„Az unokámat az anyukája bántja, nem az apukája”
2017. február 23. 21:48
Az isztambuli egyezmény ratifikálása ellen tüntettek csütörtökön: szerintük az egyezmény csak a családon belüli erőszak női áldozatait védi, annak férfi elszenvedőit diszkriminálja.
A hvg.hu az egyébként nem túl népes tüntetés női résztvevőit is megszólaltatta, akik azt mondták: nem igaz, hogy a családon belüli erőszakot 99 százalékban férfiak követik el.
Összesen 46 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Lehet, hogy a férfiak verekedősebbek, de a hajléktalanok többsége férfi, akiket vsz otthonukból a nejük űzött el.
Az asszony szo jelentése, házasságban élő nő. Valaha, mifelénk a nagyanyám korában, az asszony szo jelentése annakidején még sok mindent mást is magába foglalt. Pld. nőt, mely házasságban gyereket nevel, gyereket szül, háztartást vezet és egyéb, a család számára fontos munkát végez. Emlékszem, nagyapám sosem ugy beszélt nagyanyámrol, hogy ő az én feleségem, hanem azt mondta, az "én asszonyom", ezzel fejezve ki tiszteletét iránta. De a nagyanyámtól se hallottam soha, hogy a "férjem", hanem azt, hogy "az uram". Ugyhogy a tisztelet oda-vissza volt. Közben rájöttem, hogy ez egyben jelzés is volt a környezetüknek. Jelzés az ismerősök, barátok, rokonok, anyósok számára, hogy ők egyek és hogy a rossznyelvek kapcsolatukon nem fognak.
Mivel házasságuk a kölcsönös tiszteleten alapult, az erőszaknak még a nyoma sem volt. Annak ellenére, hogy amikor összeházasodtak alig ismerték egymást, szeretet és szerelem is lehetett köztük, hisz miután nagyapám elhunyt, nagyanyám rendszeresen látogatta sírját. Mindezt gyerekként tapasztaltam, és most hatvanévesen egy kis fájdalommal írom. Mert az én házasságom nem ilyen volt. Nem volt rossz, de nem volt az igazi sem. Rögtön az elején, az emacipácio, a környezet a divat, stb. befolyása alá került.
Igen.
De itt most arról van szó, hogy hazugság az a 99%.
Ez a hazugság pedig legalább annyira ártalmas, mint a családon belüli erőszak elhallgatása.
"Úgyhogy az az 1% nagyon is elfogadható, és mert mint írta, olyan területen dolgozik, hogy ezt meg tudja ítélni, azért is."
Az arányokat nem tudom megítélni. De tapasztaladból mondhatom, a férfiak inkább a pohár fenekének panaszokodnak, mintsem különböző szerveknek és szervezeteknek.
Bejelentkezés