Viselhető technológiába, a Samsung egyik kütyüjébe integrált mesterséges intelligencia vizsgálhatja beszélgetések hangulatát. A fejlesztés sokat segíthet szorongó és Asperger-szindrómás személyeken.
Természetes, hogy egyszerű beszélgetések sokféleképpen értelmezhetők. Szorongó vagy Asperger-szindrómás személyek például ezért élhetnek át extrém stresszként közösségi szituációkat. De mi történne, ha sokkal objektívebben mérnénk – és értelmeznénk – interakcióinkat?
MIT-kutatók beszélgetések hangnemét felismerő, mesterséges intelligenciával felerősített magunkon viselhető rendszert fejlesztettek. Személyes beszédmintáink és pszichológiai aktivitásunk alapján állapítja meg, hogy a társalgás boldog, szomorú vagy semleges.
A Samsung Simband viselhető egészségmérő technológiával működő prototípus fiziológiai adatokat gyűjt mozgásról, vérnyomásról, szívritmusról, bőrhőmérsékletről, az audió adatok alapján pedig az illető hangszínét, hangmagasságát, a kifejtett energiát és a szókészletet vizsgálja beszélgetés közben a rendszer.
A beszélgetés hangulatát idegháló dolgozza fel öt másodperces szakaszokban, és érzelempontokat ad hozzájuk. A kutatók 31 többperces beszélgetésen gyakoroltattak két algoritmust. Az egyik a teljes beszélgetést, a másik a szakaszokat címkézte boldognak vagy szomorúnak, illetve pozitívnak, negatívnak vagy semlegesnek.
Pontosan azonosítottak több, hangulatra utaló jelzést. Például hosszú szünetek és monoton hanghordozás szomorú, energikus szöveg és változatos beszédminták boldogabb történetekhez kapcsolódtak. A modell átlagban a véletlenszerűségnél 18, létező megoldásoknál pedig 7,5 százalékkal pontosabban címkézte az öt másodperces szakaszokat.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Hayvi Bouzo szerint nincs ügy.
Élőben, online beszélgetett több mint 15 ezer amerikai tinédzserrel XIV. Leó pápa.
Az orosz elnöknek szerdán a Sberbank „Utazás a mesterséges intelligencia világába” című konferenciáján bemutatták az ország legnagyobb pénzintézetének táncoló robotját.
A Kumma nevű plüss olyan témákban kezdeményezett beszélgetést a gyerekekkel, amelyek veszélyt is jelenthettek volna rájuk.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A szőlő utcai javítóintézetben történtek elfogadhatatlanok, az Tisza vezette baloldal mégis politikai tőkeként használja fel.
A Fidesz frakcióvezetője arra is rámutatott Mohácson, hogy Magyar Péter mögött feltűnt a „panoptikum”, az egész 2010 előtti világ.
