A 20. századi japán populáris kultúra egyik ikonikus hőse, Astroboy, Osamu Tezuka mangasorozatának többször televízióra adaptált animációs darabok androidhőse inspirálta munkáit. Mit gondol a japán mangák, animék, filmek stb. robotábrázolásáról?
Hatalmas a különbség az amerikai és a japán megközelítés között. A legtöbb hollywoodi film ellenségként, szörnyekként kezeli a robotokat, ezzel szemben a japán képregényekben, animációs filmekben ők a barátaink. Ezek az alkotások sokat segítenek nekünk, kutatóknak és fejlesztőknek. A japán művészek és mérnökök pozitívan látják jövőnket a robotokkal. De nemcsak az animék, filmek vannak komoly hatással a munkáimra, hanem más művészetek, például a zene, vagy mechanikus termékek is. Más kultúrák úgyszintén. Itt is azért vagyok, hogy új inspirációt nyerjek magyar városoktól és emberektől.
Köze van ennek a vallási hagyományhoz, sintoizmushoz, buddhizmushoz és a hagyományos japán kultúrához?
Szerintem nincs. Egyesek ugyan összekapcsolják a vallásokkal, de úgy gondolom, hogy ez félreértés. A buddhizmussal sincs kapcsolat. Egyszerűen csak az egyre többek által értett és szeretett japán populáris kultúráról van szó. Egyébként Európában és Japánban is régóta építenek óraműszerű mechanikus szerkezeteket, automatákat. Egyik sem magyarázható a vallással, ezen a téren nincs különbség Európa és Japán között. Mindenhol egyformán megbecsülik ezeket a pontos gépeket. Ugyanakkor talán erősebben vonzódunk a játékokhoz, emberalakú babákhoz. Ezért nem is ártunk nekik, nem vágjuk le például a babák fejét. Az emberhez és az állatokhoz hasonló szerkezeteket is élőlényekként kezeljük.
