Meddig marad Magyarország bóvli?

2016. február 26. 11:48

Rajcsányi Gellért
Mandiner
A gazdasági teljesítményünk és az alapvető költségvetési adataink olyan összképet (és lehetséges jövőképet) nyújtanak, amikre a kétezres évek eleje óta nem volt példa.

forint_2.jpg

Az elmúlt hosszú hónapokban egyre fokozódó érdeklődéssel figyeltem, meddig marad még bóvli kategóriában a hitelminősítőknél Magyarország. Most már több évnyi adatsorral a hátunk mögött, ideje lenne tényleg felülvizsgálni az ország minősítését: az a helyzet, hogy rendbe van téve a költségvetés. Sőt, a gazdasági teljesítményünk és az alapvető költségvetési adataink olyan összképet (és lehetséges jövőképet) nyújtanak, amikre a kétezres évek eleje óta nem volt példa.

Nem más, mint a szőrös szívű IMF méltatta a magyar költségvetés állapotát a minap. A Nemzetközi Valutaalap szerint a magyar gazdaság nagyon jól teljesít és erősen csökkent a sérülékenysége is. Szolid a növekedés és látványosan csökken a munkanélküliség, egyáltalán nem csak a közfoglalkoztatás miatt.

Javítják az összképet a hazai makroökonómiai politikák, a nagymértékben felhasznált uniós források és a kedvező külső körülmények is. Az infláció alacsonyan marad, szinte nincs is. A csökkentett energiaárak alacsonyabb termelési költségekkel járnak, a hitelélénkítés pedig segítheti a növekedést.

A 2015-ös költségvetés jobban alakult a tervezettnél, a hiány a nulla felé közelít. Az államadósság GDP-hez mért aránya is csökkent. Az adóbevételek a hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítések miatt növekedtek.

Ezek nem egy kormánypropaganda-kiadvány szavai, hanem az IMF-é.

A Valutaalap persze joggal jegyzi meg, hogy az üzleti klíma javítása érdekében kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai lépésekre van szükség; enyhíteni kell a szabályozási terheket; miközben oda kell figyelni arra is, hogy a nyilvánvaló állami terjeszkedés ne vegye el a teret az üzleti élet elől. Csökkenteni kell a szektoriális különadókon, hatékonyabbá kell tenni az egészségügyi és oktatási költekezéseket. A versenyképesség érdekében javítani kell az oktatáson, a szakképzésen, tenni kell a termelékenység javításáért és a több hozzáadott értékkel rendelkező termelésért.

Nem is részletezem tovább, tulajdonképpen az IMF minden egyes pozitív avagy kritikus megállapítása egyaránt tényszerű, helyes. Az összkép azonban ténylegesen pozitív: egy olyan időszakban, amikor Európa gazdasági és politikai válságoktól szenved, hazánk, ez a kissé szakadt − és leszakadó kelet-közép-európai ország a viharos környezet ellenére kemény áldozatvállalásokkal és merész kormányzati lépésekkel rendbe tette a költségvetését.

Ami hat évnyi unortodox kormányzás után mostanra körvonalazódik, az − mondjuk ki − egy nyugati értelemben vett keményvonalas, konzervatív, szigorú költségvetési politika, persze továbbra is az Orbánéknak oly kedves erős és aktív állami szerepvállalással.

És az, hogy a jövőben még jobb és még kiszámíthatóbb legyen az összkép, nagyrészt magán a kormányon múlik. Amely nyilván maga is tudja, hogy mivel javíthat az ország és önmaga renoméján. Ha nem, akkor azt az IMF szájbarágós ajánlásaiból is megtudhatja.

A Bloomberg minapi elemzése szerint Orbán Viktor lecsökkentette Európa legmagasabb bankadóját, visszavágta a költségvetési hiányt és az államadósságot. A sikert ugyanakkor Matolcsy György jegybankelnök is magának tulajdoníthatja, aki segített Magyarországot elszigetelni a feltörekvő piacok ingadozásaitól az utóbbi években. Ezt azzal érte el, hogy forintosította a devizahiteleket és átalakította az államadósság szerkezetét. A Bloomberg által idézett elemzők egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a kormányzat lépéseinek köszönhetően Magyarország kikerülhet a bóvli kategóriából és a hitelminősítők a befektetésre ajánlott országok közé sorolhatják. Ennek fő okaként többek között az államadósság csökkentését, a költségvetési hiány alacsonyan tartását és a jó növekedési kilátásokat nevezik meg.

Most, 2016 elején nem nagyon lehet már indokot mondani arra, miért is kellene még továbbra is bóvli kategóriában tartani az országot. Persze, tegyük hozzá, ha kikerülünk a bóvliból, ha épp a küszöb fölé kerülünk, attól még ne essen hanyatt senki, pláne nem a kormány, és ne kezdjen eszetlen, meggondolatlan költekezésbe és újabb unortodox agyviharzásba. A bóvliból kikerülés még nem világbajnok teljesítmény, nagyon nem.

De ha az egyébként 2008 óta sokat és joggal kritizált hitelminősítők mégse fogják kiemelni a bóvlia kategóriából Magyarországot a következő hónapokban, az már egyre kevésbé Magyarország, inkább már maguk a hitelminősítők további hitelvesztését fogja okozni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az OECD-jelentés viszont megint negatívumokat tartalmaz,mindenáron meg akarják akadályozni a felminősítést.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. február 26. 12:47

2016. január 22. péntek
Standard & Poor's Ratings Services pénteken a görög szuverén adósság minősítését "CCC+"-ról ("csődbe mehet") "B-"-ra (spekulatív) javította a Marketwatch információi szerint. A döntést azzal indokolta a hitelminősítő, hogy a görög kormány nagyjából tartja magát a 86 milliárd eurós segélyprogram feltételeihez. Az S&P emellett arra számít, hogy Görögország a mentőcsomag feltételeit március végére teljesíti, ami megnyitja az utat a hivatalos adósságcsökkentési erőfeszítések előtt is. A hitelminősítés kilátása stabil.

Tényleg stabil? Ha ennyire stabil akkor miért nem tudja teljesíteni a schengeni kötelezettségét? Ha stabil és nem teljesíti schengeni kötelezettségét, akkor az EU miért nem indítja meg a kötelezettszegési eljárást? Kit támogatnak a hitelminősítők és kit támogat az EU?

A válasz röviden: A multinacionális tőkét. Ha Görögország a pénzpiacról – már pedig más lehetősége nincs – nem tud a hitel visszafizetéshez forrást biztosítani, akkor fizetőképtelen lesz. Ezért kellett felminősíteni.

Ugyanakkor Magyarország esetében már a helyzet. Amit a hitelminősítők, az IMF hangoztatott semmi sem úgy történt, hanem úgy ahogy ezt ergé is összeszedte. Ennek figyelembevételével Magyarországot már tavaly a befektetésre alkalmas kategóriába kellett volna átsorolni. Nem tették meg, mert a felminősítés nem szolgálta. A pénzpiac azonban másként árazott és a költségvetés finanszírozása maradéktalanul biztosítva volt, mind az éven belüli és éven túli források setében. Mindez csökkenő kamatok mellett ment végbe.
Ha 2014 év végén, vagy 2015 év elején felminősítették volna Magyarországot sokat segíthetett volna. Amennyiben most felminősítik lényeges változást pénzügyi szempontból nem fog jelenteni.

Válaszok:
Morgen | 2016. február 26. 12:45

Nincs ezen mit ötölni! Amíg a világ urai úgy akarják, bóvli, ha nem akarják, nem bóvli.
Egyébként az egész világ bóvli.
Erőviszonyok kérdése a minősítés. (Katonai).

Mit számít ezeknek a valóság? A szélhámosok sokat keresnek, amiből ők nyugodtan megélnek.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. február 26. 13:06

Az OECD 10 éve ugyanazt hajtogatja, amely nagyobb részben megegyezik a korábbi IMF tanácsokkal. Nos ezek a jó tanácsok okozták a pénzügyi válságot, s amennyiben újra arra az útra lépnék a beruházásokhoz hitel kellene és ez tovább növelné az eladósodást. Az infrastrukturális beruházásokat szorgalmazzák. Ezek többségében állami beruházások, amelyeknek csak rövidtávú haszna van, hosszabb távon viszont ugyanaz a következménye, ami a Gyurcsány rezsim által végrehajtott állami beruházások kapcsán történt 2006-ra.

Az összes többihez viszont elsősorban a megfelelő reálgazdaságra lenne szükség, illetve az ehhez kapcsolódó minőségi fejlesztésekre.

Úgymint;


Megfelelő makrogazdasági politika kialakítása
(a gazdaság stabilizálása (árstabilitás) - a fiskális és a monetáris politika szerepe)
A munkaerő-piaci részvétel és az álláskeresés előtt álló akadályok elhárítása
(jól megtervezett munkanélküli ellátási rendszer és aktív munkaerő-piaci politikák (ALMP) alkalmazása; családbarát rendelkezések; az adózás és egyéb transzfer-programok összehangolása annak érdekében, hogy a munka egyre inkább kifizetődővé váljon)
A munkaerő-kereslet előtt álló munkaerő- és termékpiaci akadályok lebontása
(annak biztosítása, hogy a munkabérek megfelelően reagáljanak a munkaerő-piaci változásokra, valamint, hogy a munkavédelmi szabályozás ne fogja vissza a munkaerőpiac lendületét; fontos cél a munkaerő-piac kifehérítése)
A munkaerő képzettsége és hozzáértése fejlesztésének előmozdítása
(képzési programok támogatása, tanulmányi/gyakornoki szerződések hatályának kiterjesztése, a korai iskolaelhagyások megakadályozása, általános és önkéntes oktatási rendszerek, karrier-tanácsadás)

Ezekhez is szükséges a költségvetés megfelelő volta - pl. szuficites legyen - az uniós támogatások elsősorban a reálgazdaságot fejlesztő felhasználása.

A Lehman Brothers Holdings Inc minősítése is jó példa. Évekig semmi, majd amikor kirobban a csőd, egyszerre 19 fokozatot rontanak.

„A Fitch hétfői londoni bejelentése szerint a ház a Lehman Brothers Holdings Inc. - a bankcsoport anyacége -, valamint a leányvállalatok hosszú távú adóskockázati besorolását az eddigi elsőrendű "A plusz"-ról "D"-re, vagyis nem fizető szintre (default) süllyesztette. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb európai hitelminősítő egy menetben 19 fokozattal rontotta a Lehman-csoport fő adósosztályzatát.”

Görögország minősítése is az utolsó pillanatokig húzták.

„A görög válság még inkább rávilágított arra, milyen kulcsszerepet töltenek be az ügynökségek a pénzpiaci hangulat befolyásolásában. Idén tavasszal az Európai Központi Banknál (EKB) feszültséget keltett, hogy már csak a Moody's tartotta befektetői kategóriában a görög állampapírokat. Frankfurtban attól tartottak, hogy ha a Moody's is ront a besoroláson, akkor azokat az EKB nem fogadhatja el biztosítékként, ami még jobban megnehezítette volna Görögország államháztartásának finanszírozását. Májusban Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár közösen sürgetett uniós vizsgálatot azért, hogy kiderüljön: mennyiben voltak érintettek a hitelminősítők a görög válság eszkalálódásában.”

Ilyen a hiteles minősítés? Az ilyen minősítések nem korrupciós gyanúsak?

Válaszok:
Morgen | 2016. február 26. 13:43

LOL
Te lennél a Panamai Lajos 2.0-ás közgazdász?

"Meddig marad Magyarország bóvli?"

Ergé ezt tényleg komolyan kérdezi?
Pedig tudhatná, hogy a döntő a kockás ingesek számának az alakulása.

Mindet végig követtem. Számomra a minősítők egy nulla értéktartomány.
Görögországot illetően csak azt tudom mondani, hogy addig verik őket (sajátjaik segítségével), ameddig fel nem vásárolják Az európai kultúra bölcsőjét.

"Ausztriában a közgazdászok is annyi púdert használnak, mint a kancellárjuk" + ami a kancellárról rájuk hullik.

Akkor sürgősen húzzon el innen.

Válaszok:
Laibach | 2016. február 26. 14:02

Van még stratégiai tartalékunk is.

Válaszok:
Laibach | 2016. február 26. 14:16

Meg ott van a MET is majd segít :) Hamár szarrá keresték rajtunk magukat.

Válaszok:
Laibach | 2016. február 26. 14:17

azért a Varga Misi is ott volt ám

neki is nagy szerepe volt ebben a sikerben

nem elfelejteni!

A hitelminősítők is egyszerű lelkek, tartják magukat ahhoz az hétköznapi elvhez, hogy kölcsönt, hitelt annak lehet adni, akinek nincs is szüksége rá.

Gyucsányit a lengyelek már felminősítették.

Az Európai Bizottságnak magyarázatot kell adnia az Altus Zrt. megbízása kapcsán, és meg kell állapítania az összeférhetetlenséget – az Origo értesülései szerint többek között ezt válaszolta a lengyel kabinet a magyar kormány jelzésére. Varsó azt is közölte, nem fognak együttműködni Gyurcsány Ferenc cégével.

http://www.origo.hu/itthon/201..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés