Egy temetés nekünk felnőtteknek sem egy kellemes program, ugyanakkor számunkra legtöbbször nem „fakultatív”.
„Mikor és hogyan fogod vele megismertetni, hogy milyen is az?
Egy temetés nekünk felnőtteknek sem egy kellemes program, ugyanakkor számunkra legtöbbször nem »fakultatív«. Életünk során már biztos meglátogattunk egy-kettőt, és persze lehetőségeinkhez mérten minél kevesebbet szeretnénk a jövőben, azonban ez nem kívánság kérdése. Mindannyiunkat más kapcsolat fűz a halál fogalmához, amelyet erőteljesen befolyásolt az is, hogy a múltban miként vezettek be bennünket a saját szüleink az elmúlásról való gondolkodásba. Valószínűleg nincs arra tökéletesen bevált recept, hogy egy gyereket mikor és hogyan kell először megismertetni a halál tényével, és a vele járó temetkezési rituálékkal, szertartásokkal; de szülőként azért kísérletet tehetünk arra, hogy a gyermekünk a lehető legegészségesebb módon és a »jó« időben találkozzon ezekkel a dolgokkal, és hogy a lehetőségekhez képest ne legyen negatív élménye velük kapcsolatban.
Érzésünk szerint ezeket a dolgokat érdemes mérlegelnünk, mielőtt eldöntjük, hogy elvisszük-e a csemeténket egy temetésre.
# Természetesen mindenekelőtt fontos figyelembe venni a gyerek életkorát, és hogy mennyire vezettük már rá az élet-halál témakörre korábban. Ha kisebb gyerekről van szó, nem biztos, hogy jó döntés magunkkal vinni, még akkor sem, ha azt gondoljuk, esetleg még fel sem fogja az egészet. Nem tudhatjuk, hogy a gyerek pontosan mit érzékel az őt körülvevő eseményekből, ellenben negatív érzeteket akaratlanul is kelthetünk benne, ha egy gyászoló közegbe visszük.
# Mivel ismerjük a gyermekünk személyiségét, képesek vagyunk következtetni a lehetséges reakcióira, felmerülő kérdéseire. Ha úgy mérlegeljük, hogy túl sérülékeny, még érdemes lehet várnunk a dologgal.”
(...)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
„Karácsony közeledtével könnyű azt hinni, hogy egy kölyökkutya vagy kiscica a tökéletes meglepetés, de aztán jön a valóság” – fogalmazott Ovádi Péter.
A „szeretetország” vezérei különleges hadműveletet terveztek a szeretet ünnepére.
Már decemberben, a karácsonyi ünnepeket megelőzően megkapják a családok a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást és a gyermeknevelési támogatást.
A Néprajzi Múzeum tetejéről eshetett le.
Szívszorító szavak, komoly (sport)emberi nagyság!
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Egyre hangosabban üvöltenek, egyre elvakultabban hiszik el az egyre hajmeresztőbb idiotizmusokat és hergeléseket, amit a szektavezér produkál nekik.
