó kutatások eredményei irányadóak lehetnek további aktuális társadalmi kérdések megközelítésében is. A bevándorlók, menekültek esetében például jó ötletnek tűnhet azt hangsúlyozni, milyen módon válhatnak a befogadó ország társadalmának hasznos részévé. A fent említett példákból azonban arra következtethetünk, hogy a kollektív nárcisztikus csoportot hiába emlékeztetjük arra, hogy a menekültek hozzájárulhatnak saját gazdaságuk virágzásához – ezzel ugyanis akár a kívánt eredmény ellentétét érhetjük el. Azt sugallni, hogy egy külső csoport sikeressé válhat, veszélyt, fenyegetést közvetíthet a kollektív nárcisztikus csoport saját kiváltságos helyzetére nézve, tovább növelve a már jelenlevő előítéletességüket.
A kollektív nárcizmust napjainkban több fontos népszavazás és választás előtt mozgósították a politikai felek, gyakran sikeresen. Ennek következtében a kollektív nárcisztikus attitűdök legitimmé váltak a vezető demokratikus országokban.
Ahhoz, hogy elkerülhessük a csoportok közötti ellenségeskedés és gyűlölet fokozódását, fontos megértenünk a kollektív nárcizmust.”
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Új világ köszönthet a rolleresekre és a gyalogosokra, a közutakon pedig kicsit magasabb sebességre kapcsolhatunk majd a tervek szerint.
Az egyetlen játékos, akiről pozitívan beszéltek.
Eurómilliárdok mennek el az új programra.
